2024-es iparűzési adó érdekességek
Olvasási idő: 6 perc
Számos fejlemény és új tapasztalat látott napvilágot az új sávos iparűzési adóval kapcsolatban, amelyek a 2023-ra vonatkozó bevallási szezonban keletkeztek. Az igazán érdekes esetek és kérdések mégis akkor merültek, merülnek fel, amikor már van egy teljes lezárt üzleti évünk ezzel a módszerrel. Az sem egyszerűsíti az idei helyzetünket, hogy az egyéni vállalkozók szünetelésével kapcsolatban 2024. január 1-jétől változtak meg szabályok.
Jelenleg a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 35.§ (2) bekezdése szerint az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.
Elviekben ez azt jelenti, hogy most már nem kell záró bevallást készíteni a szünetelés kezdetétől számított 30 napon belül, hanem figyelnünk kell arra, hogy a szünetelés eléri-e a 181 napot, vagy sem. Ha pedig eléri, akkor eddig úgy gondoltuk, hogy ebben a pillanatban lép életbe a 30 napos bevallási határidő, és ekkor kell záró bevallást készítenünk.
Mivel idén nyáron érkeztünk el ahhoz az időpillanathoz, amikor már van ilyen vállalkozónk, aki elérte ezt az egybefüggő 181 napot 2024-ben, ezért már itt-ott hallani lehet arról, hogy mit is várnak az egyes önkormányzatok.
A szünetelők
Jelenleg többnyire olyan információink vannak, hogy nem kell most év közben bevallást benyújtaniuk a szünetelőknek, hanem ilyen esetben is majd csak év végén január 1. és május 31. között kell beküldeni a szünetelős 24HIPAK bevallást.
Viszont van olyan önkormányzat is, amely azt az álláspontot képviseli, miszerint semmi sem tiltja azt, hogy a vállalkozás mégis most beküldje ezt a bevallását.
Kinek lehet ez év közben érdekes? Például azoknak, akiknek adott év szeptember 15-re és következő év március 15-re előírnak előleget (ez a helyzet a sávos IPA-soknál nem áll fenn, mert ők ugye adott év május 31-ig fizetnek előleget), amit nem szeretnének befizetni.
Ilyenkor egy adóelőleg fizetési határidő előtt beküldött szünetelős bevallással ezt a helyzetet meg lehet oldani, és nem kell előleg-mérséklési kérelmet írni, hogy azt eltöröljék.
Viszont vannak már olyan példáink is, ahol mondjuk egy januárban elindított szüneteltetésből a 181 nap elérése után nem sokkal megszűnteti az egyéni vállalkozó a vállalkozását.
Ilyenkor vajon milyen dátumokkal várja az önkormányzat a ’HIPAK-t?
Tegyük fel, hogy 2024. július 31-én szüntette meg valaki az egyéni vállalkozást, melyet 2024. január 17-től folyamatosan szüneteltetett.
Ennek az adóalanynak a szünetelése 2024. július 15-én érte el a 181. napot, így a törvény szerint ettől a naptól kezdődően már nem minősül az illető az iparűzési adó alanyának.
Tehát a bevallását 2024. január 1. -2024. július 14. időszakra nyújtja be, mégpedig a megszűnést követő 30 napon belül, azaz 2024. augusztus 30-ig.
Véleményem szerint akkor is ez a helyzet, ha főszabály szerint számol el valaki az iparűzési adóval, és akkor is, ha a sávos adózást választotta.
A főszabály szerint bevallók ebbe a bevallásba beírják a tényleges bevételüket és anyagjellegű költségeiket, tehát esetükben pénzügyileg ugyanaz lesz a matek vége mint amikor korábbi években ezt több év közbeni záró bevallással kellett letudniuk.
Az új sávos adózást választók esetében pedig mindenkinek (szünetelőknek is) május 31-ig be kellett fizetnie a sávjának megfelelő önkormányzati IPA mértéket, viszont a hosszan szünetelők egy ilyen bevallással jóvá tudják íratni többletként az év még fennmaradó részére jutó adót, ami ezáltal visszaigényelhetővé is válik későbbiekben a bevallás feldolgozása után.
A „székhely-áthelyezők”
Másik érdekes tapasztalat a székhelyáthelyezők kapcsán született. Sajnos kicsit lassan terjed el a köztudatban, hogy itt a „Bejelentkezés, változás-bejelentés” elnevezésű nyomtatvány V. pontjában kizárólag a székhelyáthelyezők vagy új telephely nyitók esetén van lehetőség nyilatkozni a sávos módszer választásáról:
Tehát ezt a rubrikát senki más nem ikszelheti!
Induló vállalkozók ugyebár az első ’HIPAK bevallásukban döntenek visszamenőleg a tört évről és előrefelé a következőről is. Régi vállalkozók pedig mindig az előző éves bevallásban jelezhetik, ha a sávos módszert választják következő adóévtől. Ebből az is következők, hogy a székhely áthelyezők és telephely nyitók viszont semmiképpen sem mulaszthatják el ezen változásbejelentő beküldését!
Ráadásul legfrissebb információink szerint székhelyáthelyezés esetén hiába tudja a régi önkormányzat, hogy az adózó már nem hozzájuk tartozik, és az egész évre jutó sávos adóját is befizette hozzájuk, mégis várnak tőle egy bevallást év végén. Akkor is ha, egyébként az adóalany szívesen benn hagyná a többletet náluk.
Hiszen a törvény elviekben a többlet elszámolására csak lehetőségként írja a bevallás beküldését, és nem pedig kötelezettségként.
Mindenesetre már tapasztaltuk, hogy ilyenkor is kell ’HIPAK bevallás ráadásul mindkét önkormányzat részére. A jó hír, hogy ilyenkor tulajdonképpen mégse duplán fizetjük a sávos adót sem a két önkormányzat felé, hanem időarányosan megosztva. A bevallás feldolgozása után pedig az eredeti székhelytől visszakérhetjük a május 31-ig befizetett adóelőleg fennmaradó részét.
Dátumok a bevallásban
A bevallási időszak dátumaira is nagyon oda kell figyelni! Példának okáért: ha a vállalkozás év közben nyit telephelyet az önkormányzat területén (előtte ott nem volt telephelye), akkor hiába működött az adóalany a teljes adóévben, az adott önkormányzat M-es lapján különösen fontos, hogy csak a telephely nyitás dátuma szerepelhet kezdő dátumként.
Például a céget 2020-ban alapítotték, az alapítástól kezdve székhelye folyamatosan Tiszaújvárosban van, székhelye mellett 2024. május 10-én Budapesten nyitott telephelyet. Ebben az esetben a budapesti M-es lapon bevallási időszakként 2024. május 10-től 2024. december 31-ig terjedő időszakot kell megadni.
Ha pedig véletlenül elrontottuk ezt a kitöltést, akkor bizony újra kell küldeni a teljes ’HIPAK bevallást M-es lapokkal együtt. Ilyenkor persze az adó összege nem változik, tehát ez nem egy önellenőrzés. Ráadásul a hibával nem érintett önkormányzat ilyenkor természetesen nem érti, hogy miért került újra beküldésre részünkről az iparűzési adóbevallás.
Mi hát a megoldás erre? Első körben a telefonálgatás, majd azon túl egy e-papírban való magyarázkodás az adott önkormányzat adóosztálya részére, amiben kérjük az újra beküldött nyomtatvány figyelmen kívül hagyását.
Amennyiben iparűzési adóban további segítségre lenne szüksége, akkor töltse le díjmentesen az alábbi linkről „HIPA 2023-2024” című különszámunkat, ami nemcsak tematikus kiadvány, hanem adózási segédlet és bevallási útmutató is kommentált képernyőképekkel, példaként feltüntetett bevallás-tervezetekkel.
