A kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok tulajdonosainak egyik legfontosabb jogosultsága, hogy ha a vállalkozásuk nyereségesen gazdálkodik, akkor a befektetésük után osztalékot kapjanak. Osztalékban csak az részesülhet, aki az osztalékfizetésről szóló taggyűlési határozat meghozatalának időpontjában – vagy a létesítő okiratban rögzített más időpontban – tagsági jogok gyakorlására jogosult.

A jogszabályi előírások alapján az egyéni vállalkozók három csoportba oszthatók: főfoglalkozásúak, többes jogviszonyosok, kiegészítő tevékenységet végzők. A csoportosítás a kata választhatósága, valamint a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség szempontjából mérvadó.

A kisvállalati adó (kiva) egy nagyon kedvező, korszerű adófajta, amely kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót. Jellegéből fakadóan leginkább azoknak a vállalkozásoknak érdemes választani, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.

Az alanyi mentes keret 18 millió forintra történő emelése ismét rengeteg félreértést fog generálni vállalkozói körökben, éppen úgy, amikor 12 millió forint volt a KATA és az alanyi mentes keret is évekig. Ezúttal ezen kétféle kerettel kapcsolatos különbségekre kívánunk rávilágítani, ugyanis teljesen mást mond az ÁFA törvény és teljesen mást a KATA törvény.

Egy 2025-től gyeden lévő másodállásos átalanyadózó egyéni vállalkozó dolgozhat-e az egyéni vállalkozásában úgy, hogy a főállásban nem megy vissza dolgozni? Ha igen, akkor marad ugyanúgy az egyéni vállalkozásban másodállású és ugyanazokkal a szabályokkal kell adóznia az itt szerzett bevételei után, mint egy másodállású átalányadózó egyéni vállalkozónak?

A kkv-k 2025-ben kiemelt figyelmet kapnak az adózási szabályok között. Az energiahatékonysági beruházások, a K+F tevékenységek és a társasági adókedvezmények mind olyan eszközök, amelyek támogatják a vállalkozások fejlődését.

A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó bevallása és megfizetése alól. Ettől eltekintve az ide tartozó vállalkozások társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségei megegyeznek a nem KIVA-alanyok társadalombiztosítási kötelezettségeivel. Emellett a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a KIVA-alap meghatározása tekintetében is komoly jelentőséggel bír.

Az új adócsomag elfogadása után már a parlament előtt van a a 2025. évi költségvetést megalapozó törvény is, így képet kaphatunk a jövő évi adóváltozásokról, köztük a kisadókat érintő módosításokról is.

Az egyszeres könyvvezetésről jóval kevesebbet lehet olvasni, mint a kettős könyvvitel témájában. Pedig az egyéni vállalkozók nem kettős, hanem csak egyszeres könyvvezetésre kötelezettek. Kivéve az új katás és átalányadós egyéni vállalkozókat. De mit is jelent röviden összefoglalva az egyszeres könyvelés, ami teljesen más gondolkodást igényel, mint a kettős könyvelés?

KIVA hatálya alá tartozó kft. be szeretné fejezni a tevékenységét. Ha bejelenti az egyszerűsített végelszámolást a NAV-nak, aminek kezdő dátuma 2025. január 01. lenne, akkor a 2024. évi beszámolóját (mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámolót készít) ugyanúgy kell elkészítenie, mint eddig, akkor a beszámolónak és a hozzá tartozó bevallásoknak mi lesz a határideje? A végelszámolás időszaka alatt továbbra is maradhat KIVA alany?