Három gyorskérdés az ekho-ról

Széles Imre Dátum Legutoljára frissítve: 2022.07.17

Olvasási idő: 8 perc


Immár több mint másfél évtizede teszi lehetővé a jogszabály, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a megbízási és vállalkozási jogviszonyban, vagy éppen munkaviszonyban álló magánszemély díjazása után az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást válassza. Az ismert és viszonylag állandó szabályok ellenére folyamatosan vetődnek fel problémák, a kata szabályok módosításai miatti fokozott figyelemről nem is beszélve.

Noha a 2006. január 1-jén hatályba lépett az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) számos módosításon esett át, a lényeg alapvetően nem változott. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a végzett tevékenység megfelel a jogszabályban előírtaknak, és az érintett rendelkezik meghatározott összegű általános szabályok szerint adózó – munkabérből, egyéni vállalkozói kivétből, tagi jövedelemből, megbízási vagy vállalkozási jellegű jogviszonyból származó – jövedelemmel, akkor nyilatkozhat a címben említett adózási mód választásáról, és a kifizető köteles ennek megfelelően eljárni.

1. Az ekho alap éves maximuma

Az Ekho tv.  3. § (4) bekezdése értelmében – főszabály szerint – évi 60 millió forint jövedelemig választhatja a magánszemély az EKHO szerinti adózást, feltéve, hogy az előzőekben említett jogviszonyokból származó és általános szabályok szerint adózó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét. Megjegyezzük, hogy első osztályú hivatásos sportolókra, edzőkre ennél jóval magasabb összeghatár vonatkozik.

E feltétel hiányában pedig az EKHO szerinti adózást a 60 millió forintnak olyan hányadára lehet vállalni, amilyen arányt e jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel.

Amennyiben nyugdíjasról van szó, szintén évi 60 millió forint az összeghatár. 

Példa

Például, ha egy nem nyugdíjas magánszemély 2022. január 1-től 31-ig fennálló részmunkaidős munkaviszonyában 100 ezer forint munkabért szerzett, akkor 2022-ben az említett rendelkezés alapján 100.000 : 2.400.000 x 60.000.000 = 2.500.000 forint erejéig vállalhatja az ekho szerinti adózást.
De miként alakul a helyzet, ha a példabeli személy januárban teszi meg az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot és választja 2.500.0000 forintos megbízási díjára az ekho szerinti adózást, ám várhatóan csak decemberben szerzi meg az ehhez „szükséges” 100.000 forintnyi munkabért?   

 
 

Amennyiben a foglalkoztatók által rendszeresített ekho-nyilatkozatok tartalmára gondolunk (amely nemegyszer a főállású munkahely megnevezését és címét is kéri), akkor a válaszunk valószínűleg egyértelműen az lenne, hogy ebben az esetben januárban nem jogszerű az ekho választása. 

Ugyanakkor az Ekho tv. nem a nyilatkozat tételének a napjáig szerzett, hanem a teljes adóévben megszerzett jövedelemhez köti az ekho választásának jogszerűségét. 

Így, amennyiben a magánszemély az év első 11 hónapjában semmilyen általános szabályok szerint adózó jövedelemmel nem rendelkezik, és megbízási jogviszonyában folyamatosan az ekho szerinti adózást választja, december hónapban viszont munkaviszonyt létesít 200 ezer forintos munkabérért, 5 millió forintig megfelel a feltételeknek és jogszerűen választotta az ekho-t. 

2. Mivel szigorúbbak a munkabérre választott ekho szabályai?

A munkabérre választott ekho esetében a jogszabály szigorúbb előírásokat tartalmaz.

Az Ekho tv. 3. § (7) bekezdése értelmében, ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veheti csak figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. Abban az esetben viszont nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha

  • a magánszemély nyugdíjas 
  • a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik;
  • a magánszemély igazolja, hogy munkaviszonyból, egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén, társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén, vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törény szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik.

Már másodszor találkozunk a nyugdíjas státusszal, így mindenképpen szükséges tisztáznunk, hogy kit kell az Ekho tv. alkalmazásában nyugdíjasnak tekinteni? Megjegyezzük, hogy a nyugdíjas személyt csak 9,5 százalék ekho terhel, és a 13 százalékos kifizetői ekhot sem kell leróni utána.

A jogszabály 2. § d) pontja pontosan meghatározza nyugdíjas fogalmát. E szerint nyugdíjasnak minősül a saját jogú nyugdíjas vagy az olyan özvegyi nyugdíjas, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 3. § (1) bekezdésének b) alpontja, valamint a 3. § (4) bekezdésének c) alpontja alkalmazásában mindkét esetben csak akkor, ha az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.

A 3. § (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 3. (4) bekezdésé a c) pontja a jövedelem feltételre vonatkozik. Tehát csak abban az esetben vállalhat valaki nyugdíjas státuszára tekintettel évi 60 millió forintig ekho szerinti adózást, amennyiben e nyugdíjas státusza az év folyamán legalább 183 napig fennállt. 

Példa

Például, vegyünk egy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyt, aki november 1-jétől nyugdíjas, és december hónapban megbízási jogviszonyában az ekho szerinti adózást szeretné választani. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha őstermelésből származó jövedelmén kívül (amely nem vihető figyelembe az Ekho tv. szerint), az év folyamán szerzett munkaviszonyból, vállalkozási jogviszonyból vagy megbízási jogviszonyból, általános szabályok szerint adózott jövedelmet is. Ha igen, akkor erre tekintettel vállalhatja az ekho szerint adózást azzal, hogy az ekho mértéke ebben az esetben csak 9,5 százalék. A november 1-jét megelőző időszakban végzett tevékenységére tekintettel kapott jövedelme esetében természetesen 15 százalék ekho terhelné.

Ugyanakkor, ha a példabéli őstermelő június 30-tól nyugdíjas, akkor akár évi 60 millió forintig is vállalhat az adóév tekintetében ekho szerinti adózást, mivel nyugdíjasnak minősül. 

3. Hogyan alakul az ekho szerint adózó társadalombiztosítási jogállása?

Továbblépve, néhány sort szenteljünk az ekho szerinti adózást választó személy társadalombiztosítási jogállására. 

Az Ekho tv. 13. § (7) bekezdése rögzíti, hogy az ekho-t fizető magánszemély biztosítási jogviszonyára és e jogviszonyával összefüggő nyilvántartási, adatszolgáltatási, a járulékfizetési kötelezettség teljesítésére, valamint jogosultságaira az e törvényben meghatározott eltéréssel a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Ez alapján tehát az ekho szerinti adózást választó személlyel összefüggésben is teljesíteni kell a biztosítottakkal kapcsolatos nyilvántartási és bejelentési kötelezettséget. Ennek megfelelően be kell őt jelenteni a ’T1041-es nyomtatványon biztosítottként, illetve szerepeltetni kell őt a társadalombiztosítási nyilvántartásban.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú mellékletének 11. pontja alapján ez a bejelentési kötelezettség nem terheli azt a kifizetőt, aki (amely) természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.

Azt azért mindenképpen látnunk kell, hogy ennek a körnek a biztosítási kötelezettsége bizonyos tekintetben mégiscsak sajátos, hiszen ebben az esetben az ellátásra való jogosultság nem a biztosítási kötelezettség alapján, hanem az ekho megfizetése révén keletkezik.
Az Ekho tv. 12. §-a ugyanis kategorikusan rögzíti, hogy az állami költségvetésbe fizetett 15 százalékos mértékű ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult.

Például havi 5 ezer forintos megbízási díj esetén is jogosultságot szerez az említett ellátásokra, miközben ez „sima” megbízásnál szóba sem jöhetne. Sőt, ellátási jogosultságot teremt az ekho megfizetése a jogok felhasználásának az ellenértékeként kifizetett jövedelmek vonatkozásában is, miközben ez „normál” esetben nem minősül járulékalapnak.

Az ekhot fizető e jogviszonya alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira viszont nem jogosult, ebből következően az Tb. kiskönyv vezetésének sincs az esetében különösebb jelentősége, ugyanakkor a jogszabály nem tér ki arra, hogy ekhos jogviszonyt nem kell bejegyezni.