Szünetelés és táppénz átalányadózónál

dr. Radics Zsuzsanna Dátum Legutoljára frissítve: 2025.05.26

Olvasási idő: 3 perc


Ez a tartalom 385 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2025-10-25 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Milyen változásokra számíthatunk 2026-ban az adózás területén?

Egyéni vállalkozó szüneteltetés után visszanyitotta a vállalkozását, majd alig egy hónap elteltével kiírták táppénzre. A tüzetesebb orvosi vizsgálatot követően levették a táppénzről. Milyen jogállásban van az átalányadózó vállalkozó, ha volt olyan időszak, hogy nem tudott dolgozni és táppénzt sem kapott? Milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik?

Az átalányadózó egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül és a tb-közterheket az alábbiak szerint kell megfizetni:

  • 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékfizetés alapja havonta legalább a minimálbér, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum, míg
  • a 13 százalék szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum 112,5 százaléka.

A fenti minimális alapok szerint kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót akkor is, ha a vállalkozó betegsége alatt nem részesül táppénzben.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdése alapján táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző – 48/A. § (1) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át jár.

A kérdésben leírt esetben a biztosítási jogviszony nem volt folyamatos, hiszen az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya korábban szünetelt, így a szünetelésre tekintettel a biztosítási jogviszony megszakadt. Erre tekintettel történhetett az, hogy a vállalkozónak csak rövidebb ideig járt a táppénz.

Ha a beteg nem jogosult táppénzre, azonban a munkavégzésre nem kerül sor betegség kapcsán, akkor meg kell vizsgálni, hogy mi a jogalapja a távollétnek. 

Amennyiben például a beteg munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, akkor ebben az időszakban fizetésre nem jogosult a munkavállaló, a munkáltatónak pedig semmilyen közterhet nem kell megfizetnie. A T1041-es nyomtatványon a biztosítási jogviszony szünetelését be kell jelenteni és a 08-as bevallásban ezt az időszakot 71-es kóddal kell jelölni. 

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Egyéni vállalkozó

Korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó átalányadó szempontjából főállású egyéni vállalkozónak minősül? A minimálbér után meg kell fizetnie havonta a járulékokat?

Átalányadózó iparűzési adója

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint az átalányadózó vállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania és – mert az adóalap tételes összegű – az adóalapját nem kell megosztania a települések között. Helyes a levezetés?

Átalányadózás év közben

Építőipari egyéni vállalkozó személyi hitel felvétele miatt a 45%-os költséghányadot szeretne inkább választani az adózásánál. Erre van lehetősége év közben?

Kapcsolódó cikkek


Az átalányadózás 2026-os változásai

A januártól életbe lépő minimálbér-emelés 2026-tól módosította az átalányadó bevételi keretét és az átalányaddó választási szabályait. További fontos változás az elszámolható költséghányad növekedése

Egyéni ügyvéd, mint ügyvédi iroda jogutódja

A jól ismert nyári kata változások nyomán nem meglepő az a helyzet, ha valaki 2022. augusztus 31-jével megszünteti az alanyi Áfa mentesen számlázó egyszemélyes, csak az ő tagságával alapított ügyvédi irodáját és szeptember 1-jétől – az ügyvédi törvény szóhasználata szerint: formaváltással –, mint egyéni vállalkozó végzi az ügyvédi tevékenységét. A fenti esetben folytatólagos-e a gazdasági tevékenység és az áfakeret?

Az átalányadózás 2025. évi szabályai a gyakorlatban

Az átalányadózás szabályai 2025-ben is egyértelmű keretek között működnek, de a helyes alkalmazáshoz naprakész tudás szükséges. A bevételi határok túllépése esetén a vállalkozónak a következő évtől a tételes költségelszámolásra kell áttérnie, a főállású és mellékállású vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége pedig eltérően alakul, ami befolyásolja az adóterheket.