Főállású átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége mellett további munkát vállalna egy cégnél, ekho szerinti adózással. Az átalányadós jövedelem milyen esetben felelhet meg az ekho szerinti adózás választási feltételeinek?

A kérdésben szereplő főállású egyéni vállalkozó az átalányadózás szabályai szerint adózik, fő tevékenységi köre előadóművészeti tevékenység. Kérdés, hogy magánszemélyként „ekhózhat”-e alkalmi munkák esetében, megbízási szerződéssel, ha mellette főállású egyéni vállalkozóként az átalányadó szabályai szerint fizeti az adót?

Egy újonnan alakult céget a kisvállalati adó hatálya alá jegyeztek be. Mivel a cég főtevékenysége előadó művészeti tevékenység, így lehetőség lenne a minimálbér feletti bér ekhos kifizetésére a munkavállalók tekintetében. Abban az esetben ha egy cég kivás és a minimálbér mértékéig ennek megfelelően megfizeti az szja-t és a kivát, akkor a minimálbért meghaladó kifizetésekre alkalmazható-e az ekho?

2022-ben tételes szja alapján adózó egyéni vállalkozó, aki 36 órás munkaviszonyában Ekho szerinti tevékenységet végez, választhatja-e 2023-tól a vállalkozásában az átalányadózást? Az Ekho magánszemélyként és az átalányadó egyéni vállalkozóként nem zárja-e ki egymást?

Az ekho választásának nem csupán a tevékenység tartalma és a szerzett bevétel szab korlátot: rendelkezni kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizetik meg a közterheket. Kisadózó nem választhatja az ekhót, átalányadózó pedig szintén nem, ha csak vállalkozói minőségében szerez bevételt.

Egy korlátolt felelősségű társaság bejelentkezett a kisvállalati adó hatálya alá. A társaságnak – tevékenységéből adódóan – több olyan kifizetése is van, amelyre nézve a magánszemélyek úgy nyilatkoztak, hogy díjazásuk tekintetében az adó- és járulékfizetési kötelezettségüket az ekho szerint kívánják teljesíteni. Ezzel összefüggésben több kérdés is felvetődik.

Augusztus 9-én jelent meg az a jogszabály, amely az első mentőövnek szánt kormányzati intézkedést tartalmazza a katából kiesők számára. A szabályozás az ekho könnyítésén kívül érinti az átalányadót választó korábbi kisadózó egyéni vállalkozókat, illetve a katából „áttérő” cégeket is. Összességében megállapítható, hogy az ekho sem fogja „katát táncba vinni”, de mivel sokan gondolhatják, hogy az ekho akár az átalányadózásnak is alternatívája lehet, érdemes tisztázni a részleteket.

A 2022-es nyári kata változásokra adott első reakciók meglehetősen sarkalatosak és negatív töltetűek voltak, mostanra azonban már a lehetőségek is megmutatkoznak. A kisadózás egyszerűségéhez képest az adminisztrációs terhek növekedni fognak, azonban anyagilag már egyáltalán nem biztos, hogy minden „adózást váltó” egyéni vállalkozó rosszabbul jár majd. A legfontosabb tanulság továbbra is az, hogy egyáltalán nem mindegy: ki és milyen jellegű tevékenysége(ke)t végez, illetve mekkora mértékű a „kényszer” vállalkozásának működtetésére.

Immár több mint másfél évtizede teszi lehetővé a jogszabály, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a megbízási és vállalkozási jogviszonyban, vagy éppen munkaviszonyban álló magánszemély díjazása után az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást válassza. Az ismert és viszonylag állandó szabályok ellenére folyamatosan vetődnek fel problémák, a kata szabályok módosításai miatti fokozott figyelemről nem is beszélve.