Kutatási és fejlesztési szerződés

Feltöltve: 2021.11.19.
Utoljára módosítva: 2022.10.19.

A kutatási szerződés alanyai a megrendelő és a kutató. Megrendelő elvileg és gyakorlatilag bárki lehet, aki kutatásra kíván szerződni, kutató pedig az, aki az adott szakmában nem csak szakképzettséggel, hanem tudományos eredményekkel is bír. Adott esetben a megrendelő más személyt is elfogadhat kutatónak, akit az adott kutatás elvégzésére alkalmasnak tekint. 
A kutatási szerződés tárgya, a kutatási tevékenység, és annak eredménye. A kutatás még nem ismert összefüggések, jelenségek leírásában és magyarázatában állhat. A kutatás személyes jellegéből adódik, hogy a kutató kötelezettsége személyes jellegű, közreműködőt nem vehet igénybe, kivéve ha ehhez a megrendelő hozzájárul vagy ha az a kutatás jellegével együtt jár. 
A kutatás eredménye az ember szellemi alkotásának a gyümölcse, amelyet a jog más szabályai is védhetnek. Adott esetben a kutató munkájának eredményét a jog, például a szerzői jog védi jogosulatlan használattól, és a jog ez esetben a mű születésével együtt (a mű létrejöttétől kezdve) keletkezik (lásd a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvény 9. § (1) bekezdés). Az adott szellemi tevékenység produktuma lehet találmány is, amelyet a feltaláló szabadalmaztathat, így felhasználását monopolizálhatja. A kódex ezen jogvédelemi eszközök fennállta esetén a kutató kötelezettségévé teszi, hogy a vagyoni jogait a megrendelőre ruházza át. Ez az átruházás nyilvánvalóan ellenérték fejében történik, és a kutató-vállalkozót megillető díjban benne kell, hogy legyen ennek az értéke. Ha a vagyoni jogok nem átruházhatók, akkor a törvény arra kötelezi a kutatót, hogy a megrendelő részére a legszélesebb terjedelmű felhasználási jogot biztosítja a kutatás produktumán. 

A kutatási szerződés alapján fontos, hogy a megrendelő a kutatás eredményét akként tudja megszerezni, hogy azt fel tudja használni. Ezért kötelezi a törvény a kutatót arra, hogy a megrendelői felhasználásához szükséges jogokat biztosítsa, aki ezen körben a jogszavatosság alól még szerződéses úton sem mentesülhet. 
A kutatás eredményét a megrendelő jogosult nyilvánosságra hozni, hiszen a kutatást ő fizette. A kutató ezt a megrendelő előzetes engedélyével teheti csak meg. A kutatással és annak eredményével kapcsolatban üzleti titok is keletkezhet, annak a jogosultja is a megrendelő a törvény szerint.