Ekho lehetősége főállású egyéni vállalkozó esetén

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2023.06.12

Olvasási idő: 4 perc


Ez a tartalom 526 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A kérdésben szereplő főállású egyéni vállalkozó az átalányadózás szabályai szerint adózik, fő tevékenységi köre előadóművészeti tevékenység. Kérdés, hogy magánszemélyként „ekhózhat”-e alkalmi munkák esetében, megbízási szerződéssel, ha mellette főállású egyéni vállalkozóként az átalányadó szabályai szerint fizeti az adót?

Az előadóművész vállalkozó több, különböző partner felé számlázik megbízási szerződések alapján (színházak, szinkronstúdiók, filmgyártó cégek). Munkaviszonyban nem áll egyetlen munkáltatóval sem. Áfamentes, a bevételei éves szinten nem érik el a 12 millió forintot. Minden hónapban megfizeti az átalányadó szabályai szerint, legalább a minimálbér után a járulékokat, illetve a 40%-os költséghányad fölötti rész utáni adót és járulékokat.

Kiindulási pont az, hogy az EKHO szerint adózónak rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (az EGT-államban biztosított személy a magyar személyi jövedelemadót), mely jövedelmek a következőek lehetnek:

 
 
  • a munkaviszonyból származó,
  • egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét, továbbá
  • társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, valamint
  • egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási
  • szerződés alapján kapott ellenérték, ami nemcsak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja törvény, illetőleg a Tbj. törvény szerint fizeti meg a magánszemély, vagy pedig a kifizető.

Ahhoz, hogy az egyéni vállalkozó a kifizetőjével megállapodásra jusson az EKHO szerinti adózást illetően, ahhoz előzetesen két feltételnek együttesen kell teljesülnie.

Elsőként irányadó az Szja törvény (1995. évi CXVII. törvény), melynek értelmében az Szja szerint adózó egyéni vállalkozó abban az esetben választhatja az EKHO-t, amennyiben a nyilvántartásában levő tevékenységei szerepelnek az EKHO törvény (2005. évi CXX. törvény) 3. § (3) bekezdése szerinti foglalkozások között. Amennyiben igen, akkor a hivatkozott jogszabályhely 3. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján az egyéni vállalkozó elvileg vállalkozási szerződést köthet a kifizetőjével.  További, azaz második feltétel viszont, hogy az egyéni vállalkozónak vállalkozói kivéttel is rendelkeznie kell, mégpedig olyan szintű jövedelemmel, melynek alapján a közteherviselési kötelezettségének az általános szabályokhoz igazodóan eleget tud tenni.

Az átalányadózás szerinti egyéni vállalkozó esetében viszont nem létezik vállalkozói kivét, ebből következően az EKHO választására vonatkozó együttes feltétel nem teljesül, azaz az átalányadózó egyéni vállalkozó nem választhatja az EKHO szerinti adózást.

Kapcsolódó cikkek


Így átalányadóztunk 2024-ben

A kisadózók számára a 2024-es évben is alighanem az átalányadózás volt a legkedvezőbb adózási lehetőség és a régi katások többsége is ezt választotta. A tavalyi évhez képest ugyanakkor 2024 januárjától több új buktató és nehézség is felmerült: változtak a szünetelés szabályai, és az átalányadózás nagy lehetőségét jelentő göngyölítéssel is érdemes a jövőben körültekintően tervezni.