Egyszemélyes kft. tagjának szochója
Olvasási idő: 3 perc
Egyszemélyes kft. tagja járulékait a kft-ben fizeti meg, mellette egyéni vállalkozásában átalányadózást választott. Az osztalék szochójához tett nyilatkozatba beleszámítható az egyéni vállalkozásának teljes jövedelme, vagy csak a jövedelemadó mentes keret feletti rész, mely után megfizeti a szochót?
A kérdés bizonytalanságát a nyugdíjasnak járó osztalék fizetésénél keletkező szochó fizetési kötelezettség megfogalmazása okozhatja.
Az osztalék fizetése esetén a megfizetett Szja-t és a hozzátartozó adóalapot kell figyelembe venni a minimálbér 24 szerese tekintetében. Irányadó a Szochó törvény (2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról) 2. § (2) bekezdése, mely a következőképpen rendelkezik:
(2) Az 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ).
Mivel az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a mentesített keretösszeg az Szja szempontjából nem keletkeztet adóelőleget, így adóalapot sem, ezért a mentesített keretösszeg nem számít bele a minimálbér összegének huszonnégyszerese szerinti számításba.
Nyugdíjas esetében osztalék fizetésénél is Szochó fizetési kötelezettség keletkezik, mivel a Szochó mentesség csak a munkabér és a megbízási jogviszony eseteiben alkalmazható. Tehát a nyugdíjas osztalékának megfizetésénél ugyanúgy kell eljárni, mint valamennyi másik esetben a minimálbér összegének huszonnégyszerese szerinti számításánál. Amennyiben a nyugdíjas munkavállaló is lenne, akkor tőle Szja-t vonnak le, ezért a munkabérét be kell számítani a Szochó fizetési kötelezettségnél a felső határ számításába.
