Egy 36 órát meghaladó munkaviszony mellett átalányadózó egyéni vállalkozó webáruházat üzemeltet. Erre a tevékenységére alkalmazhat 90% költséghányadot, ha más tevékenységből bevétele nincs?

A kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok tulajdonosainak egyik legfontosabb jogosultsága, hogy ha a vállalkozásuk nyereségesen gazdálkodik, akkor a befektetésük után osztalékot kapjanak. Osztalékban csak az részesülhet, aki az osztalékfizetésről szóló taggyűlési határozat meghozatalának időpontjában – vagy a létesítő okiratban rögzített más időpontban – tagsági jogok gyakorlására jogosult.

Alanyi mentes magyar átalányadózó villanyszerelő egyéni vállalkozó Ausztriában munkaviszonnyal rendelkezik, ott is biztosított. Rendelkezik közösségi adószámmal, a jövőben osztrák magánszemélyek és cégek részére is szeretne villanyszerelést végezni vállalkozóként. A magyar alanyi mentes vállalkozásában hogyan tudná a külföldön történő munkavégzést leszámlázni helyesen az ausztriai magányszemélyek és adóalanyok felé?

Főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak van lehetősége 63 évesen „előnyugdíjba menni”, vagyis: korhatár előtti ellátást igényelni? Az eljárás megindítása alatt, majd azt követően végezhet vállalkozói tevékenységet?

A jogszabályi előírások alapján az egyéni vállalkozók három csoportba oszthatók: főfoglalkozásúak, többes jogviszonyosok, kiegészítő tevékenységet végzők. A csoportosítás a kata választhatósága, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség szempontjából mérvadó.

A kisvállalati adó (kiva) egy nagyon kedvező, korszerű adófajta, amely kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót. Jellegéből fakadóan leginkább azoknak a vállalkozásoknak érdemes választani, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.

Az átalányadózás szabályai 2025-ben is egyértelmű keretek között működnek, de a helyes alkalmazáshoz naprakész tudás szükséges. A bevételi határok túllépése esetén a vállalkozónak a következő évtől a tételes költségelszámolásra kell áttérnie, a főállású és mellékállású vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége pedig eltérően alakul, ami befolyásolja az adóterheket.

Az alanyi mentes keret 18 millió forintra történő emelése ismét rengeteg félreértést fog generálni vállalkozói körökben, éppen úgy, amikor 12 millió forint volt a KATA és az alanyi mentes keret is évekig. Ezúttal ezen kétféle kerettel kapcsolatos különbségekre kívánunk rávilágítani, ugyanis teljesen mást mond az ÁFA törvény és teljesen mást a KATA törvény.

Az új év első lényeges adóváltozása, hogy 2025. január 1-jétől 18 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára. Az eddig felmerülő legfontosabb kérdéseket foglaltuk össze egy 35 pontból álló kérdés-válasz összeállításban.

Lehet-e érvényesíteni megváltozott munkaképességű személy utáni szocho kedvezményt főállású átalányadózásban?