Az egyszeres könyvvezetésről jóval kevesebbet lehet olvasni, mint a kettős könyvvitel témájában. Pedig az egyéni vállalkozók nem kettős, hanem csak egyszeres könyvvezetésre kötelezettek. Kivéve az új katás és átalányadós egyéni vállalkozókat. De mit is jelent röviden összefoglalva az egyszeres könyvelés, ami teljesen más gondolkodást igényel, mint a kettős könyvelés?

Számos könyvelő van, aki ügyfelének könyvel, bérszámfejt, vagy teljeskörűen könyvel és bérszámfejt, és sokaknak vannak egyéni vállalkozói is. Az ilyen formában érintettek hogyan tudják ügyfeleiket felkészíteni az Ügyfélkapu jövő évi megszűnésére és az azzal összefüggő változásokra?

A felmerülő kérdés a következőképpen szól: az IPA eszközérték arányos megosztása során a zárt végű lízingre fizetett díjakat is figyelemebe lehet venni a számítás során, vagy csak a nyílt végű lízing, illetve tartós bérlet keretében használt eszközöket? Általában a lízingdíjakat nem számoljuk el költségként mert „törlesztő részletek”.

Komoly változásokkal és még komolyabb feladatokkal fog járni az eddigi Ügyfélkapu megszűnése 2025. január 15-étől. Számtalan kérdés és tennivaló áll az érintettek előtt, most megpróbáljuk a legfontosabbat kiválasztani: Mi történik akkor, ha nem regisztrálok az Ügyfélkapu+-ra?

Számos fejlemény és új tapasztalat látott napvilágot az új sávos iparűzési adóval kapcsolatban, amelyek a 2023-ra vonatkozó bevallási szezonban keletkeztek. Az igazán érdekes esetek és kérdések mégis akkor merültek, merülnek fel, amikor már van egy teljes lezárt üzleti évünk ezzel a módszerrel. Az sem egyszerűsíti az idei helyzetünket, hogy az egyéni vállalkozók szünetelésével kapcsolatban 2024. január 1-jétől változtak meg szabályok.

Az idei év jól ismert változása a szünetelő egyéni vállalkozók kapcsán, hogy minimális járulékfizetés (TB, szociális hozzájárulási adó) szempontjából a tevékenység szüneteltetése már csak teljes naptári hónapra értelmezhető. Hogyan alakul a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó alapja szünetelő egyéni vállalkozónál?

Magyarországban főállású átalányadózó egyéni vállalkozó és mellette nem biztosított őstermelő és egyik uniós országban adóregisztrált egyéni vállalkozó. Ilyen minőségében jövedelmet szerez az ottani szabályok szerint elszámolva és adózva, és még nincs A1-es magyar biztosítási igazolása. Hogyan kell a jövedelmet bevallani?

A kérdés röviden is összefoglalható: kell-e és hogyan turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni a „lángosbüfének” azaz „lángosos” vállalkozásnak? Az ördög, természetesen, ebben az esetben is a részletekben lakozik.

Biztosítással foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozónak első ízben volt bevétele a múlt hónapban. Egy jutalékelszámolási bizonylatot kapott, illetve egy folyószámla kimutatást. Ez alapján lehet könyvelni a bevételt? Azt mondta, hogy számlát nem fog kapni, valóban így van?

2023-ban alapjaiban változtak meg a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény iparűzési adóra vonatkozó rendelkezései. A főszabályon (39. §) túl eddig volt néhány speciális, azaz egyszerűsített adóalap megállapítási módszer, melyek közül kizárólag a kivások módszere (39/B. §, azaz KIVA alap x 120%) maradt meg.