Az átalányadózás szabályai 2025-ben is egyértelmű keretek között működnek, de a helyes alkalmazáshoz naprakész tudás szükséges. A bevételi határok túllépése esetén a vállalkozónak a következő évtől a tételes költségelszámolásra kell áttérnie, a főállású és mellékállású vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége pedig eltérően alakul, ami befolyásolja az adóterheket.

Lehet-e érvényesíteni megváltozott munkaképességű személy utáni szocho kedvezményt főállású átalányadózásban?

Adott egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki egyéni vállalkozást szeretne indítani, átalányadózóként. Egészségi állapota a jelenlegi minősítés alapján 84%-os mértékű. A jövedelemszerzésben vonatkozik-e rá bármilyen korlát, ami a rokkantsági ellátás alól kizárná?

Egy 2025-től gyeden lévő másodállásos átalanyadózó egyéni vállalkozó dolgozhat-e az egyéni vállalkozásában úgy, hogy a főállásban nem megy vissza dolgozni? Ha igen, akkor marad ugyanúgy az egyéni vállalkozásban másodállású és ugyanazokkal a szabályokkal kell adóznia az itt szerzett bevételei után, mint egy másodállású átalányadózó egyéni vállalkozónak?

Bár a jogi szabályozás lassan másfél-két éve folyamatosan épül fel a digitális azonosítás modellváltásához, azonban, valljuk be, komoly fejtörő a jelenleg publikált információk tengeréből kihalászni, hogy a változás, váltás, mit is jelent a felhasználók számára jövő január 16-ától. Lesz-e moratórium az új törvény bevezetésénél? Miben más, vagy egyáltalán más az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság azonosító az eddigi rendszerhez képest?

A kisadózók számára a 2024-es évben is alighanem az átalányadózás volt a legkedvezőbb adózási lehetőség és a régi katások többsége is ezt választotta. A tavalyi évhez képest ugyanakkor 2024 januárjától több új buktató és nehézség is felmerült: változtak a szünetelés szabályai, és az átalányadózás nagy lehetőségét jelentő göngyölítéssel is érdemes a jövőben körültekintően tervezni.

A felmerülő kérdés a következőképpen szól: az IPA eszközérték arányos megosztása során a zárt végű lízingre fizetett díjakat is figyelemebe lehet venni a számítás során, vagy csak a nyílt végű lízing, illetve tartós bérlet keretében használt eszközöket? Általában a lízingdíjakat nem számoljuk el költségként mert „törlesztő részletek”.

A kérdésben szereplő esetben egy átalányadózó egyéni vállalkozó mulasztási bírság miatt vesztette el az átalányadózásra való jogosultságát. Ilyenkor a tárgyévben addig felmerült számlás költségeit elszámolhatja, vagy csak a NAV határozat dátumát követően kapott költségszámlákra érvényes az elszámolhatóság?

A kérdésben szereplő átalányadózó tartós beteg gyermekek rendszeres ápolása miatt csak otthonából tudna vállalkozást folytatni. Milyen feltételekkel teheti ezt meg?

Egyéni vállalkozóknál rendre visszatérő kérdés, hogy milyen formában és hogyan tudnak szabályosan hozzájutni az év közben megtermelt eredményükhöz. Nézzük végig a különböző adózási módokban érvényesülő szabályokat!