Horváth-Farkas Zsuzsa

Horváth-Farkas Zsuzsa

társadalombiztosítási szakértő


Foglalkoztatási és társadalombiztosítási szakértő, a Menedzser Praxis Tudás-és Válaszközpont állandó szerzője, vezető szerkesztője.

 

Adó és társadalombiztosítási szakértőként rendszeresen és kiemelt terjedelemben publikál a Menedzser Praxis havi megjelenésű nyomtatott és online kiadványaiban, termékeiben. Főbb szakterülete a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek, társadalombiztosítási járulékok, kitekintéssel a nemzetközi jogi vonatkozásokra. 

 

Számos foglalkoztatási és társadalombiztosítási témában megjelent különszámunk szerzője (Foglalkoztatás szabályosan, okosan, olcsóbban, Bérszámfejtési útmutató).

 

Kiemelt figyelemmel szemlézi a munkajog, bérszámfejtés, foglalkoztatás  adózással összefüggő kérdéseit. A foglalkoztatási és társadalombiztosítási kiadói portfólió vezető szerkesztője, gondozásában jelenik meg TB Klub keretében gondozott Társadalombiztosítási és Bérszámfejtési Módszertani Szemle szakmai kiadványunk.

  • Cikkeket és magyarázatokat ír
  • Irat- és szabályzatmintákat készít

A szakértő által szemlézett minták

Távmunkaszerződés (2023)
Utoljára módosítva: 2023. 03. 08. 13:52:22
Letöltés

Válogatott cikkei

A 2023-as évre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok körében alighanem a leglényegesebb változás az átalányadózó egyéni vállalkozók közteher-fizetésében történik. A változások nemcsak az érintettek pénzügyi lehetőségeit befolyásolják nagyban, de jelentősen átalakítják az átalányadózás rendszerét is.
Köztudott, hogy a kisvállalati adó, általános szóhasználatban: kiva, azért számít kedvező és népszerű adófajtának, mert kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót. Jellegéből fakadóan a kivát leginkább azoknak a vállalkozásoknak érdemes választaniuk, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve ahol a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.
Augusztus 9-én jelent meg az a jogszabály, amely az első mentőövnek szánt kormányzati intézkedést tartalmazza a katából kiesők számára. A szabályozás az ekho könnyítésén kívül érinti az átalányadót választó korábbi kisadózó egyéni vállalkozókat, illetve a katából „áttérő” cégeket is. Összességében megállapítható, hogy az ekho sem fogja „katát táncba vinni”, de mivel sokan gondolhatják, hogy az ekho akár az átalányadózásnak is alternatívája lehet, érdemes tisztázni a részleteket.