Megbízási szerződés (ekho-s)
Letöltöm
Az ekho, ahogyan a neve is mutatja, egy egyszerű közteher-fizetést tesz lehetővé azok számára, akik jellemzően művészeti, szellemi szabadfoglalkozás körébe tartozó tevékenységet folytatnak (például író, képzőművész, iparművész, rendező stb.). Ez alapján a magánszemélynek 15 százalékos, nyugdíjas magánszemélynek 9,5 százalékos, a foglalkoztatónak pedig 13 százalékos ekho-t kell fizetnie. A foglalkoztatónak nem kell megfizetnie az ekho-t a nyugdíjasok után, illetve a hivatásos sportoló, és a nemzetközi sportszövetség munkavállalója után.
Az ekho választásáról a magánszemély dönt, és nyilatkozik a kifizető felé, a nyilatkozat alapján pedig a kifizetőnek kell elszámolnia, levonnia, bevallania és nyilvántartania a közterhet. Ebből a szempontból tehát nagyon kedvező, hiszen a foglalkoztatottnak csak a munkájával kell törődnie, az adminisztrációval nem. Abban az esetben azonban, ha jogosulatlanul választotta az ekho-t és ez később kiderül, neki kell vállalnia az ezzel kapcsolatos következményeket, azaz egy meglehetősen jelentős különadó fizetési kötelezettséget is (Ekho tv. 6. §).
Nagyon fontos, hogy az ekho csak abban az esetben választható, ha az érintett magánszemély rendelkezik olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok alapján megtörténik a közterhek megfizetése.
A választás jövedelemhatárhoz kötött, ez azonban a katához képest olyan magas (évi 60 millió, bizonyos esetekben 250, illetve 500 millió forint), hogy a korábbi kisadózók számára bizonyára nem fog gondot okozni.
Az ekho egyik leglényegesebb jellemzője tehát, hogy nem alkalmazható a magánszemély teljes jövedelmére, azaz nem váltja ki az általános szabályok szerinti közteher-fizetést.
Az általános feltételek szerint fizetett közterhek mellett egyébként az ekho alkalmazására jogosító bevételként olyan bevételek vehetők figyelembe, amelyek a felsorolt foglalkozásokhoz kapcsolódó tevékenység alapján illetik meg a magánszemélyt.
Az adott tevékenységre létrejött jogviszony lehet
