Ezek érdekelnek
A kérdés érintettje heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti egyéni vállalkozó, aki 2023-tól szeretne átalányadózó lenni. Erre vonatkozóan nyilatkozott is a beadott 22SZJA bevallásban. Választhatja-e a 80%-os költséghányadot a 40%-os helyett, tekintettel arra, hogy tevékenységi köre közúti elsősegélynyújtó tanfolyamok tartása, illetőleg a jogosítványhoz szükséghez elsősegélyvizsgán való vizsgáztatás.
A kata adózás törvényi szabályozásában bekövetkező tavaly őszi változások után is vannak olyan tevékenységek, amelyekhez érdemes ezt az adózási formát választani. Az alábbiakban a „újkatázás” legfontosabb feladatait tekintjük át, vagyis: mennyit és hogyan kell adóznunk, ha továbbra is katázunk?
Annak az átalányadózónak, aki szeptemberig katás volt, hogyan kell pontosan a bevallását megtennie? Illetve: a bevallási időszakot 2022. szeptember 01-jétől december 31-ig kell meghatározni?
Ahogyan azt a legtöbben tudjuk, a kata adózás törvényi szabályozása 2022 szeptember 1-jétől jelentősen átalakult. A legfontosabb változás, hogy kizárólag olyan főállású egyéni vállalkozók választhatják, akik magánszemélytől szereznek bevételt. Az érintettek jelentős részének más adózást kellett azóta választania, vannak azonban akiknek továbbra is megéri „katázni”.
A kata adózás törvényi szabályozásának átalakulása után is maradtak olyan lehetőségek, amelyek között megéri ezt az adónemet választani. A mérlegelés fontos eleme, hogy tudjuk: mi számít bevételnek az új katában?
Amennyiben egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg szüneteltetett, (átalányadózó) mezőgazdasági őstermelőként kezdett el tevékenykedni (NAV felé lejelentve), akkor a tb járulékát és a szocho járulékot őstermelőként meg kell fizetnie? Továbbá: Milyen szabály érvényesül kezdő mezőgazdasági őstermelőre: az egyéni vállalkozói tevékenysége teljesen más tevékenység, együtt a kettő tud működni?
Egy főállású átalánydíjas egyéni vállalkozó (2023. április 1-től) egy kft.-ben tag, de 1 órás munkaviszonyban ügyvezetőként látja el a teendőket, mivel a cégben igazából érdemi munkavégzési tevékenység nem merül fel. Ebben az esetben a vállalkozónak milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az érintett cégnél?
2023. január 1-től az átalányadózó (e minőségükben biztosított, tehát főfoglalkozású) egyéni vállalkozóknak a társadalombiztosítási járulékot új szabályok szerint, azaz „göngyölítéssel” kell kiszámítaniuk. Az első ilyen bevallási határidő április 12-én érkezik. Érdemes tehát ismét alaposan áttekintenünk ennek a lehetőségnek valamennyi fontos elemét.
A kérdés érintettje 2022-ben a 2258-as bevallással negyedévente, az előző év bevétele alapján fizette a járulékot. A kérdés, hogy rá, mint biztosított átalányadózó őstermelőre is vonatkozik-e a főállású átalányadózó egyéni vállalkozók új göngyölített járulékfizetési szabálya? Ha igen, mennyit kell fizetnie, ha a 2023-as I. negyedévében nincs bevétele? Melyik nyomtatványt kell idén használnia?
Mivel a „felező” lehetősége 2023-ban megszűnt, 2022-ben még utoljára megvan a lehetőség a kisvállalkozások számára, hogy éljenek a „felező” lehetőségével, ami azt jelenti, hogy maximum 1% a fizetendő iparűzési adó az arra jogosultak számára (kkv). Ahol nincs iparűzési adó, ott természetesen ezt sem kell fizetni. A változások azonban ezzel még nem értek véget.