Hogyan figyeljem üzleti partnereimet, hogy ne váljak áfakijátszás részesévé?

NAV ellenőrzés során, áfalevonhatóság kapcsán az adózónak azt kell bizonyítania, hogy nem volt és nem is lehetett tudomása arról, hogy adókijátszásban vesz részt, míg a NAV-nak azt kell bizonyítania, hogy a vállalkozás tudott vagy tudnia kellett arról, hogy adókijátszás részese. De honnan lehet erről tudomást szerezni?

Több mint 3000 érdeklődő vett részt szakmai napunkon, melynek keretében Dr. Barta Péter több mint egy órás, gyakorlati példákkal tarkított előadásában bemutatta az adólevonásos ügyek típusait, ismertette a hozzájuk kapcsolódó várható büntetési tételeket és azt, hogy mely esetben vizsgálja a NAV az adózó tudattartalmát („tudta”, „tudhatta”). Fontos kérdés ez, hiszen ha a számlabefogadó tudott vagy kellő körültekintés mellett tudhatott volna az értékesítési láncolatban elkövetett áfakijátszásról, akkor a számlabefogadó áfalevonási joga megtagadható. Előadónk részletes tájékoztatást adott arról, hogy mely cég- vagy egyéni vállalkozói adatokat és NAV-adatokat, milyen beszámolókat és helyi önkormányzati nyilvántartásokat, milyen iparágspecifikus és egyéb adatokat kellene ellenőriznie a vállalkozásnak és hogyan kell az ellenőrzések megtörténtét dokumentálnia. Szakértőnk felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég a partnert ellenőrizni, de az eredményeket feldolgozva következtetéseket is le kell vonni. Választ kaptunk olyan kérdésekre, hogy milyen gyakran szükséges az üzleti partnerek ellenőrzése, meddig kell megőrizni a dokumentumokat, lehet-e automatizálni az ellenőrzési folyamatot, meddig terjed az ellenőrizendő személyek köre, lehet-e túl sok (a NAV-nak már gyanús) ellenőrzési cselekmény, valamint hogy mi a teendő, ha az adóhatóság arról értesíti a vállalkozót (ún. holland levél), hogy valahol az értékesítési láncolatban adókijátszást tapasztalt. Megtudhattuk azt is, hogy milyen esetben lehet a NAV határozata jogszabálysértő.