Számos fejlemény és új tapasztalat látott napvilágot az új sávos iparűzési adóval kapcsolatban, amelyek a 2023-ra vonatkozó bevallási szezonban keletkeztek. Az igazán érdekes esetek és kérdések mégis akkor merültek, merülnek fel, amikor már van egy teljes lezárt üzleti évünk ezzel a módszerrel. Az sem egyszerűsíti az idei helyzetünket, hogy az egyéni vállalkozók szünetelésével kapcsolatban 2024. január 1-jétől változtak meg szabályok.

Az idei év jól ismert változása a szünetelő egyéni vállalkozók kapcsán, hogy minimális járulékfizetés (TB, szociális hozzájárulási adó) szempontjából a tevékenység szüneteltetése már csak teljes naptári hónapra értelmezhető. Hogyan alakul a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó alapja szünetelő egyéni vállalkozónál?

Magyarországban főállású átalányadózó egyéni vállalkozó és mellette nem biztosított őstermelő és egyik uniós országban adóregisztrált egyéni vállalkozó. Ilyen minőségében jövedelmet szerez az ottani szabályok szerint elszámolva és adózva, és még nincs A1-es magyar biztosítási igazolása. Hogyan kell a jövedelmet bevallani?

A kérdés röviden is összefoglalható: kell-e és hogyan turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni a „lángosbüfének” azaz „lángosos” vállalkozásnak? Az ördög, természetesen, ebben az esetben is a részletekben lakozik.

Biztosítással foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozónak első ízben volt bevétele a múlt hónapban. Egy jutalékelszámolási bizonylatot kapott, illetve egy folyószámla kimutatást. Ez alapján lehet könyvelni a bevételt? Azt mondta, hogy számlát nem fog kapni, valóban így van?

2023-ban alapjaiban változtak meg a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény iparűzési adóra vonatkozó rendelkezései. A főszabályon (39. §) túl eddig volt néhány speciális, azaz egyszerűsített adóalap megállapítási módszer, melyek közül kizárólag a kivások módszere (39/B. §, azaz KIVA alap x 120%) maradt meg.

Milyen összegű társadalombiztosítási járulékot, szociális hozzájárulási adót és mennyi egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie az egyéni vállalkozónak, aki az átalányadózást választotta és egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti?

A számvitelben gyakran találkozunk olyan szituációval, amikor a cégek finanszírozásához a tulajdonosoknak különböző forrásokat kell igénybe venniük, de saját pénzük nincs erre, ezért külső finanszírozási lehetőségeket keresnek.

Egy KIVA szerint adózó kft. vásárolt egy sportcélú felszerelést munkavállalói számára. Hogyan számolhatják el számviteli szempontból helyesen?

Akinek van autója, találkozott már a gépjárműadó kötelezettséggel. Ha pedig vállalkozása is van, amiben ezt a személyautót használja és költséget számol el rá, akkor jó eséllyel nem ismeretlen számára a cégautóadó kötelezettség sem. Mindkét adónem folyamatos változásban van, ezúttal a legfontosabb kapcsolódási pontot jelentő kétszeres adóztatás kérdését járjuk körül.