Egyéni vállalkozó jövedelemszerzése saját vállalkozásból

Fülöp Olga Dátum Legutoljára frissítve: 2024.10.04

Olvasási idő: 4 perc


Egyéni vállalkozóknál rendre visszatérő kérdés, hogy milyen formában és hogyan tudnak szabályosan hozzájutni az év közben megtermelt eredményükhöz. Nézzük végig a különböző adózási módokban érvényesülő szabályokat!

Kisadózó vállalkozók a régi és az új rendszerben is egyértelműen adózott jövedelmet szereznek a havi tételes KATA megfizetése által.

Természetesen az egyéb költségeikre (pl. iparűzési adó, kamarai hozzájárulás, esetleg alkalmazottak utáni járulék vagy bármilyen más vállalkozási tevékenységgel összefüggő kiadás) félre kell tenniük, hogy azokat ki tudják fizetni, de mivel a KATA kiváltja a nyereség- és osztalékadót is, ezért ezáltal adózott jövedelme keletkezik a katás vállalkozónak.

Átalányadósok esetén ugyanez a helyzet. Ők ugyebár negyedévente fizetik a személyi jövedelemadót, társadalombiztosítás járulékot és szociális hozzájárulási adót az átalányban megállapított jövedelmük alapján, ami szintén kiváltja az év végi nyereség- és osztalékadót, így a katásokhoz hasonlóan szintén adózott jövedelmük keletkezik.

Viszont ha valaki nem ezen valamely speciális adózási módban van, akkor vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózók, akiknek az esete ennél már sokkal összetettebb.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 16. § (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.”

Ezen rendelkezés alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályait alkalmazó egyéni vállalkozó első körben vállalkozói kivét formájában tud jövedelemhez jutni a saját vállalkozásából.
Ennek bruttó összegét viszont az egyéni vállalkozó maga határozza meg, de ha főállású egyéni vállalkozóról van szó, akkor a minimum járulék fizetési kötelezettség miatt célszerű azt legalább a minimálbér/garantált bérminimum összegében meghatározni. Mellékállású egyéni vállalkozó pedig semennyi kivét számfejtésére sem kötelezhető.

De mi a helyzet az ezen felül megtermelt nyereséggel?

Az egyéni vállalkozó önálló, a természetes személytől elkülönült jogalanyisággal nem rendelkezik. Az egyéni vállalkozói formában működő gazdálkodó azonos a természetes személlyel. Ebből következik az is, hogy a vállalkozási vagyon nem különíthető el a természetes személy magánvagyonától.
A fentebb leírtak alapján egyéni vállalkozó esetén a vállalkozási vagyonból az adóév közben történő osztalékfizetés, mint egyfajta „nyereségkifizetés” nem értelmezhető. A vállalkozó az ilyen minőségében megszerzett vagyoni értékkel szabadon rendelkezhet, akár úgy is, hogy azt nem tekinti vállalkozói kivétnek.
Természetesen minden esetben figyelni kell arra, hogy a vállalkozó tudja teljesíteni a nyereségadót és az osztalékalapot terhelő adófizetési kötelezettségét (Szja tv. 49/C. §), hiszen egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.
Magyarul, nem költheti el év közben szabadon az összes rendelkezésére álló pénzt, hanem kalkulálni kell folyamatosan a fizetendő adókkal is.

Milyen formában kaphatja meg a magánszemély ezen pénzkivételeket?

A nettó vállalkozói kivétet bármikor (akár minden egyes hónapban) átutalhatják saját maguknak vagy kivehetik készpénzben a vállalkozásukból. Ezen felül „osztalékként” kifizetett pénzösszeg is teljesíthető banki utalással vagy készpénzben is.
Az alanyi mentes egyéni vállalkozók ugyebár nem kötelezettek vállalkozói (pénzforgalmi) számla nyitására, de én esetükben is szoktam tanácsolni, hogy a vállalkozásukat érintő pénzmozgásokat egy a privát számlájuktól elkülönített másik lakossági számlán kezeljék.
Így mindenki számára átláthatóbb a történet. Természetesen ilyenkor a nyereségből származó jövedelmet a saját „privát” számlájára nyugodtan utalhatja innen a vállalkozó, vagy felveheti készpénzben is.
Viszont én sohasem tanácsolom jó szívvel, hogy más, a vállalkozással nem kapcsolatos költségeit erről teljesítse az illető, még akkor sem, ha könyvelés-technikailag ez is kezelhető „osztalékként”.
Véleményem szerint jobb ezeket a dolgokat szépen rendjén külön kezelni. Értelemszerűen, aki ugyanazon lakossági számlán kezeli a vállalkozói és a magáncélú utalásait is, ott végképp értelmezhetetlen a „nyereségkifizetés”.
A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett áfás egyéni vállalkozók (Art. 114. § (1) bekezdés) esetében is azt szoktam tanácsolni, hogy arról a számláról csak vállalkozással kapcsolatos kifizetéseket teljesítsenek, és a maradék felhasználható összeget pedig nyugodtan utalják át a saját lakossági bankszámlájukra, onnan költsék csak tovább privát célokra, és ne pedig közvetlenül a vállalkozói számláról.
Ugyanis a 2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról 2. § 20. pontja szerint „pénzforgalmi számla az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából” nyit és használ.

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Átalányadózó jogviszonya 44 napos szülői szabadság alatt

Jelenleg gyeden lévő anya visszatér a heti 40 órás munkahelyére a gyermek 2 éves kora után, azonban első körben szeretné kivenni a 44 nap szülői szabadságot. A jelenleg is aktív átalányadózó vállalkozásában ő minek fog minősülni a szülői szabadság ideje alatt? Mentesül-e a minimum járulékfizetés alól, mint heti 36 órát elérő munkaviszonyos vagy főállásúnak minősül és meg kell fizetnie a minimum járulékokat is minden esetben?

Katás egyéni vállalkozó egyszemélyes kft-je

Katás egyéni vállalkozó, a kata mellett szeretne egyszemélyes kft.-t létrehozni. Mind a két vállalkozást folyamatosan vinné, a tevékenységi kör azonos lenne mind a két vállalkozásban. Létrejöhet-e az egy személyes kft.? Ha igen, hogy és hogy kell megfizetni a járulékokat?

Kapcsolódó videók


Átalányadózás 2024 - hogy módosulnak a szabályok?

Az átalányadózó egyéni vállalkozók 2024. január 1-jétől változásokat tapasztalhatnak az adózás területén. A minimálbér és garantált bérminimum emelkedése miatt nőnek az átalányadózók bevételi határai – hívta fel a figyelmet Dr. Nagy Péter kiemelt jogi referens, aki arról is beszámolt, hogy a járulék és a szocho összegek miszerint és miképpen alakulnak. Emellett az adómentességi szabályok változásairól is szót ejtett a szakértő.

Az átalányadózás könyvelői kihívásai 2024-ben: szüneteltetés és járulékok

Az átalányadózók ügyeinek kezelése kihívást jelent a könyvelők számára, hiszen a vonatkozó szabályozás bonyolulttá vált. A 2024-es év elején a szüneteltetéssel kapcsolatos teendők okozzák a legnagyobb fejtörést az érintetteknek, különösen a járulékok vonatkozásában. Dr. Nagy Péter, a vámigazgatóság jogi referense fedte fel az új szabályokat a Menedzser Praxis adókonferenciáján elhangzott előadásában.

Kapcsolódó cikkek


Mit fizet a szünetelő egyéni vállalkozó?

Az idei év jól ismert változása a szünetelő egyéni vállalkozók kapcsán, hogy minimális járulékfizetés (TB, szociális hozzájárulási adó) szempontjából a tevékenység szüneteltetése már csak teljes naptári hónapra értelmezhető. Hogyan alakul a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó alapja szünetelő egyéni vállalkozónál?

Vállalkozói tevékenység katásként

Kérdésként merült fel, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó a vállalkozói nyilvántartásban szereplő tevékenységet végezheti-e munkaviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban, megbízási jogviszonyban? Illetve a kata-alanyiság megszűnését okozhatja-e, ha a kisadózó a vállalkozói nyilvántartásban szereplő tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, és tevékenységre tekintettel kifizetőtől szerez bevételt?

Adóváltozások 2024: hogyan érinti az átalányadózást a minimálbér-emelés?

Tavaly év végén nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum összege, ami nem hagyja érintetlenül az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozókat sem. Mire számítsanak azok, akik ezt az adózási formát választották?