Mit számoljunk ki először, ha vállalkozást indítunk?

Első lépésként célszerű egy üzleti tervet, de legalább egy minden részletre kiterjedő pénzügyi tervet elkészíteni. Ezt megúszni nem lehet, így a kérdés csak az, hogy ennek elmaradása esetén, milyen stádiumban kényszerítenek ránk a történések a terv immár módosított elkészítésére. Az üzleti/pénzügyi terv ugyanakkor egy biztonságot valamint kiszámíthatóságot is jelent a további lépéseket illetően. A fejben összerakott terv szinte sohasem pontos, hiányos és olyan sebeket üthet a vállalkozáson, amelyeket nehéz vagy nem lehet korrigálni. A lehetséges tervezést illetően a következő szempontokra kell leginkább odafigyelni:

Helyiség kiválasztása

Amennyiben a leendő vállalkozásnál szükséges válalkozási helyiség kialakítása, annak kialakítása során az ügyfelekre és azok lehetséges számára kell tekintettel lenni. 

Fontos, hogy a vállalkozási helyiség kialakítása során előzetesen egyeztetni kell az illetékes önkormányzattal is (lehetséges módon a jegyzői irodával). A helyi rendeletekre is figyelemmel előfordulhat olyan eset is, hogy az egyébként minden tekintetben megfelelő vállalkozási helyiség megfelelő lenne, de valamely helyi rendelet miatt a vállalkozási tevékenység mégsem folytatható. Pl. jelenleg nagyon sok vita folyik a különböző önkormányzatoknál a lakóövezetbe telepített éjjel-nappal működő autómosók miatt.  Társasház esetében pedig a közös képviselővel kell egyeztetni a vállalkozási tevékenység lehetséges folytatásáról.
Amennyiben a tevékenység zöld utat kapna az önkormányzattól, akkor az első lépcsőfokon már túl vagyunk és kezdődhet a helyiségek lehetséges berendezése a vállalkozó ízlése és anyagi lehetőségei szerint.

Üzlet, üzletnyitás

Amennyiben a vállalkozó különböző termékeket is árusítani szeretne a tevékenysége mellett, vagyis üzletet is szeretne nyítni, akkor a következőkre kell figyelemmel lennie:
Az üzlet fogalmát a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény úgy határozza meg, hogy „Kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak.”

A kereskedelmi / vendéglátó egységek engedélyezését, bejelentését a 210/2009 (IX. 29.) Kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szabályozza.
Egy új üzlet megnyitását a területileg illetékes önkormányzatnál kell elindítani. A jegyző nyilvántartásba veszi az üzletet és kiadja a nyilvántartási számot. A kereskedelmi tevékenység bejelentésének illeték vonzata van.

Bizonyos esetekben működési engedélyt kell kérni, ilyen a kémiai biztonságról szóló törvény alá tartozó termékek forgalmazása eseteiben: 
Beadandó dokumentumok, jegyzői hivatallal történő előzetes egyeztetéshez igazodóan:

• közmű nyilatkozatokat,
• technológiai leírást és elrendezési rajzot,
• anyagmozgatási és személyforgalmi és göngyölegtárolási tervet,
• az áruszállítás tervezett módját,
• tervezett alkalmazotti létszámot,
• szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az előírt képesítés igazolását,
• tisztítási, mosogatási, takarítási utasítást,
• melléktermék és a hulladék-kezelési és ártalmatlanítási tervet,
• az ivóvíz megfelelőségét tanúsító, 30 napnál nem régebbi vízvizsgálati eredményt,

Ami nagyon fontos, hogy állítsunk össze egy üzleti tervet, de legalább egy pénzügyi/költség tervet. Ne csak a lehetséges bevételeket lássuk, hanem a biztos költségeket is. Ehhez párosul adójogi oldalon a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség, főleg ha alkalmazottak is lennének. További költségek lehetnek a könyvelési és bérleti díjak is, de még az áram, víz, telefonköltségek is.
Felmerül továbbá a képesítés kötelezettsége. Ezt mindenkinek önállóan kell rendelkeznie, értelemszerűen még a tevékenység megkezdése előtt. Fontos, hogy amennyiben a tevékenység hatósági engedélyköteles lenne, akkor a tevékenység csak a szükséges hatósági engedély birtokában végezhető.

Lehetséges vállalkozói forma kiválasztása

Első lépésként a vállalkozás formáját kell megtalálni. Az egyéni vállalkozás indítását javasoljuk, mert az a legegyszerűbb forma és azt a legrosszabb esetben is szinte azonnal meg lehet szüntetni. Az egyéni vállalkozás pedig adott esetben még szüneteltethető is, ameddig egy társas vállalkozás nem. Társas vállalkozást csak abban az esetben szabad indítani, ha az egyéni vállalkozás már kiforrta magát és indokolt lenne az előrelépés.
Kezdő vállalkozás eseteiben, főleg akkor, a vállalkozó gyakorlatilag egyedül viszi a vállalkozás terhét, akkor mindenképpen a kis lépések taktikáját javasoljuk, vagyis azt, hogy célszerű kicsiben kezdeni és csak akkor kelljen nagyobbat lépni, ha a vállalkozás expanzív jellege ezt alátámasztja. Ezért kezdetben az egyéni vállalkozói jogviszony a lehetséges legjobb megoldás, de szóba jöhet még az adószámos magánszemélyként fojtatott jogviszony.
A nagyobb volumenű kezdés, illetve amikor több személy együttműködése a cél, akkor indokolt a társas vállalkozás lehetséges indítása, de egyéb esetben ez nem javasolható. 

Célszerű mindenképpen egy alacsonyabb szinten, így egyéni vállalkozóként kezdeni és továbblépni csak megalapozott helyzetben érdemes. 

Mivel új vállalkozás indításáról van szó, ezért a kellő megalapozottság elengedhetetlen. Ha ugyanis a kiindulási pont téves, akkor a következtetés is csak téves lehet. Márpedig a legkisebb hiba vagy hiányosság is veszélyt jelenthet a leendő vállalkozásra.

Egyéni vállalkozói tevékenység indítása

Ha egyéni vállalkozást indítana, akkor a következőkre kell figyelemmel lennie, akkor első lépésként egy ügyfélkaput kell készítenie, ami néhány percet vesz igénybe.
Ezt követően az ügyfélkapu megnyitásával, a Webes Ügysegéden keresztül tudja
bejelenteni a az egyéni vállalkozást. 

Az ügysegéden belül kell választani az egyéni vállalkozást, melynek során a következőket kell megadni: 
A vállalkozás székhelye. A székhely lehet a lakcím, de más megadott cím is lehet. Ide érkeznek majd a hivatalos levelek és értesítések. Ha nem a lakcím a székhely, akkor létezik egy nyomtatvány, amivel a tulajdonos hozzájárul, hogy a vállalkozás az ingatlanjába legyen bejelentve.

A vállalkozás tevékenységi köre. Az egyéni vállalkozás lehetséges tevékenységi köreit az alábbi weboldalon keresztül lehet elérni.
Lehet több tevékenységi kört is választani, de figyelni kell arra is, hogy léteznek engedélyköteles tevékenységek is, amelyeket ezen a weboldalon lehet ellenőrizni:

Adónem választása: Átalányadó vs. KATA

Az adófizetési kötelezettség havi szinten attól függ, hogy az adózó melyik adónemet választotta. 

Ha egyéni vállalkozásról beszélünk, akkor elvileg két adónem közül célszerű választani, ez pedig az átalányadózás vagy a KATA szerinti adózás. 

Mindkét esetben létezik bevételi értékhatás, ami az átalányadózás esetében az éves minimálbér tízszeresét, 32 millió 16 ezer forintot jelent, A KATA szerinti adózás tekintetében pedig éves szinten 18 millió forintot jelent.

Átalányadózóként lehetséges a mellékállású jogviszony is, ugyanakkor a műkörmös szakma egész embert kíván, így feltételezhető, hogy mindkét esetben csak főállású jogviszonyról beszélhetünk. Éves szinten, magasabb összegű bevétel esetén 18 millió forint árbevétel felett mindenképpen célszerű az átalányadózást választani. Az átalányadózó nemcsak magánszemélyek felé számlázhat termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, hanem jogi személyeknek is, azaz cégeknek is.
Mindkét esetben a jövedelem adómentesen kivehető azzal, hogy költségek elszámolása nem lehetséges. Mindent egybevetve érdemes alaposan felkészülni, így a KATA szerinti és az Átalányadózást érintő jogviszonyokat is még alaposabban elemezni, amire a Neten számtalan leírás található. Megjegyzendő még, hogy az egyéni vállalkozás óriási előnye az, hogy a tevékenység bármikor szüneteltethető maximum két évig, de legkevesebb egy hónapig, ha esetlegesen a vállalkozás bármely okból átmenetileg nem lenne életképes.
Mindkét esetben, amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét év közben kezdi meg, esetlegesen megszünteti, vagy a vállalkozást szünetelteti, akkor a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni. Máris létezik a vállalkozás megkezdése előtt egy olyan neuralgikus pont, amely megköveteli az üzleti terv elkészítését.
Megjegyzendő, hogy mindkét adónemben létezhetnek további adófizetési kötelezettségek, mivel ezek az adónemek nem váltanak ki minden esetben adómentességet. Így pl. felmerülhet esetlegesen a cégautó adófizetési kötelezettség, az áfafizetési kötelezettség, valamint pl. az iparűzési adó fizetési kötelezettsége is.

Szintén mindkét adónemben alkalmazott felvételére sor kerülhet, de ezt előzetesen a NAV-nál be kell jelenteni. A munkabér minimálisan a garantált bérminimum lenne, de adható magasabb összeg is. A munkaszerződés alapján a járulékokat havonta kell fizetni.
Felmerülhet kérdésként, hogy a költségeket illetően célszerű-e vezetni nyilvántartást akkor, amikor mindkét adónemben a törvényi rendelkezése szerint a költségek az adott kategóriában elszámoltnak tekintendők. Igen, célszerű a költségeket is nyilvántartani és napra készen vezetni, mivel ha az egyéni vállalkozó átlépné az éves szintű bevételi értékhatárt, akkor adónemet kell váltania, azaz az egész évet az Szja szerinti adózással kell megállapítania, viszont ebben az esetben már szükséges a költségelszámolás.

Adófizetési kötelezettség átalányadózás esetén

A KATA adónem korábbi szűkítésével kétségtelenül az átalányadózás lett az új sláger az egyéni vállalkozók adózását illetően. Igaz az átalányadózás járulékok megfizetésével párosul, ugyanakkor a járulékok megfizetésével az adózó nemcsak szociális védettséget kap cserébe, hanem a majdani nyugdíjának elszámolását illetően is kedvezőbb helyzetbe kerül, mint a KATA szerint adózó egyéni vállalkozó. Tehát a befektetés megtérül még akkor is, ha ez hosszabb időt vesz igénybe, akár évtizedeket is.

Szja (15%), Negyedévente, a negyedévet követő hónap 12.-ig előleg fizetése, ha létezik.
Bevallás: Negyedévente nincs bevallás csak előleg fizetése, éves szinten Szja bevallás van,
Tb (18,5%),
Szocho (13%) a jövedelem alapján, tehát nem a bevétel alapján.
Bevallás: 58-as bevallás a járulékokról negyedévente, a negyedévet követő hónap 12.-ig
fontos, hogy az átalányadózás során nincs költségelszámolás, ami annyit jelent, hogy a bevételhez viszonyítva létezik egy költségelszámolás, ami a szépségipart illetően a 40%-os kategóriába tartozik. Ez annyit jelent, hogy a ténylegesen felmerülő költségeket a 40%-os költséghányaddal elszámoltnak kell tekintetni, akár elérték a költségek vagy meghaladták a 40%-os szintet akár nem.

Az átalányadózást illetően létezik még az Szja-ra vonatkozó kedvezmény, egy úgynevezett mentesített keretösszeg, amely a 2024-es adóévben 1 600 800 forint. Tehát ezen bevételi értékhatárig biztosan nem kell Szja-t fizetni. Ehhez pedig hozzá lehet számolni a 40% költséghányadot is, így a kettő együttesen 2 668 000 forintot jelent. Megjegyzendő, hogy az év közben kezdő vagy esetlegesen áttérő egyéni vállalkozó esetében nincs éven belüli arányosítás, tehát a teljes mentesített összeg figyelembe vehető, bármikor is kezdődne az évközi kezdés. 40% költséghányad esetén  2 668 000 Ft.

Matematikai levezetés az Szja mentesített részre vonatkozóan:
Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, mitől lesz az Szja adómentes része 2 668 000 Ft?
A mentesség számítása során az éves minimálbér tízszerese az irányadó, ami a 2024-es adóévben 32 millió 16 ezer forintot jelent. A minimálbér 2024.-ben 266 800 Ft.
Ezért 266 800 x 12 x 10 = 32 016 000,
az éves minimálbér pedig 3 201 600. Ennek az 50%-a pedig =  1 600 800
Tehát a törvény szerinti összeg 1 600 800 Ft. Viszont ezen felül még létezik a 40 % költséghányad, ami szintén nem adóköteles összeg. A mentesített 1 600 800 forint akkor az egésznek a 60 %-át jelenti, tehát a 40%-al még számolni kell, vagyis
A 100%  egyenlő lesz = (1 600 800 : 60) x 100 = 2 668 000 Ft

Felmerül a kérdés, mi szükség van a matematikai levezetésre. 

Erre azért van szükség, mert a mindenkori minimálbér befolyásolja a mentesített keretösszeget, és mivel a minimálbér évente növekszik, így a mentesített keretösszeg is évente magasabb lesz. A másik ok pedig értelemszerűen az, hogy az adózók a minimálbér változásával (növekedésével) segítség nélkül is ki tudják számolni a mentesített keretösszeg értékét, amely összegig Szja mentes lesz a bevételük.

Viszont járulékfizetési kötelezettség létezik Tb 18,5% és Szochó 13% a minimálbér vagy garantált bérminimum után a tevékenységhez igazodóan, göngyölített formában. A Szochó adót emelt adóalappal kell számítani a minimálbérhez vagy a garantált bérminimum, amely 112,5%-ot jelent.

Bevallás: 2558-as bevallás negyedévente, Szja bevallás évente.
A bevallást negyedévente be kell adni nullásan is. Amennyiben az egyéni vállalkozó főállásúnak minősül, akkor esetében ez annyit jelent, hogy a járulékfizetési kötelezettsége minden esetben fennáll akkor is, ha Szja-t az adómentes adóalap összeghatárokra tekintettel még nem kell fizetnie.
Szja- bevallást illetően a már negyedévente befizetett adóelőlegek értelemszerűen figyelembe vehetőek, így a legnagyobb valószínűséggel (a pontosan megfizetett előlegek alapján) nem lesz az adózónak további szja fizetési kötelezettsége.

Áfa kiválasztása

Egyéni vállalkozás beindításával lehet választani alanyi adómentességet. Ez kezdő vállalkozásként ez kifejezetten előnyös lehet, mivel 12 millió forint éves árbevételig nem merül fel áfa fizetési és bevallási kötelezettség.
Egyéni vállalkozás beindításával áfa tekintetében lehet választani alanyi adómentességet. Ez kezdő vállalkozásként ez kifejezetten előnyös lehet, mivel 12 millió forint éves árbevételig nem merül fel áfa fizetési és bevallási kötelezettség.
Ehhez az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásakor listából az „alanyi adómentességet választok” lehetőséget kell választanunk. Gyakori hiba, hogy a leendő egyéni vállalkozó nem jelöli be az alanyi adómentességet, akkor ebben az esetben az adóhatóság az adózót az áfakörbe sorolja be.
Ugyanakkor az egyéni vállalkozó már a kezdetektől fogva választhatja az áfa elszámolásának lehetőségét, amely ismét felveti az üzleti terv szükségességét. Felmerül a kérdés, hogy melyiket célszerű választani, az adómentességet vagy az áfa elszámolását (bevallását, levonásba helyezését, visszaigénylését). Ez attól függ, hogy mennyire magas az anyagköltség és ez indokolhatja az áfakörbe való belépést. A szolgáltatásokat igénybe vevő magánszemélyek ugyanis nem szeretnek áfát fizetni, tehát alanyi mentes adózóként nincs áfával növelt számla kiállítási kötelezettség, (de számla kiállítási kötelezettség létezik) viszont a beszerzett anyagok áfatartalma sem helyezhető levonásba. Ez ismét felveti az üzleti terv elkészítésének szükségességét.

Amennyiben az egyéni vállalkozó alanyi mentes adózóként (mindkét adónemre vonatkozóan) éves szinten elérné a 12 millió forintot, akkor az utolsó számláját amivel átlépi ezt az értékhatárt már áfával növelten kell kiállítania. Ettől az időponttól kezdődően pedig az egyéni vállalkozó áfakörös lesz, bevallási és befizetési kötelezettséggel. A további számlákat már értelemszerűen áfával növelten kell kiállítania. A 12 milliós értékhatár számításakor figyelembe veendő ügylet ellenértékét a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás áfatörvény  55. § és 58. §-ok alapján a teljesítésének az időpontjában kell figyelembe venni.
A számla kiállítását illetően Áfatörvény 163. §-hoz igazodóan az adózó a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig, előleg fizetése esetén pedig a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül a számlát kibocsátania.
Természetesen az ésszerű idő jelentése nem jelent korlátlan időszakot, hanem amennyiben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, akkor 8 napon belül kell a számlát kibocsátani.

Látható, hogy az áfa, mint adónem mindkét esetben elválik az egyéni vállalkozó által használt adónemektől, összefüggés csak a bevételt illetően létezik. Fontos viszont, hogy mivel az áfa ténylegesen elválik az adónemektől, ezért az áfa nem jelent bevételt az egyéni vállalkozóknál, ezért a tényleges bevételeket nettó módon kell megállapítani akkor is, ha a vállalkozó esetlegesen áfakörös lenne.

Az áfa elkülönülését az is deklarálja, hogy az adónemek váltása (KATA-ról Átalányadózásre, vagy fordítva) nincs hatással az áfára, azaz az alanyi mentesség szempontjából nem történik változás, ezért az adóévben továbbra is a 18 millió forintos összeghatárt kell figyelembe venni, adónemek váltása esetén is. Amennyiben az adózó az áfa státuszát illetően előzetesen az alanyi adómentességet választotta volna, ugyanakkor az alanyi adómentes értékhatárt az adóévben átlépné, akkor az alanyi áfamentes értéhatár átlépését – a teljesítési időpont alapján – 15 napon belül köteles jelenteni a 25T101E jelű nyomtatvány beadásával, az F01 lap 6-os blokk 2-es pontjában történő bejelöléssel.