Egyéni vállalkozó átalányadó választása

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2023.03.06

Olvasási idő: 6 perc


2022-ben tételes szja alapján adózó egyéni vállalkozó, aki 36 órás munkaviszonyában Ekho szerinti tevékenységet végez, választhatja-e 2023-tól a vállalkozásában az átalányadózást? Az Ekho magánszemélyként és az átalányadó egyéni vállalkozóként nem zárja-e ki egymást?

Kiindulási pont az, hogy az EKHO szerint adózónak rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (az EGT-államban biztosított személy a magyar személyi jövedelemadót), mely jövedelmek a következőek lehetnek:

  • a munkaviszonyból származó,
  • egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét, továbbá
  • társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, valamint
  • egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási
  • szerződés alapján kapott ellenérték, ami nemcsak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja törvény, illetőleg a Tbj. törvény szerint fizeti meg a magánszemély, vagy pedig a kifizető.

Ahhoz, hogy az egyéni vállalkozó a kifizetőjével megállapodásra jusson az EKHO szerinti adózást illetően, ahhoz előzetesen két feltételnek együttesen kell teljesülnie.

 
 

Elsőként irányadó az Szja törvény (1995. évi CXVII. törvény), melynek értelmében az Szja szerint adózó egyéni vállalkozó abban az esetben választhatja az EKHO-t, amennyiben a nyilvántartásában levő tevékenységei szerepelnek az EKHO törvény (2005. évi CXX. törvény) 3. § (3) bekezdése szerinti foglalkozások között. Amennyiben igen, akkor a hivatkozott jogszabályhely 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján az egyéni vállalkozó elvileg vállalkozási szerződést köthet a kifizetőjével. 

További, azaz második feltétel viszont, hogy az egyéni vállalkozónak vállalkozói kivéttel is rendelkeznie kell, mégpedig olyan szintű jövedelemmel, melynek alapján a közteherviselési kötelezettségének az általános szabályokhoz igazodóan eleget tud tenni.

Az átalányadózás szerinti egyéni vállalkozó esetében viszont nem létezik vállalkozói kivét, ebből következően az EKHO választására vonatkozó együttes feltétel nem teljesül, azaz az átalányadózó egyéni vállalkozó nem választhatja az EKHO szerinti adózást.
Esetünkben az EKHO esetlegesen a munkaviszony alapján választható, de ezt is előzetesen meg kell vizsgálni valamennyi feltételhez igazodóan. Amennyiben lehetséges az EKHO szerinti adózás, akkor az EKHO tekintetében szükséges a magánszemély előzetes írásos nyilatkozata a kifizető felé, a még nem számfejtett összegre, amely nyilatkozat bármikor vissza is vonható. A kifizetőnek a nyilatkozatban foglaltak szerint kell eljárnia, annak esetleges visszavonásáig. A nyilatkozatot illetően nincs formanyomtatvány, azt a magánszemély készíti el és adja át a kifizetőnek. A nyilatkozat lényeges eleme, hogy a magánszemély egyértelműen közölje, mekkora összegű bevétele után kéri az EKHO szerinti adózás megállapítását, amely nyilatkozatot az adóév során a magánszemély bármikor megtehet. Az EKHO szerinti jogviszony kezdése évközben is lehetséges.
Az EKHO-t a kifizető vonja le, vallja be a 08-as bevalláson, és a levont EKHO összegét fizeti meg az adóhatóságnak. A magánszemély pedig az Szja bevallásában tünteti fel az EKHO szerinti bevételét a kifizetőtől kapott igazolás alapján.

Mindent egybevetve az átalányadózás ugyan kizárja az EKHO szerinti adózást, de esetünkben az átalányadózás nem számít, mivel létezik heti 36 órát meghaladó főállású biztosítással járó jogviszony. Ez annyit jelent, hogy ameddig a munkaviszony ebben a formában továbbra is léteznik, addig az EKHO szerinti adózás is választható.