Fülöp Olga

Fülöp Olga

közgazdász, könyvelő


Közgazdász, mérlegképes könyvelő, "az online bizniszek adózási szakértője", a Menedzser Praxis vendégszakértője.

 

Adószakértőként rendszeresen és kiemelt terjedelemben publikál a Menedzser Praxis havi megjelenésű nyomtatott és online kiadványaiban, termékeiben. Főbb szakterülete a kisvállalkozások adózása, különös tekintettel a kata- és átalányadózás lehetőségeire, szabályaira

A közkedvelt weboldal és blog, a Számpatikus ismert és vezető szakértőjeként segít a Jogkövető Tudástár keretében is a kisvállalkozásoknak megtalálni a legjobb és legelőnyösebb adózási lehetőségeket, megoldásokat.
 

  • Cikkeket és magyarázatokat ír
  • Irat- és szabályzatmintákat készít

Válogatott cikkei

Számos fejlemény és új tapasztalat látott napvilágot az új sávos iparűzési adóval kapcsolatban, amelyek a 2023-ra vonatkozó bevallási szezonban keletkeztek. Az igazán érdekes esetek és kérdések mégis akkor merültek, merülnek fel, amikor már van egy teljes lezárt üzleti évünk ezzel a módszerrel. Az sem egyszerűsíti az idei helyzetünket, hogy az egyéni vállalkozók szünetelésével kapcsolatban 2024. január 1-jétől változtak meg szabályok.
Egyéni vállalkozóknál rendre visszatérő kérdés, hogy milyen formában és hogyan tudnak szabályosan hozzájutni az év közben megtermelt eredményükhöz. Nézzük végig a különböző adózási módokban érvényesülő szabályokat!
Jelentős változások történtek 2024-től a szünetelő egyéni vállalkozó járulékfizetésében. Már csak akkor nem kell járulékot fizetnie egy főállású szünetelő egyéni vállalkozónak, ha a hónap minden napján szünetel. Nagyon figyeljünk, tehát, hogyan időzíjük a szünetelést!
2023-ban alapjaiban változtak meg a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény iparűzési adóra vonatkozó rendelkezései. A főszabályon (39. §) túl eddig volt néhány speciális, azaz egyszerűsített adóalap megállapítási módszer, melyek közül kizárólag a kivások módszere (39/B. §, azaz KIVA alap x 120%) maradt meg.
A számvitelben gyakran találkozunk olyan szituációval, amikor a cégek finanszírozásához a tulajdonosoknak különböző forrásokat kell igénybe venniük, de saját pénzük nincs erre, ezért külső finanszírozási lehetőségeket keresnek.
Biztosan sokan tapasztalták már, hogy az internet elterjedésével manapság szinte bárki bármilyen vállalkozási ötletét meg tudja valósítani – akár otthonról is – pár kattintással. A magyar egyéni vállalkozók is számtalan külföldi platform közül választhatnak, amikor külföldi ügyfelek számára akarnak értékesíteni akár fizikai terméket, akár digitálisat, vagy akár csak szolgáltatást nyújtanának.
2023. év végére számos kérdésünkre választ kaptunk. Például arra, hogy az SZJA bevallásban adózási módot változtatók (vállalkozói jövedelemadózásról átalányadózásra, vagy átalányadózásról vállalkozói jövedelemadózásra áttérők) miatt csak május végén kezdi el az adóhatóság összefésülni az adatokat, és kiküldeni a hiányzó ’58-as bevallások benyújtására kötelező felszólító leveleket.
A „sávos iparűzési adóként” megismert új módszer nagyban hasonlít a katások régi „tételes IPA-jához”, viszont ezt az új lehetőséget bármely kisvállalkozás alkalmazhatja, ha belefér a kereteibe, és úgy ítéli meg, hogy ez számára kedvező. De mi a helyzet a szünetelőkkel?
A heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. A körbe tartozó egyéni vállalkozókat a köznyelvben másodállású vállalkozóknak hívják. Viszont ha valaki gyermeket vállal, és ebből a heti minimum 36 órás munkavégzéssel járó főállásából elmegy szülni, akkor már nem ilyen egyszerű a képlet a vállalkozás minősítése vonatkozásában.
Év elején az aktuális bevallási nyomtatványok megjelenése előtt mindig bizonytalanság lengi be a szakmát, hogy vajon mi is változik előző évhez képest a kitöltésben. Főleg a nagyobb horderejű változások nyomán gyakoriak a találgatások. Ez történt idén az egyéni vállalkozók 2358-as bevallásával, amelyben az egyéni vállalkozónak a saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot kell bevallani.
A 2022-es adóváltozások egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért fejleménye az átalányadó szabályainak megváltozása. A módosítások a katások jó részét adózásuk újragondolására vagy az átalányadóra való áttérésre ösztönözheti. Mit kell tennünk, ha át akarunk térni a személyi jövedelemadó hatálya alá?
A 2021-es katás szigorítások kapcsán, majd idén, az átalányadó adta kedvező lehetőségek miatt is elsősorban a kata alóli kilépés lehetőségeit volt érdemes elemezni. Természetesen előfordulhat fordított eset is, amikor a személyi jövedelemadó rendszerét hagyná el egy egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója kedvéért.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy hogyan is kell a kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó vállalkozóknak, azaz a katásoknak elszámolniuk a bevételeiket, milyen bizonylatokat kell megőrizniük és milyen nyilvántartást kell vezetniük. Sajnos a KATA törvény 12.§-a igencsak szűkszavúan nyilatkozik a katások nyilvántartási kötelezettségéről.