Az eÁFA rendszer és a ViDA csomag hatása az áfabevallás gyakorlatára

Miért válik 2026 fordulóponttá az adózás digitalizációjában?

A 2026-os év jelentős mérföldkő a digitalizációban, mivel az Európai Unió VAT in the Digital Age (ViDA) csomagja 2025 tavaszán lépett hatályba, és ennek hazai implementációja az elektronikus adatszolgáltatás és áfabevallás rendszerének szerkezeti átalakulását eredményezi. A ViDA célja az áfával kapcsolatos nyilvántartási és bevallási folyamatok egységes, digitalizált rendszerbe szervezése a tagállamokban. Magyarországon ennek keretében a korábbi ÁNYK megszűnik, és az eÁFA rendszerre helyeződik át az áfabevallás készítésének és benyújtásának gyakorlata, amit az automatizált adatáramlás és validációs funkciók egészítenek ki.

Az ÁNYK kivezetése 

Mit jelent a mindennapi bevallási gyakorlatban?

Az ÁNYK 2027-től várhatóan teljesen megszűnik mint elektronikus bevallási platform, mivel a NAV korszerű, adat- és interfész-alapú megoldásokra helyezi a hangsúlyt. Az átmenet célja, hogy a hagyományos, nyomtatványokra épülő bevallási gyakorlat helyett adatvezérelt és automatizált áfabevallási folyamatok lépjenek életbe, amelyekben az eÁFA rendszer közvetlenül a NAV rendelkezésére álló adatokból készít bevallási javaslatot és ellenőrzéseket is végez. 

Az eÁFA rendszer bevezetése – új bevallási logika és új felelősségi modell

Az eÁFA rendszer bevezetésével az áfabevallás fokozatosan eltávolodik a manuális adatösszesítésen alapuló gyakorlattól, és egy adatvezérelt, előkészített bevallási modell felé mozdul el, amely a NAV rendelkezésére álló adatszolgáltatásokból készít bevallási tervezetet. A korábbi gyakorlattal szemben a hangsúly az alapadatok helyességén és teljességén van, mivel a bevallás tartalma egyre nagyobb mértékben az Online Számla rendszerből és más adatszolgáltatásokból származó adatokból érkezik. 

Az eÁFA rendszer és a ViDA csomag hatása az áfabevallás gyakorlatára

2026. február 25-i szakmai napunk fókuszában az eÁFA bevezetésének és az ÁNYK kivezetésének gyakorlati következményei állnak. Az előadás célja, hogy gyakorlatias áttekintést nyújtson az áfabevallás és az adatszolgáltatás átalakulásáról, valamint a vállalkozások és a könyvelők előtt álló feladatokról. Előadónk Czöndör Szabolcs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Adószakmai Innovációs Főosztályának főosztályvezetője.

Előadónk az alábbi kérdésekre biztosan választ ad:
Mit jelent az ÁNYK kivezetése a mindennapi bevallási gyakorlatban?
Hogyan működik az új eÁFA rendszer, és miben tér el a korábbi megoldásoktól?
Milyen szerepe van az eÁFA webes felületnek és az M2M alapú adatkapcsolatnak?
Hogyan zajlik az XML-adatok feltöltése, és mik a leggyakoribb hibák?
Milyen validációs hibákra kell felkészülni az eÁFA és az Online Számla rendszerben?
Hogyan kapcsolódik össze az elektronikus számla, az adatszolgáltatás és az áfabevallás?
Milyen irányba halad a ViDA csomag és a kötelező e-számlázás jövőbeni rendszere?

Webes felület és M2M alapú adatkapcsolat

Az eÁFA rendszerben a bevallás elkészítése két technikai csatornán keresztül történhet: az eÁFA webes felület használatával, illetve gép–gép (M2M) alapú adatkapcsolaton keresztül. A webes felület elsősorban manuális ellenőrzésre és kisebb adatmennyiség kezelésére alkalmas, míg az M2M kapcsolat automatizált adatátadást biztosít a számlázó- és könyvelőrendszerek, valamint a NAV rendszere között, de ezzel együtt nagyobb felelősséget helyez az adatforrások helyességére és a technikai beállításokra. A hibás interfészen keresztül továbbított adatok tömegesen épülhetnek be a bevallási tervezetbe, ezért az automatizált adatkapcsolat csak megfelelő tesztelés, naplózás és folyamatos ellenőrzés mellett tekinthető biztonságos megoldásnak.

XML-feltöltés az eÁFA rendszerben

Az eÁFA rendszerben az adatszolgáltatás elsődlegesen XML formátumban, előre meghatározott séma szerint történik. A feltöltési folyamat technikailag automatizálható, azonban a gyakorlatban a hibák többsége tartalmi és logikai eltérésekből adódik, például hibás adókódolásból, nem megfelelő teljesítési dátumokból vagy az Online Számla adataival való eltérésből. Ezek a hibák beépülnek a bevallási tervezetbe, és csak a validációs üzenetek elemzésekor válnak láthatóvá.

Validációk az eÁFA és az Online Számla rendszerben – új ellenőrzési szint a bevallás előtt

Az eÁFA rendszerben a bevallási tervezet elkészítését automatikus validációs ellenőrzések kísérik, amelyek célja az adatszolgáltatások formai és tartalmi hibáinak kiszűrése még a bevallás benyújtása előtt. Ezek az ellenőrzések részben az eÁFA rendszer saját szabályain alapulnak, részben az Online Számla rendszerből átvett adatok logikai összefüggéseit vizsgálják, így a hibák jelentős része már a tervezet összeállításakor megjelenik figyelmeztetés vagy blokkoló hiba formájában. Az automatikusan jelzett hibák figyelmen kívül hagyása későbbi javítási kötelezettséget és ellenőrzési kockázatot eredményezhet.

Elektronikus számla, adatszolgáltatás és áfabevallás – egy adatáramlási lánc működése

Az eÁFA rendszer bevezetésével az elektronikus számla, az Online Számla adatszolgáltatás és az áfabevallás egységes adatáramlási lánccá kapcsolódik össze. A számlázás során keletkező adatok először az Online Számla rendszerbe kerülnek, majd ezek képezik az eÁFA bevallási tervezet alapját. Ebben a modellben a bevallás az adatszolgáltatási lánc végpontja, ahol a keletkezett hibák csak korlátozott mértékben javíthatók manuálisan.

ViDA csomag és a kötelező e-számlázás jövője – uniós irány és hazai alkalmazkodás

A ViDA csomag célja az áfával kapcsolatos adatszolgáltatás és bevallás uniós szintű egységesítése, amelynek központi eleme a kötelező, közel valós idejű elektronikus számlaadat-szolgáltatás és a határokon átnyúló ügyletek fokozott kontrollja. A ViDA csomag célja az áfa bevallás uniós szintű egységesítése, amelynek központi eleme a kötelező, közel valós idejű elektronikus számlaadat-szolgáltatás és a határokon átnyúló ügyletek fokozott kontrollja.

Feladatok, kockázatok és felkészülési lépések a gyakorlatban

Az ÁNYK kivezetése és az eÁFA rendszer bevezetése nem egyszeri technikai átállást, hanem folyamatos szervezeti és informatikai alkalmazkodást igényel a vállalkozásoktól és a könyvelőktől. A felkészülés legfontosabb eleme a számlázóprogramok és könyvelési rendszerek beállításainak felülvizsgálata, és a megfelelő áfakódok hozzárendelése. 

A 2026-ra kialakuló bevallási és adatszolgáltatási modell lényege a felelősségi és ellenőrzési pontok áthelyeződése. Az átállás akkor tekinthető kezelhetőnek, ha a vállalkozások és a könyvelők nem a bevallási határidőknél, hanem az adatkeletkezés pillanatában kezdik meg az ellenőrzést.