Kinek lesz az ekho az új B-terv a kata után?

A Magyar Közlöny 2022. augusztus 9-ei számában jelent meg az egyes egyszerűsített közteherviselést lehetővé tévő rendelkezések alkalmazásáról szóló 297/2022.(VIII.9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely a Pénzügyminisztérium közleménye szerint a magyar vállalkozók és vállalkozások érdekeit szolgálja, és – többek között – a kata adózásból kiesetteknek segít.

A szabályozás egyébként az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) könnyítésén kívül érinti az átalányadót választó korábbi kisadózó egyéni vállalkozókat, illetve a katából „áttérő” cégeket is. Azt mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy milyen mértékű és mennyire valós ez a segítség, hiszen minden vállalkozás és minden foglalkoztatás egyedi, a döntéshez viszont elengedhetetlen a szabályok és az összefüggések részletes ismerete.

Mi az ekho lényege?

Az ekho, ahogyan a neve is mutatja, egy egyszerű közteher-fizetést tesz lehetővé azok számára, akik jellemzően művészeti, szellemi szabadfoglalkozás körébe tartozó tevékenységet folytatnak (például író, képzőművész, iparművész, rendező stb.). Ez alapján a magánszemélynek 15 százalékos, nyugdíjas magánszemélynek 9,5 százalékos, a foglalkoztatónak pedig 13 százalékos ekho-t kell fizetnie. A foglalkoztatónak nem kell megfizetnie az ekho-t a nyugdíjasok után, illetve a hivatásos sportoló, és a nemzetközi sportszövetség munkavállalója után.

Az ekho választásáról a magánszemély dönt, és nyilatkozik a kifizető felé, a nyilatkozat alapján pedig a kifizetőnek kell elszámolnia, levonnia, bevallania és nyilvántartania a közterhet. Ebből a szempontból tehát nagyon kedvező, hiszen a foglalkoztatottnak csak a munkájával kell törődnie, az adminisztrációval nem. Abban az esetben azonban, ha jogosulatlanul választotta az ekho-t és ez később kiderül, neki kell vállalnia az ezzel kapcsolatos következményeket, azaz egy meglehetősen jelentős különadó fizetési kötelezettséget is (Ekho tv. 6. §).

Nagyon fontos, hogy az ekho csak abban az esetben választható, ha az érintett magánszemély rendelkezik olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok alapján megtörténik a közterhek megfizetése.

A választás jövedelemhatárhoz kötött, ez azonban a katához képest olyan magas (évi 60 millió, bizonyos esetekben 250, illetve 500 millió forint), hogy a korábbi kisadózók számára bizonyára nem fog gondot okozni.

Az ekho egyik leglényegesebb jellemzője tehát, hogy nem alkalmazható a magánszemély teljes jövedelmére, azaz nem váltja ki az általános szabályok szerinti közteher-fizetést.

Az általános feltételek szerint fizetett közterhek mellett egyébként az ekho alkalmazására jogosító bevételként olyan bevételek vehetők figyelembe, amelyek a felsorolt foglalkozásokhoz kapcsolódó tevékenység alapján illetik meg a magánszemélyt.
Az adott tevékenységre létrejött jogviszony lehet

• munkaviszony;
• társas vállalkozásban tagként történő személyes közreműködés;
• a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony.

Az ekho csak akkor alkalmazható, ha az adott szerződés szerinti tevékenysége alapján a magánszemély a felsorolásban szereplő foglalkozást űzi, és az adott szerződés alapján kizárólag e tevékenysége ellenében szerez bevételt.

Mi az ekho változásának lényege?

Az ekho-ra vonatkozóan két változást tartalmaz a Rendelet.
Az első tulajdonképpen csak egy technikai változás, kifejezetten a kata átalakítása miatt: „Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 3. § (2a) bekezdését a 2022. évre nem kell alkalmazni.” Az érintett törvényi rendelkezés szerint korábban nem választhatta az ekho-t a tevékenységi körében szereplő – egyébként ekhóra jogosító – tevékenységre az, aki az adóévben egyéni vállalkozóként kisadózó (volt). 2022-ben ez nem jelent problémát, azaz a korábbi kisadózók nyilatkozhatnak a kifizetőjük felé az ekho választásáról, amennyiben az Ekho tv.-ben előírt egyéb feltételek fennállnak (lásd lejjebb: 3-4.pont).

A másik változás jelentősebb, hiszen közteher csökkentésre irányul: „Az Ekho tv. 4. § (3) bekezdésének rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást a közteher-fizetési kötelezettségét az Ekho tv. szerint teljesítő magánszemély részére a foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.” Az Ekho tv. általános rendelkezései szerint – ahogyan már említettük –  a magánszemélynek juttatott bevétel után a kifizetőnek 13 százalékos ekho-t kell fizetnie. Ez az a közteher, amelynek megfizetése alól a Rendelet mentesíti a kifizetőket, ami azt jelenti, hogy számukra átmenetileg (egyelőre az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzet fennállásáig) lényegesen kevesebbe fog kerülni az ekho választásáról nyilatkozó személyek foglalkoztatása.

Milyen tevékenységet végzők jogosultak az ekho választására?

Nagyon fontos, hogy az ekho csak olyan szellemi tevékenységet űző személyeknek jelenthet megoldást, akik kifejezetten alkotó jelleggel vesznek részt egy-egy mű megszületésében. Az Ekho tv. pontosan meghatározza, hogy mely tevékenységek esetén választható a kedvező közteher-fizetés, és ezen a Rendelet sem változtat.
Az ekho tehát azokra a foglalkozásokra választható, amelyek tartalmuk alapján megfelelnek az alábbi felsorolásban szereplő munkaköröknek:

2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból
• Akusztikus mérnök
• Audiotechnikai mérnök
• Hangmérnök
• Televíziós műszaki adásrendező
2136 Grafikus és multimédia-tervező
2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból
• Filmszöveg fordító
• Lírai művek fordítója
• Műfordító
• Prózai és drámai művek fordítója
2714 Kulturális szervező foglalkozásból
• Producer (kulturális)
• Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)
2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból
• Művészeti tanácsadó
• Zenei konzulens, tanácsadó
2721 Író (újságíró nélkül)
2722 Képzőművész
2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező
2724 Zeneszerző, zenész, énekes
2725 Rendező, operatőr
2726 Színész, bábművész
2727 Táncművész, koreográfus
2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész
2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó)
3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból
• Koncert-fénytechnikus
• Koncert-színpadtechnikus
3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból
• Filmstúdió technikus
• Hangmester
• Hangrestaurációs technikus
• Hangstúdió-technikus
• Hangtechnikus
• Képtechnikus
• Rögzítéstechnikai technikus
• Stúdiótechnikus
• Videótechnikus
• Zenei technikus
3711 Segédszínész, statiszta
3712 Segédrendező
3714 Díszletező, díszítő
3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású
3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
5211 Fodrász foglalkozásból
• Színházi fodrász
• Színházi parókakészítő
5212 Kozmetikus foglalkozásból
• Maszkmester
• Sminkes
• Sminkmester
• Színházi kikészítő
7212 Szabó, varró foglalkozásból
• Jelmez- és alkalmiruha-készítő
• Színházi varró
7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból
• Színházi fejdíszkészítő
7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból
• Színházi cipész

Az előzőekben felsoroltakon túl csak bizonyos képesítési feltételekkel választhatják az ekhót a 2717-es FEOR-számú foglalkozást űzők.

• Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, ha rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.
• Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint egyes sportszakemberek,
  • ha sportszervezetnél vagy sportszövetségnél jogviszony alapján lát el sporttevékenységgel kapcsolatos feladatot, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy
  • a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, ha a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységet végző sportmunkatárs, sportszakember, és rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
• Nemzetközi sportszövetség munkavállalója, ha a szövetséget Magyarországon a sportról szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba vették.

Az ekho szerinti adózást az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára is választhatja, ha a fenti foglalkozások valamelyikét űzi, nem tartozik a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de valamely EGT-államban biztosított, és erről a külföldi hatóság által kiállított A1-es igazolással rendelkezik.

Milyen feltételekkel választható az ekho?

Ahogyan már utaltunk rá, az ekho abban az esetben választható, ha a magánszemély rendelkezik olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint megtörténik a közterhek fizetése.

Ilyen jövedelem lehet

• a munkaviszonyból származó jövedelem,
• egyéni vállalkozóként a vállalkozói kivét,
• társas vállalkozás tagjaként a személyes közreműködés ellenértéke, valamint
• egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték.

Ennek a feltételnek a teljesítése kapcsán nincs jelentősége annak, hogy az adott jövedelem milyen tevékenységből származik, azaz nemcsak az ekho-ra jogosító szellemi tevékenység lehet a bevétel forrása, hanem bármilyen egyéb más munka, a lényeg, hogy a jövedelem adóját és járulékait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.), illetőleg a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) szerint fizesse meg a magánszemély, valamint a kifizető.

A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik.

Arra is utaltunk már, hogy az ekho választása jövedelemhatárhoz kötött.

Az Ekho tv.  3. § (4) bekezdése értelmében – főszabály szerint – a magánszemély évi 60 millió forint jövedelemig választhatja az ekho szerinti adózást, ha az előzőekben említett jogviszonyokból származó, és általános szabályok szerint adózó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét. Amennyiben az éves jövedelem ennél alacsonyabb, akkor az ekho szerinti adózás a 60 millió forintnak olyan hányadára alkalmazható, amilyen arányt e jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel.
Megjegyezzük, hogy a sporttevékenységet végző jogosultakra ennél lényegesen magasabb összeghatár vonatkozik, ez azonban jelen cikkünk témáját tekintve nem releváns.

Ez a szabály elsőre bonyolultnak tűnhet, de nézzünk egy példát:
Egy napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló magánszemély havi munkabére 150.000 forint. 2022-ben a havi minimálbér 200.000 forint, azaz abban az esetben alkalmazható a 60 milliós maximum, ha az általánosan adózó jövedelem éves szinten eléri a 2.400.000 forintot. Jelen esetben a munkavállaló éves jövedelme 1.800.000 forint, ami azt jelenti, hogy 1.800.000:2.400.000*60.000.000=45.000.000 forint jövedelemig választhatja az ekho szerint adózást.

Ahogyan a példából is látszik nem igaz az az általános hiedelem, hogy ekho választására csak az jogosult, aki után havonta legalább a minimálbér után megtörténik a közterhek megfizetése. Az általános szabályok szerinti közteher-fizetésnek inkább az ekho jövedelemhatárának meghatározása során van jelentősége. Ebből következően az is elképzelhető, hogy nem történik minden hónapban az általános szabályok szerinti közteherfizetés, hiszen a jogszabály éves jövedelemről rendelkezik. Van azonban egy olyan eset, amikor valóban szükséges legalább a havi minimálbér utáni általános közteher-fizetés.

Ekho munkaviszonyban

Ha a magánszemély munkaviszony alapján folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató csak az adott hónap első napján érvényes minimálbért meghaladó részre veheti figyelembe a munkavállalója ekhos nyilatkozatát.

Nem vonatkozik ez a szabály a nyugdíjas magánszemélyekre, illetve azokra, akik bármilyen egyéb jogcímen legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szereztek, amely után a közterhek megfizetése az általános szabályok szerint megtörtént.

Kinek éri meg az ekho?

Az eddig leírtakból megállapítható, hogy az ekho választása nem minden esetben lehet igazi alternatíva egy korábbi főfoglalkozású katás egyéni vállalkozónak, legalábbis egyéni vállalkozóként semmiképpen. Elvben persze egyéni vállalkozóként is választható az ekho, ez a választás azonban nem írja felül az Szja tv., a Tbj., és a Szocho tv. általános rendelkezéseit. A felsorolt tevékenységek nagy része legalább középfokú végzettséget igényel, ami azt jelenti, hogy főfoglalkozású vállalkozóként végzett tevékenység esetén – az általános szabályoknak megfelelően –a garantált bérminimum után mindenképpen meg kell fizetni a járulékot, a garantált bérminimum 112,5 százaléka után a szochot, legalább a minimálbérnek megfelelő kivét után pedig a személyi jövedelemadót is (ami nem változtat a közterheken, hiszen a mértéke pontosan megegyezik az ekho 15 százalékos mértékével).

És akkor még nem beszéltünk az átalányadóról, ami évi 1.200.000 forintig adó- és járulékmentességet biztosít, azzal, hogy a minimum közterheket (járulék és szocho) ez esetben is meg kell fizetni.

Sok partner, és nagyobb összegű (havi 500.000 forintot meghaladó) bevétel esetén már megéri számolgatni, de ez a konstrukció az alacsonyabb összeget számlázó főfoglalkozású vállalkozók számára nem igazán szerencsés.

Az ekho azok számára jelent igazi alternatívát, akik a jogosító tevékenységet végzik és rendelkeznek egyéb jogviszonnyal, például egy munkaviszonnyal, vagy megbízási jogviszonnyal, ahol megtörténik utánuk a közterhek megfizetése és az efölötti bevételükre alkalmazták a kisadózást. Számukra teljes egészében megszűnt a kata lehetősége, vállalkozóként pedig meglehetősen magas közterhekkel és adminisztrációval kellene számolniuk, még átalányadó választása esetén is (kivéve persze, ha a bevételük nem éri el az adómentes határt!).

A kisadózás olyan kedvező lehetőség volt, amely semmivel nem helyettesíthető. Az ekho választásának lehetősége azonban eddig is nyitott volt, az ezzel járó költségek szempontjából pedig a Rendeletben előírt jelenlegi változás a magánszemélyre nézve nem releváns.

Az, aki kisadózóként nem minősült főfoglalkozásúnak (mert pl. rendelkezett egy heti 36 órás foglalkoztatást elérő munkaviszonnyal), havi 25.000 forint kata megfizetésével minden közteher-fizetési kötelezettségének eleget tett, bevallást pedig csak évente egyszer kellett készítenie. Ez azt jelenti, hogy ha a főállásúnak nem minősülő vállalkozó pl. havi 500.000 forintot számlázott, az éves 6.000.000 forintos bevételéből 300.000 forint kata, némi iparűzési adó és kamarai tagdíj megfizetése után több, mint 5,6 millió forintot tiszta jövedelemként meg tudott tartani. Ekho alkalmazásával ugyanebből a bevételből a 15 százalékos ekho, az iparűzési adó és a kamarai tagdíj megfizetése után körülbelül 5 millió forint jövedelme maradhat, ami még mindig nagyon méltányosnak tűnik.
Másként is számolhatunk persze. A korábbi havi 25.000 forint összegű kata havi 167.000 forint összegű jövedelem szja összegének felel meg (167.000*0,25=25.050). Azok tehát, akik ennél az összegnél kevesebben számláznak havonta, még jobban is járhatnak.

A jogszabály jelenlegi változása azonban ténylegesen a kifizetők számára fontos, hiszen ez azt jelenti, hogy amennyiben a korábbiaknak megfelelő feltételekkel történik a foglalkoztatás – egyelőre – nem emelkednek az ezzel járó költségeik. Ez pedig a foglalkoztatási hajlandóságra minden bizonnyal nagy hatással lesz.

A legjobban pedig azok a kifizetők járnak, akik eddig is sok ekho szerinti közteher-fizetést választó munkavállalót foglalkoztattak, hiszen az ő költségeik ezzel az intézkedéssel valóban jelentősen csökkennek.