A kisvállalati adó válaszhatóságának feltételei

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) vezetett be 2013. január 1-jétől. 

A kisvállalati adó lényege, hogy a társaság adózás előtti eredményét és Tbj. szerinti járulékalapot képező személyi jellegű ráfordításokat kiegészítve a béren kívüli juttatásokkal és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások együttes összegével egy egységes 10 %-os kulccsal adóztatja, szemben a társasági adózás alatt álló adóalanyokkal, ahol az eredményt 9 %-os nyereségadó és emellett a Tbj. járuléklapot képező személyi jellegű ráfordításokat 13 %-os szociális hozzájárulási adó terheli.

A kisvállalati adót válaszhatja az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, feltéve, hogy megfelel a törvényben előírt válaszhatósági feltételeknek, melyek a következők:
1. Az átlagos statisztikai létszám nem haladja meg az 50 főt. 
2. A vállalkozás bevétele nem haladja meg a 3 milliárd forintot, év közben alakuló vállalkozás esetén az időarányos részét. 3. Továbbá fontos feltétel, hogy az adóévet megelőző két naptári évben az adóhatóság nem törölte a vállalkozás adószámát, illetve a mérlegfordulónap december 31. (Katv.16. §).

Az adóalanyiság az újonnan alakuló vállalkozások esetén a cégbírósági bejegyezéssel együttesen választható. Ebben az esetben az ügyvédi szakaszban szükséges az társasági szerződés vagy alapító okiratot szerkesztő és az azt ellenjegyző ügyvéd felé jelezni, hogy a céget jelentse be kisvállalati adó hatálya alá. A cégbíróság az adatokat elektronikus úton megküldi a NAV-nak és az adószám megképzésekor a vállalkozás az adóhivatal törzsadataiban kisvállalati adó alanyaként kerül bejegyzésre.

Amennyiben a vállalkozás év közben dönt arról, hogy kisvállalati adóalanyiságot választ, az erről szóló döntést a 25T201T nyomtatvány A04-es lapjának 16. sorában teheti meg és a bejelentés megtételét követő hónap első napjával hatályosul.
A cégbejegyzésre nem kötelezett számviteli törvény szerint egyéb szervezetnek minősülő adóalanyok a 25T201-es nyomtatvány A07-es lapjának 28. sorában tehetik meg ugyanezen bejelentésüket. Amennyiben a kisvállalati adót naptári éven belül választjuk, akkor egy naptári évben két üzleti év jön létre, melyből kifolyólag az társasági adó hatálya alá tartozó üzleti év önálló üzleti évnek minősül, melyhez külön helyi iparűzési bevallási, társasági adó bevallási és beszámoló készítési kötelezettség tartozik.
Fontos megemlíteni, hogy ebben az esetben nem a '29-es nyomtatványt, hanem a '71-es nyomtatványt szükséges kitölteni és elektronikus úton megküldeni a NAV részére. 
A záróbevallások elkészítésére nyitva álló határidő az áttérést követő ötödik hónap utolsó napja.

A kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, valamint a társasági adót. 

A kisvállalati adó mértéke 10 %, alapja pedig a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelem kiegészítve a béren kívüli juttatásokkal, valamint a béren kívüli juttatásoknak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokkal továbbá a jóváhagyott fizetendő osztalékkal. Ezen tételek után az adót negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani és megfizetni (Katv. 21. §).

Az éves elszámoló bevallásban az alábbi adóalap növelő és csökkentő tételeket is fontos figyelembe venni:
1. adóalap növelő tételek:

• tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítsa) cégbírósági bejegyzéssel,
• jóváhagyott fizetendő osztalék (kivéve az adónemre történő áttérés évét megelőző üzleti évek adózott eredményének terhére megállapított osztalék);
• a pénztár mentesített értékének tárgyévi növekménye;
• a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI törvényben nevesített nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek;
• adóalanyiság időszakában megfizetett bírság, pótlék;
• behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve, ha természetes személy javára történik;

2. adóalap csökkentő tételek:

• tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése) cégbírósági bejegyzéssel,
• kapott járó osztalék bizonyos feltételekkel,
• a pénztár értékének csökkenését, de legfeljebb az előző üzleti év mérlegében kimutatott adóalapot meghaladó mértéke.

Fontos megemlítenünk, hogy mennyi a házipénztár mentesített értéke, ami után nem szükséges kisvállalati adót fizetni. Természetesen a házipénzár alacsony szinten tartása, mind számviteli, mind adózási értelemben kívánatos, függetlenül a kisvállalati adó szabályrendszerétől, mégis ezen adóalanyiság alatt erre különös figyelemmel kell lenni, mert a házipénztár meghatározott értéke kimondottan adóalapot szolgáltat.

A házipénzár mentesített értéke a tárgyévi összes bevétel 5%-a, de legalább egy millió forint, vagy a kisvállalati adó adóalanyiságának első üzleti évének első napján kimutatatott házipénztár értéke. Újonnan alakuló vállalkozások esetén amennyiben a jegyzett tőke a házipénzárba kerül befizetésre, akkor a befizetett jegyzett tőke összege, meglévő vállalkozás áttérése esetén a társasági adó szerinti adóalanyiság időszakáról készített beszámolóban kimutatott záró házipénzár, amely a kisvállalati adóalanyiság nyitó mérlegében kerül kimutatásra (Katv. 2. § 23. pont). 
A mentesített érték meghatározásakor a három mutató érték közül azt kell választani, ami a vállalkozás számára válaszható és a legkedvezőbb, tehát a három mutatóérték közül mindig a legmagasabbat.

Összességben tehát elmondható, hogy a kisvállalati adó azon vállalkozásoknak éri meg elsősorban, ahol a vállalkozásnak a legnagyobb költsége a személyi jellegű ráfordításokban található és az adózás előtti eredményt adómentesen kívánják visszapörgetni a vállalkozás további költségeinek finanszírozására vagy tárgyi eszközök beruházására.

Ugyanakkor az osztalékfizetés is megvalósítható, annak elbírálásakor a számviteli törvény osztalékfizetési korlátra vonatkozó szabályait, valamint a Polgári Törvénykönyv különböző vállalkozási formákra vonatkozó tőkevédelmi szabályait kell alapul venni.

A kisvállalati adó választható újonnan alakuló vállalkozás esetén is, de már meglévő vállalkozás is választhatja. A választást célszerű decemberben bejelenteni a NAV-hoz, mert akkor január 1-jétől nyílik az új adóalanyiság üzleti éve, amikor egyébként is új üzleti év nyílik.

Ugyanakkor megtehető, hogy naptári éven belül történik az áttérés, ekkor viszont a kisvállalati adóalanyiság időszakáról, valamint az adóalanyiság előtti időszakról, mint önálló üzleti évekről külön beszámolót kell készíteni, valamint a zárlati teendőkhöz kapcsolódó adóbevallásokat is szintén el kell készíteni és elektronikus úton megküldeni a NAV részére.
Ki kell emelni, hogy kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés esetén a társasági adó hatálya alá tartozó üzleti évről nem a 29”-es, hanem a '71-es bevallásban kell levezetni a beszámoló adatait, valamint a társasági adó alapját illetve a fizetendő társasági adót.

A kisvállalati adó alanya, a számviteli törvény hatálya alá tartozik, így a számviteli törvény alapelveit alkalmazni köteles, ugyanakkor válaszhatja az egyszerűsített mikrogazdálkodói beszámolót is, ha a válaszhatósági felvételeknek megfelel. Személyes meggyőződésem, hogy a kisvállalati adó és a mikrogazdálkodói beszámoló párosítása jelentős adminisztráció csökkentést és legális adómegtakarítás biztosíthat sok hazai kisvállalkozás számára.

(Cikkünket teljes terjedelmében az Adó- és Járulékmegtakarítási Tanácsadó júniusi számában olvashatják)