Főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak van lehetősége 63 évesen „előnyugdíjba menni”, vagyis: korhatár előtti ellátást igényelni? Az eljárás megindítása alatt, majd azt követően végezhet vállalkozói tevékenységet?

Az átalányadózás szabályai 2025-ben is egyértelmű keretek között működnek, de a helyes alkalmazáshoz naprakész tudás szükséges. A bevételi határok túllépése esetén a vállalkozónak a következő évtől a tételes költségelszámolásra kell áttérnie, a főállású és mellékállású vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége pedig eltérően alakul, ami befolyásolja az adóterheket.

Lehet-e érvényesíteni megváltozott munkaképességű személy utáni szocho kedvezményt főállású átalányadózásban?

Adott egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki egyéni vállalkozást szeretne indítani, átalányadózóként. Egészségi állapota a jelenlegi minősítés alapján 84%-os mértékű. A jövedelemszerzésben vonatkozik-e rá bármilyen korlát, ami a rokkantsági ellátás alól kizárná?

Egy 2025-től gyeden lévő másodállásos átalanyadózó egyéni vállalkozó dolgozhat-e az egyéni vállalkozásában úgy, hogy a főállásban nem megy vissza dolgozni? Ha igen, akkor marad ugyanúgy az egyéni vállalkozásban másodállású és ugyanazokkal a szabályokkal kell adóznia az itt szerzett bevételei után, mint egy másodállású átalányadózó egyéni vállalkozónak?

Bár a jogi szabályozás lassan másfél-két éve folyamatosan épül fel a digitális azonosítás modellváltásához, azonban, valljuk be, komoly fejtörő a jelenleg publikált információk tengeréből kihalászni, hogy a változás, váltás, mit is jelent a felhasználók számára jövő január 16-ától. Lesz-e moratórium az új törvény bevezetésénél? Miben más, vagy egyáltalán más az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság azonosító az eddigi rendszerhez képest?

A kisadózók számára a 2024-es évben is alighanem az átalányadózás volt a legkedvezőbb adózási lehetőség és a régi katások többsége is ezt választotta. A tavalyi évhez képest ugyanakkor 2024 januárjától több új buktató és nehézség is felmerült: változtak a szünetelés szabályai, és az átalányadózás nagy lehetőségét jelentő göngyölítéssel is érdemes a jövőben körültekintően tervezni.

A felmerülő kérdés a következőképpen szól: az IPA eszközérték arányos megosztása során a zárt végű lízingre fizetett díjakat is figyelemebe lehet venni a számítás során, vagy csak a nyílt végű lízing, illetve tartós bérlet keretében használt eszközöket? Általában a lízingdíjakat nem számoljuk el költségként mert „törlesztő részletek”.

A kérdésben szereplő esetben egy átalányadózó egyéni vállalkozó mulasztási bírság miatt vesztette el az átalányadózásra való jogosultságát. Ilyenkor a tárgyévben addig felmerült számlás költségeit elszámolhatja, vagy csak a NAV határozat dátumát követően kapott költségszámlákra érvényes az elszámolhatóság?

A kérdésben szereplő átalányadózó tartós beteg gyermekek rendszeres ápolása miatt csak otthonából tudna vállalkozást folytatni. Milyen feltételekkel teheti ezt meg?