Főállás melletti egyéni vállalkozás szülési és fizetés nélküli szabadság alatt

A Tbj. 42. § (2) bekezdés a) pontja mondja ki, hogy a heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozók nem kötelezettek minimum járulékfizetésre. Azt is érdemes tudni, hogy táppénz és szülési szabadság (köznyelvben a „CSED időszaka”, azaz az első 168 nap) ideje alatt hivatalosan nem végezhetünk munkát. Emiatt  jól át kell gondolni a vállalkozás további működtetését is. Persze ezen időszakban is lehet alkalmazottja a vállalkozónak, aki működteti a vállalkozást. Az eddig leírtak ugyanúgy igazak egyébként a társas vállalkozókra, mint az egyéni vállalkozókra. Az alábbiakban azt nézzük végig, hogy mely adózási módokban milyen szabályokkal szembesülnek az egyéni vállalkozók.

A társas vállalkozók esete az alábbiak közül a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályához hasonlít a legjobban, csak nekik a Tbj. 39. § (3) bekezdés a) pontja ad iránymutatást.

Vállalkozói személyi jövedelemadó

A TB törvény szempontjából a kismamák sajnos egy nagyon speciális helyzettel kell, hogy szembesüljenek. Ugyanis hiába van valakinek főállású jogviszonya, általában az a jellemző Magyarországon, hogy oda Magyarországon a szülési szabadság (első 168 nap) leteltét követően még nem szoktak a kismamák visszatérni.
Ilyenkor a többség fizetés nélküli szabadságot igényel, és ezáltal a jogviszonya passzív jogviszonnyá válik. A köznyelvben az emberek ezt hívják a „GYED” időszakának, amely mellett egyébként már szabadon lehet munkát végezni is, és az államtól igényelt pénzbeli ellátás is kapható párhuzamosan.
A Tbj. 40. § (2) és (4) bekezdése alapján ebben az időszakban az egyéni vállalkozó még mentesülhet a minimálbér/garantált bérminimum utáni minimális járulékok megfizetése alól.
Tehát ilyen szempontból a „GYED időszaka” alatt még teljesen úgy működhet a vállalkozása mint főállás mellett.

A jelenlegi TB szabályozás viszont a „GYED időszak” letelte után a „GYES ideje” alatt vállalkozókat (általában a gyermek 2 és 3 éves kora közötti egy év) már igencsak negatívan érinti.
Ugyanis ha a kismama a tevékenységét személyesen folytatja, akkor már meg kell fizetnie a minimális alap után a TB járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Ha nem folytatja személyesen tevékenységét, akkor mentesül ezen kötelezettsége alól. Ez akkor oldható meg, ha egyéni vállalkozóként alkalmazottat foglalkoztat, aki a tevékenységet végzi.

Amikor felmerül a minimális járulékfizetési kötelezettség így „GYES időszaka” alatt, akkor a költségelszámolás miatt többnyire havonta vállalkozói kivétet számolnak el. Ez azt jelenti, hogy nettó „bért” is utal magának a vállalkozó, és nem csak a minimális TB járulékot és szociális hozzájárulási adót fizeti meg az államnak. Ebben az esetben a minimum TB járulék (18,5%) és szociális hozzájárulási adó (13%) mellett még SZJA-val (15%) is számolni kell. Ha a járulékalap a garantált bérminimum, akkor 2023-ban összesen havonta 142 643 Ft lesz az állam felé befizetendő közteher.

Ha esetleg valakinek 3 gyermeke van, és a legkisebb 3 éves kora után „GYET-et” tud igényelni (köznyelvben ezt szokták „főállású anyaság”-nak hívni), akkor annak ideje alatt (a legkisebb gyermek 8 éves koráig) - hasonlóan a „GYED-hez” - ismét nem kerül képbe ez a minimális járulékfizetés.

A „GYED és GYET időszaka” alatt is lehetőség van vállalkozói kivétre, akkor arra – mint bruttó összeg után - fizetni kell az SZJA-t, TB járulékot, szociális hozzájárulási adót, viszont a minimális járulékfizetési kötelezettség ugyanúgy nem merül fel.

Azt se felejtsük el, hogy a járulékfizetésen túl ebbe a körbe körbe tartozó egyéni vállalkozók az év végi nyereség után is adóznak.

Év végén 9% vállalkozói SZJA-t kell fizetni a nyereség után, majd pedig a maradék adózott eredményt még 15% osztalékadó és 13% szociális hozzájárulási adó terheli. Ez utóbbira szerencsére vonatkozik a szochó maximum [Szocho törvény 2.§ (2) bekezdés], vagyis az a korlát amely felett már nem kell megfizetni a 13% szociális hozzájárulási adót. A vállalkozói SZJA szerint adózók a ’58-as járulékbevallás beküldésére továbbra is havonta kötelezettek, melynek kitöltésedr. Kovács-Petruska Rita Lívia nem a legegyszerűbb.
Így érdemes körültekintően eljárni azok kitöltése során, és esetleg leellenőriztetni az elsőt olyan szakemberrel, akinek megfelelő gyakorlata van az ilyen típusú egyéni vállalkozók ügyeinek intézésében.

Átalányadó

Az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében a szabályok kiinduló pontja teljesen ugyanaz, mint amelyet az előzőekben a vállalkozói SZJA-t fizetőkre (köznyelvben „normál költségelszámolásos” egyéni vállalkozók) vonatkozóan már felvázoltuk.
Tehát „GYED és GYET időszaka” alatt ők sem kötelezettek minimum járulékfizetésre, „GYES időszaka” alatt pedig már igen, kivéve, ha személyesen nem folytatják a tevékenységüket.
Egyébként ez a minimálisan fizetendő járulék a garantált bérminimumból számítva az átalányadózókra vonatkozóan 2023-ban havonta 98 183 Ft (szociális hozzájárulási adó + társadalombiztosítási járulék).

A két adózási mód közötti különbség abban rejlik, hogy átalányadózó egyéni vállalkozónak az átalányban megállapított adóköteles jövedelme után kell, hogy megfizetnie a 15%-os SZJA-t, a 18,5%-os TB járulékot és 13%-os szociális hozzájárulási adót. Természetesen a jövedelem kiszámítása függ az egyéni vállalkozó tevékenységétől/tevékenységeitől, vagyis attól, hogy milyen mértékű költséghányadot érvényesíthet. Ezen túl figyelembe kell venni a 2022. január 1-től bevezetésre került adómentes jövedelem összegét is, amely a minimálbér hatszorosában van meghatározva (Szja tv. 1. sz. melléklet 4.48. pont).

Mit is jelent pontosan az átalányadózók adómentes jövedelme? Azt, hogy aki átalányadózóként nem kötelezett minimális járulékfizetésre, az is megfizeti az adómentes rész feletti jövedelmére a 46,5%-os adóterhet.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy iparűzési adó alapját képezi az a bevétel is, amelyből számított jövedelem nem haladja meg az adómentes értékhatárt!
Az átalányadózók 2023-tól negyedévente küldik saját maguk vonatkozásában az ’58-as járulékbevallást, aminek kitöltésére ugyanaz igaz mint, amit fentebb már a vállalkozói SZJA szerint adózó egyéni vállalkozókkal kapcsolatban írtam.

KATA

A többi egyéni vállalkozókhoz képest a katások speciális helyzetben vannak, hiszen rájuk nem a Tbj. vonatkozik, hanem a 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról.
A szülési szabadság első 168 napja után egy kismama a főállásából már fizetés nélküli szabadságon van.
Ennek következtében előáll az a szituáció (akár a régi KATA, akár az új KATA szabályait nézzük), hogy a kismamák lehetnek főállású kisadózók, és havi 50.000 Ft közteher (plusz természetesen iparűzési adó) befizetése mellett vállalkozhatnak.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez régen is így volt, a kismamák a régi katában sem lehettek másodállásúak, és nem fizethettek csak havi 25.000 Ft tételes adót!
Az új kata szabályozás szerint pedig abban az esetben nem lehetnek főállású kisadózók, ha aktív heti 36 órát elérő jogviszonyuk van, tehát mondjuk visszamennek főállásba dolgozni valahova (vagy egy újabb babával táppénzre, és utána újra szülési szabadságra).
Az új kata szabályozás esetében is igaz az, ha a kismama a tevékenységét személyesen nem folytatja, akkor mentesül a tételes adó megfizetése alól.
Ezt mindig adott hónapot követő hó 12-ig kell bejelenteni a ’T101E jelű nyomtatványon. Viszont arra mindig legyünk figyelemmel, hogy ilyen esetben az új katásnak bevételi kerete sem keletkezik, vagyis az éves bevételi keret arányosan le fog csökkenni azon hónapokkal, amelyekre nem fizetett 50.000 Ft-ot a katás!

Van más lehetőség is?

A kisgyermek mellett kezdő vállalkozók gyakran teszik fel ezt a kérdést. Ilyenkor mindig el szoktuk mondani, hogy teljesen jogszerűen bevonhatunk esetleg rokonokat, ismerősöket is a vállalkozásunkba. Gondolunkk itt azokra a személyekre, akiknek van heti 36 órát elérő jogviszonyuk, vagy öregségi nyugdíjasok, vagy nappali tagozatos hallgatók.
Ha egy ilyen személy a vállalkozói SZJA-s adózási módban indítja el vállalkozását, akkor saját maga után nem kell a minimum alap után TB járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni, a kismamát pedig alkalmazottként munkaviszony keretében foglalkoztathatja (akár részmunkaidőben is), illetve megbízási jogviszonyban, vagy akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében is.
Ezek közül mindegyik jogviszonynak van előnye és hátránya is. Ezért szoktuk egyéni vállalkozás indítását tervezőknek azt tanácsolni, hogy még a vállalkozás elindítása előtt mindenképpen célszerű szakemberrel átbeszélni ezeket a lehetőségeket, hogy végül az adott élethelyzetnek leginkább megfelelő döntés hozhasson. A munkaviszony legnagyobb előnye az, hogy a vállalkozó jogosult lehet szociális hozzájárulási adókedvezményt igénybe venni a kismama alkalmazottja után.