Szünetelés és táppénz átalányadózónál

dr. Radics Zsuzsanna Dátum Legutoljára frissítve: 2025.05.26

Olvasási idő: 3 perc


Egyéni vállalkozó szüneteltetés után visszanyitotta a vállalkozását, majd alig egy hónap elteltével kiírták táppénzre. A tüzetesebb orvosi vizsgálatot követően levették a táppénzről. Milyen jogállásban van az átalányadózó vállalkozó, ha volt olyan időszak, hogy nem tudott dolgozni és táppénzt sem kapott? Milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik?

Az átalányadózó egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül és a tb-közterheket az alábbiak szerint kell megfizetni:

  • 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékfizetés alapja havonta legalább a minimálbér, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum, míg
  • a 13 százalék szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum 112,5 százaléka.

A fenti minimális alapok szerint kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót akkor is, ha a vállalkozó betegsége alatt nem részesül táppénzben.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdése alapján táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző – 48/A. § (1) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át jár.

A kérdésben leírt esetben a biztosítási jogviszony nem volt folyamatos, hiszen az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya korábban szünetelt, így a szünetelésre tekintettel a biztosítási jogviszony megszakadt. Erre tekintettel történhetett az, hogy a vállalkozónak csak rövidebb ideig járt a táppénz.

Ha a beteg nem jogosult táppénzre, azonban a munkavégzésre nem kerül sor betegség kapcsán, akkor meg kell vizsgálni, hogy mi a jogalapja a távollétnek. 

Amennyiben például a beteg munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, akkor ebben az időszakban fizetésre nem jogosult a munkavállaló, a munkáltatónak pedig semmilyen közterhet nem kell megfizetnie. A T1041-es nyomtatványon a biztosítási jogviszony szünetelését be kell jelenteni és a 08-as bevallásban ezt az időszakot 71-es kóddal kell jelölni. 

Kapcsolódó cikkek


Szünetelésből visszatérők 2024-es HIPA bevallása

2024. január 1-jével módosult a helyi iparűzési adó alanyának a fogalma. A módosított helyi iparűzési adóalanyiság fogalmában az a jogalkotói szándék ölt testet, hogy az adóéven belüli szünetelés csak akkor eredményezze az adóalanyiság megszűnését, ha az kellően hosszú időtartamon keresztül, egybefüggően tart.