Főállásban sportszervezetnél munkaviszonnyal rendelkező magánszemély (jövedelme után ekho-s) létesíthet-e másodállású átalányadózó egyéni vállalkozást?

Országos sportági szakszövetség egyik edzője azt kéri, hogy EKHO szerinti adózást válasszon, noha a havi jövedelme munkahelyén nem éri el a hatályos minimálbért. Helyes lehet ez az állaspont?

Az EKHO nemcsak egy kedvező adózási keret, hanem egy olyan vállalkozási lehetőség is, ami a munkaviszony és vállalkozói jogviszony speciális ötvözetét képezi. Az EKHO lehetséges választása nem követi az egyéni vállalkozói tevékenységek teljes palettáját, azaz az egyéni vállalkozásokhoz képest az EKHO választása csak egy jóval szűkebb tevékenységi körben lehetséges.

Főállású átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenysége mellett további munkát vállalna egy cégnél, ekho szerinti adózással. Az átalányadós jövedelem milyen esetben felelhet meg az ekho szerinti adózás választási feltételeinek?

A kérdésben szereplő főállású egyéni vállalkozó az átalányadózás szabályai szerint adózik, fő tevékenységi köre előadóművészeti tevékenység. Kérdés, hogy magánszemélyként „ekhózhat”-e alkalmi munkák esetében, megbízási szerződéssel, ha mellette főállású egyéni vállalkozóként az átalányadó szabályai szerint fizeti az adót?

Egy újonnan alakult céget a kisvállalati adó hatálya alá jegyeztek be. Mivel a cég főtevékenysége előadó művészeti tevékenység, így lehetőség lenne a minimálbér feletti bér ekhos kifizetésére a munkavállalók tekintetében. Abban az esetben ha egy cég kivás és a minimálbér mértékéig ennek megfelelően megfizeti az szja-t és a kivát, akkor a minimálbért meghaladó kifizetésekre alkalmazható-e az ekho?

2022-ben tételes szja alapján adózó egyéni vállalkozó, aki 36 órás munkaviszonyában Ekho szerinti tevékenységet végez, választhatja-e 2023-tól a vállalkozásában az átalányadózást? Az Ekho magánszemélyként és az átalányadó egyéni vállalkozóként nem zárja-e ki egymást?

Az ekho választásának nem csupán a tevékenység tartalma és a szerzett bevétel szab korlátot: rendelkezni kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizetik meg a közterheket. Kisadózó nem választhatja az ekhót, átalányadózó pedig szintén nem, ha csak vállalkozói minőségében szerez bevételt.

Egy korlátolt felelősségű társaság bejelentkezett a kisvállalati adó hatálya alá. A társaságnak – tevékenységéből adódóan – több olyan kifizetése is van, amelyre nézve a magánszemélyek úgy nyilatkoztak, hogy díjazásuk tekintetében az adó- és járulékfizetési kötelezettségüket az ekho szerint kívánják teljesíteni. Ezzel összefüggésben több kérdés is felvetődik.

Augusztus 9-én jelent meg az a jogszabály, amely az első mentőövnek szánt kormányzati intézkedést tartalmazza a katából kiesők számára. A szabályozás az ekho könnyítésén kívül érinti az átalányadót választó korábbi kisadózó egyéni vállalkozókat, illetve a katából „áttérő” cégeket is. Összességében megállapítható, hogy az ekho sem fogja „katát táncba vinni”, de mivel sokan gondolhatják, hogy az ekho akár az átalányadózásnak is alternatívája lehet, érdemes tisztázni a részleteket.