Az ekho lehetősége átalányadózók és kisadózók számára

Dr. Kovács-Petruska Rita Dátum Legutoljára frissítve: 2022.11.13

Olvasási idő: 7 perc


Az ekho választásának nem csupán a tevékenység tartalma és a szerzett bevétel szab korlátot: rendelkezni kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizetik meg a közterheket. Kisadózó nem választhatja az ekhót, átalányadózó pedig szintén nem, ha csak vállalkozói minőségében szerez bevételt.

Az ekho választását egyéni vállalkozók körében mérlegelő korábbi elemzésünk után ezúttal az átalányadózók és kisadózók lehetőségeit tekintjük át.

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó és az ekho

Az ekho választásának nem csupán a tevékenység tartalma és a szerzett bevétel szab korlátot, hanem rendelkeznie kell az ekho-t választó magánszemélynek olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (értve itt az az EGT-államban biztosított személy esetében a magyar személyi jövedelemadót). 
Ilyen jövedelem lehet

  • a munkaviszonyból származó,
  • egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét, továbbá
  • társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, valamint
  • egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték, ami nemcsak a felsorolás szerinti foglakozásoknak megfelelő tevékenységből származhat, hanem bármely tevékenységgel megszerezhető, ha annak adóját és járulékait az Szja tv., illetőleg a Tbj. szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető.

Azaz az Ekho tv. 3. § (1) bekezdés a) pontjának ab) alpontja az adónem választásának feltételeként az egyéni vállalkozók számára előírja, hogy akkor teljesíthető ekhóval a közterhek megfizetése, ha a vállalkozói kivét után, az általános szabályok szerint megtörténik a közterhek megfizetése. 

E szabály miatt – mivel az átalányadózó egyéni vállalkozónak nincsen vállalkozói kivétje –, ha csak vállalkozói minőségében szerez bevételt az átalányadózó egyéni vállalkozó, akkor nem választhatja az ekhó szerinti adózást.

A kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti egyéni vállalkozó és az ekho

Fő szabályként az Ekho törvény 3. § (2a) bekezdése kimondja, hogy az egyéni vállalkozó nem választhatja az ekhót abban az esetben, ha az adóévben a kisadózók tételes adója szerinti adózást választotta. 
Ezen rendelkezés miatt a régi kata hatálya alá tartozó kisadózók a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) megszűnését követően nem választhatták volna az Ekho tv. szerinti adózást. 
A Korm.rendelet 1. § (1) bekezdése ezt a tiltó rendelkezést oldja fel. Így a Korm. rendelet 2022. szeptember 1-jétől hatályos 1. § (1) bekezdése értelmében - az Ekho tv. rendelkezéseitől eltérően – kizárólag 2022-ben akkor is választható az ekho az egyéni vállalkozó tevékenységi körében szereplő, Ekho tv. 3. § (3) és (3c) bekezdésben említett foglalkozás szerinti tevékenységre, ha a magánszemély korábban katás volt. 

Ez azt jelenti, hogy a kisadózó 2022-ben bármikor kerül ki a régi és/vagy az új kata hatálya alól, választhatja az ekho szerinti adózást.

Ennél az adózási módnál gondolnunk kell a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (KATA törvény) 5.§ (1) bekezdés g) pontjában foglalt rendelkezésre, amely kimondja, hogy a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik a kisadózói adóalanyiság, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, az ekho és az új kata szerinti egyéni vállalkozói tevékenység párhuzamosan nem alkalmazható. 
Ugyanis az ekho kizárólag kifizetőtől származó jövedelem vonatkozásában alkalmazható adózási mód, az új kata hatálya alá adóalanyként bejelentkezett egyéni vállalkozó kifizetőtől származó bevétele pedig a kata alanyiságot megszünteti. Így bár a Korm.rendelet Ekho tv. 3. § (2a) bekezdésének alkalmazásától eltekintő szabálya lehetővé tenné az ekho és a kata együttes alkalmazását, azonban a KATA törvény kifizetőtől történő „bevételszerzést tiltó” szabálya miatt az együttes alkalmazás nem lehetséges. 
Mindezek alapján a 2022-es adóévben a kisadózói jogalanyiságot követően vagy azt megelőzően választhatja a magánszemély az ekho szerinti adózást.
 
Összegezve a fentieket nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy mondjuk, egy színházi díszletező vagy maszkmester tevékenységet végző kisadózó egyéni vállalkozó a színházzal, mint kifizetővel kötött vállalkozási szerződés alapján keletkező bevételére az ekhót alkalmazza. 
Ez ugyanis azt jelenti, hogy a kifizetőtől származó bevétel megszerzését megelőző nappal a KATA törvény szerinti adóalanyisága megszűnik (ellenben az ekho a „volt” kisadózói jogállás ellenére alkalmazható ebben az esetben). 
Ugyanezen okok miatt nincs lehetőség a kisadózói jogállás megszűnése nélkül arra, hogy az új katás egyéni vállalkozó 2022. szeptember 1. és december 31. között kizárólag a színháztól, mint kifizetőtől szerezzen ekho szerint adózó bevételt.