Az átalányadó alapja 2025-ben
Olvasási idő: 6 perc
Erről a témáról 2026-02-10 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Számítási példák átalányadózóknak
A bevétel, a költséghányad és az adómentes jövedelem együttesen határozza meg az átalányadózás tényleges terheit. Az időarányos számítás év közbeni átalányadózásra áttérés esetén meghatározza az adómentes rész érvényesíthetőségét és az adóköteles jövedelem nagyságát.
2025-ben az átalányadó alapjának meghatározása több ponton módosult, ami közvetlen hatással van az adómentes jövedelem mértékére és a fizetendő közterhekre. Az új szabályozás elsősorban az adómentes sáv számítását érinti, amely a minimálbérhez igazodik, és meghatározza, hogy az adózók mekkora bevételig mentesülhetnek a személyi jövedelemadó alól. A változások pontos ismerete elengedhetetlen az átalányadózók számára az optimális adózási döntések meghozatalához.
Az átalányadó alapjának meghatározása
Az átalányadó alapját a bevétel és a költséghányad különbözeteként megállapított jövedelem képezi. Az adómentes jövedelem számítása továbbra is a minimálbérhez igazodik, így a mentesített bevételi határ évente változik. Az bevételből a jogszabályban meghatározott költséghányad levonásával kapott jövedelem után kell a közterheket megfizetni.
Az alkalmazandó költséghányad mértéke a végzett tevékenység TEÁOR szerinti besorolásától függ, amely a jogszabály alapján 40%, 80% vagy 90% lehet. Az így megállapított jövedelemből az adómentes sávnak megfelelő összeget nem terheli személyi jövedelemadó. 2025-ben az éves adómentes jövedelem határa 1.744.800 Ft.
Az adómentes jövedelem és annak számítása
Az átalányadózók számára az szja alapját csökkenti az adómentes jövedelemrész, amely a hatályos szabályozás szerint a minimálbér éves összegének felével egyenlő. Ennek figyelembevételével kizárólag az ezt meghaladó jövedelemrész után keletkezik szja-fizetési kötelezettség.
Az adómentes rész figyelembevétele csökkenti az szja alapját, így azok az adózók, akik magasabb költséghányaddal dolgoznak, nagyobb eséllyel maradhatnak az adómentes határ alatt. Ennek előzetes tervezése különösen fontos lehet az év közben változó bevételek esetén, mivel befolyásolja az adófizetési kötelezettség alakulását.
Gyakorlati példa az átalányadó alapjának kiszámítására
Egy átalányadózó kereskedelmi tevékenységet folytat, amelyre 90%-os költséghányad alkalmazható.
- Bevétel: 10.000.000 Ft
- Költséghányad (90%): 9.000.000 Ft
- Jövedelem: 1.000.000 Ft
Mivel a számított jövedelem nem haladja meg az adómentes jövedelem határát, ebben az esetben nem keletkezik szja fizetési kötelezettség.
A példa szemlélteti, hogy magas költséghányad alkalmazása esetén az átalányadózók adóköteles jövedelme jelentősen csökkenhet, ezáltal akár teljes mértékben mentesülhetnek az szja-fizetés alól.
Hogyan befolyásolja az év közbeni váltás az átalányadó alapját?
Az átalányadózásra történő év közbeni áttérés esetén az adómentes jövedelem összege időarányosan kerül meghatározásra. Ez azt jelenti, hogy az adómentes jövedelemrész arányosításra kerül a tényleges átalányadózással érintett időszak alapján.
Ha a vállalkozó például július 1-jén tér át átalányadózásra, a minimálbér felével megegyező éves adómentes jövedelemrészt csak a második félévre arányosítva érvényesítheti.
Év közbeni tevékenységváltás vagy átalányadózásról más adózási formára történő áttérés esetén szintén időarányos számításokat kell alkalmazni.
Az éves minimálbér felének megfelelő összeg adómentesen realizálható, azonban év közbeni átalányadózásra váltás esetén ezt időarányosan kell figyelembe venni. A költséghányadok eltérő mértéke jelentősen befolyásolja az adóköteles jövedelmet, így az adózóknak célszerű előzetesen kiszámítaniuk, hogy a választott tevékenységi kör milyen adóterhekkel jár. Az új szabályozás különösen azoknak kedvez, akik magas költséghányaddal dolgoznak.
