Mikor ne szüneteljünk?

Csak egyéni vállalkozó tud szünetelni, cégnek erre nincs lehetősége. Akár fő-, akár mellékállású egyéni vállalkozó is alkalmazhatja, nincs megkötés. Egy adóévben többször is lehet szünetelni, de azért vannak korlátai.

Akinek van alkalmazottja, nem szüneteltetheti az egyéni vállalkozását, mert a szünetelés nem értelmezhető a munkaviszonyra. Ha szünetelni akar, meg kell szüntetni a munkavállaló munkaviszonyát.

Nem kell hozzá ügyvéd. Szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó nem végezhet egyéni vállalkozói tevékenységet. Nem szerezhet az egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot és új kötelezettséget sem vállalhat.

Vannak meghatározott tevékenységek az Evec (Egyéni vállalkozókról és egyéni cégekről szóló) törvényben, amelyekre nem vonatkoznak a törvény rendelkezései: ilyen például az ügyvédi tevékenység is. Ők nem minősülnek egyéni vállalkozónak – bár úgy adóznak, mint az egyéni vállalkozók – nekik például a kamarájukon keresztül kell intézni a szünetelést.
Az ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző a tevékenységét, szolgálatát a jogállását szabályozó külön törvény előírásai szerint szüneteltetheti. Az állategészségügyi szolgáltató a tevékenységét a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével szüneteltetheti.

Fontos, hogy az egyéni vállalkozás elindításával, szüneteltetésével és megszüntetésével kapcsolatos hatósági eljárás hatósági díj és illetékmentes

Csak az egyéni vállalkozó Ügyfélkapujával lehetséges elindítani a szünetelést, a könyvelői meghatalmazás nem terjed ki erre a lehetőségre.

A szünetelés alapszabályai

Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb három évig szüneteltetheti, és gyakorisági korlátja nincs.

Ha a vállalkozó a szünetelés kezdő napja után 3 éven belül nem jelenti be a tevékenység folytatását vagy megszüntetését, akkor a 3 év elteltét követő napon megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága, és a NAV a 3 év elteltét követő nappal törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.

A szünetelés bejelentése után, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó

• egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet,
• egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet,
• új kötelezettséget nem vállalhat.

A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap, ha például az egyéni vállalkozó április 1-től folytatni kívánja a tevékenységét, akkor azt március 31-én kell bejelentenie, és a visszaaktiválást jelenleg még nem lehet előre időzíteni.

A tevékenység nem folytatható a szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül, mert a szünetelés minimális időtartama 1 hónap. Az 1 hónapos időtartam a kezdőnapjának megfelelő számú napon ér véget, ennek hiányában a hónap utolsó napján.

Példa: az egyéni vállalkozó március 1-jétől szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységének folytatását legkorábban április 1-jén jelentheti be, a tevékenység ekkor április 2-től folytatható. Ezáltal a főállású egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya biztos, hogy több mint 30 napra megszakad, aminek a jövőbeni pénzbeli ellátások szempontjából van jelentősége.

Fokozott figyelemmel járjon el a szüneteltetés bejelentése során, mert a szünetelés sikeresen bejelentett kezdőnapja később nem módosítható!

A tevékenység legkorábban a bejelentést követő naptól szünetelhet. A szünetelés kezdőnapja nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál, és a bejelentés után nem módosítható. Egyszerre csak egy kezdő időpont jelenthető be.

A korábban bejelentett kezdő dátumot megelőző új szüneteléskezdet bejelenthető, de ez nem törli a későbbi kezdetet, és minden egyes bejelentett szünetelésre érvényes, hogy legalább egy hónapig tartania kell.
A legelőször bejelentett szünetelés kezdő időpontját követő új szüneteléskezdet csak akkor jelenthető be, ha a legelőször bejelentett szünetelés 1 hónapos minimális időtartama letelt, és a vállalkozó bejelentette tevékenységének újrakezdését.
A 2021. július 1-jét megelőzően bejelentett szünetelés legfeljebb 2 évig tarthatott, a 2017. január 1-jét megelőzően bejelentett szünetelés pedig legfeljebb 5 évig.
Az egyéni vállalkozó a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles fizetni.
Az elektronikus bejelentés akkor eredményes, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése a nyilvántartásban szerepel. Az erről szóló értesítés a Webes Ügysegéden elérhető, onnan letölthető. A bejelentett adatok ellenőrizhetők az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén. Az egyéni vállalkozók portálján a sikeres bejelentést követően a következő legelső szüneteléskezdet látható.

Mikor ne szüneteljünk?

Ha elértük a katás vagy átalányadós bevételi értékhatárt és szükség lenne a bevételi keretre, akkor semmiképp ne szüneteljünk!

Hiszen, ha például esetleg már félévkor elértük a nettó 18 millió Ft-os bevételi értékhatárt, nem szabad szünetelni vagy kilépni a katából, mert ilyenkor az éves katás bevételi keretünk lecsökken, és a felettes részre pedig már 40%-os százalékos katát kell fizetni!

A kata bevételi kerete 2024-ben éves szinten 18.000.000 forint. Felette 40%-os plusz katát kell fizetni.

Ha például 2024. júliusban elérjük a 18.000.000 forint bevételt és augusztustól szünetelünk, akkor a bevételi értékhatárunk januártól júliusig 7*1.500.000 forint lesz, ami 10.500.000 forint, és a 18.000.000 forint és 10.500.000 forint különbsége után meg kell fizetnünk a 40%-os plusz katát. Tehát, ha nem akarunk több bevételt 2024-ben, akkor ne számlázzunk többet, és ne is szüneteljünk!

Az átalányadónál is hasonló a helyzet, csak ott az éves minimálbér tízszeresénél (2024: nettó 32.016.000 Ft) lépjük át a keretet, amivel ráadásul visszamenőlegesen év elejére vállalkozói személyi jövedelemadó alá sorolódunk be. A szünetelés esetén pedig ez az éves keret napra pontosan arányosodik, ezért nagyon érdemes odafigyelni ki mennyi bevételt szerez az aktív hónapjaiban!

Alapesetben – 2024-ben – az átalányadó bevételi értékhatára az éves minimálbér tízszerese, ami 12*266.800*10= 32.016.000 ft. Tegyük fel, hogy ezt az összeget elérted október 31-ig. Ha november 1-től szünetelsz, lecsökken a bevételi értékhatárod (305 nap lesz az aktív napok száma), 32.016.000/365*305=26.753.096 forint lenne a bevételi értékhatárunk.

Itt az a nagy probléma, hogy nem úgy működik, mint a katánál, hogy a felette lévő rész után plusz adót kell fizetni, hanem kiesel az átalányadóból (visszamenőleg) és a kilépés/kiesés évében plusz a rá következő évben nem lehetsz átalányadós. Megoldás lehet, hogy ha már látjuk, hogy közelíted a bevételi értékhatárt, akkor alapítunk egy céget és onnan folytatjuk a tevékenységet. Természetesen ez csak a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával tehető meg! Jó hír, hogy az átalányadó alatt keletkezett jövedelem figyelembe vehető az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségnél, azaz, ha a cégből osztalékot akarsz kivenni, akkor kevesebb szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána. Az is kérdés, hogy melyikben legyél a továbbiakban főállású? Ez mindenféleképpen tanácsadást igényel.

Ha gyereket vár a vállalkozó, akkor azért nem szabad szünetelni, mert a pénzbeli ellátások (táppénz, CSED, GYED) igénylése aktív biztosítási jogviszonyhoz van kötve.

Tehát ha elmegyünk szünetelni, és szünetelés alatt igényelnénk bármilyen ellátást, akkor biztos elutasításban lesz részünk a NEAK részéről, és max. csak GYES-t kaphatunk a gyermek születésének pillanatától. Egyébként nincs is szükség szünetelésre gyermekvállalás esetén, ugyanis ezen pénzbeli ellátások időszaka alatt a minimális járulékfizetési kötelezettségünknek úgysem kell eleget tenni. Ráadásul nem csak azon hónapok esetében, amikor elejétől végéig fennáll ez az időszak (mint pl. a szünetelésnél), hanem időarányosan napra pontosan fizetünk csak járulékot a pénzbeli ellátások esetén! Persze ez csak akkor igaz, ha meg is igényeljük pl. a táppénzt az államtól (nem elég az orvosnak csak keresőképtelenné nyilvánítania). Érdemes még tudni, hogy táppénz és CSED alatt szigorúan tilos is a munkavégzés, GYED időszaka alatt viszont már akár dolgozhatunk is.

Ha hitelt akarunk felvenni, ugyancsak gond lehet a szünetelés.

Jelentős akadály lehet egy hitelfelvételnél, ha szünetelt vagy jelenleg is szünetel a vállalkozásod, mert nem biztos, hogy számol a bank a jövedelmeddel.

Változás 2024-től a szünetelés alatti járulék fizetésnél

2024-től már hónap közben se éri meg szünetelést indítani, mert jelentős változás lépett életbe!

2024. január 1-étől változott a szünetelés alatti járulékfizetés. Csak akkor mentesülünk főállású egyéni vállalkozóként a kötelező járulékfizetés alól, ha egész hónapban szüneteltünk.

Ha a szünetelés 2023. december 31-ét követően kezdődött, és nem áll fenn a hónap minden napján, akkor nem lehet arányosítást alkalmazni a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó tekintetében sem.

A Tbj. tv. 2024. január 1. napjától hatályos 40. § (4) bekezdésének f) pontja szerint az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt egyéni vállalkozói tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti.