KATA vagy átalányadó 2022-ben?

Átalányadó vagy kata?

Mindenfajta szja kedvezmény érvényesítése nélkül is látványosan jobban megérheti az átalányadózás alkalmazása egy taxatív tevékenységet végző jogosult vállalkozó esetében, de nem szabad elfelejteni, hogy az adminisztratív költségek ez esetben növekedhetnek (lásd pl. járulékbevallások készítése havonta).
Bár az elemzés nem taglalja a járulékszabályok pontos ismertetését, valamint a járadék  ellátások (társadalombiztosítás, álláskeresés stb.) igénylésénél figyelembe vehető ellátási alap eltéréseit, ugyanakkor az egyéni vállalkozónak magának kell eldöntenie, hogy milyen szempontokat tart szem előtt egy adózási forma választásánál. Azonban az megállapítható, hogy érdemes lehet alaposabban megvizsgálni az átalányadózás lehetősségét, és megfontolni az átlépést.

Minden egyéni vállalkozónak érdemes végigszámolnia, hogy ez az adózási mód esetleg milyen adómegtakarítást jelent a számára. A változásokat követik a járulékszabályok is.  Az új átalányadó alternatívát kínálhat az ingatlant bérbeadók jövedelmének a meghatározására is.

Az átalányadózó jövedelem

Az általános bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese, ami 2022-ben 24 millió forint bevételt jelent, kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 120 millió forint.
A bevételhez fűződő feltétel, hogy az átalányadózás megkezdését megelőző évben, és az adóévben a bevétel nem haladhatja meg az értékhatárt. A bevételi értékhatár átlépésekor az átalányadózó kiesik az átalányadóból négy évre.

 Hiába emelkedik az értékhatár, átmeneti rendelkezés hiányában az átalányadóba nem lehet visszatérni. Ennek következtében, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó 2021-ben átlépte a 15 milliós értékhatárt, 2022-ben nem választhat átalányadót.
Az eddigi költséghányad kulcsok megszűnnek, valamint megszűnik a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozók külön költséghányada is.  Az egyszerűsítés következtében a végzett tevékenységhez kötődően három költséghányad kulcs határozza meg a jövedelmet. 
Az általános költséghányad 40 százalék, ami azt jelenti, hogy a bevétel 60 százaléka után kell adózni. 
A kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó költséghányada 80 százalék, azaz a bevétel 20 százaléka után fizetnek adót. 

A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó költséghányada 90 százalék, azaz a jövedelem a bevétel 10 százaléka.
Vegyes tevékenység esetén mindig a kisebb költséghányad alkalmazandó. Ha év közben változik meg a tevékenység, akkor visszamenőleg az év első napjára az alacsonyabb költséghányadot kell alkalmazni. 
Érdemes profiltisztítást végezni, hogy az apróbb tevékenységek ne rontsák el a magasabb költséghányad alkalmazásának lehetőségét.

A nyugdíjas egyéni vállalkozónak értékhatártól függetlenül nem kell sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót fizetnie.

A főállású egyéni vállalkozónak is jár az adómentesség értékhatáráig a járulék és szociális hozzájárulási adó mentesség, de továbbra is él az a szabály, hogy a legalább a minimum járulékfizetési szabályok alapján kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie: minimálbér/garantált bérminimum után járulékot, szociális hozzájárulási adót a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka után. 
A járulék és szociális hozzájárulási adó mentességgel érdemben akkor tud élni a vállalkozó, ha az adóköteles átalányadó alapja meghaladja a kötelezően fizetendő járulékalapot.
Az átalányadózásból származó jövedelem alapja a személyi jövedelemadó adóalap kedvezményeinek. 
Ebből adódóan az átalányadózó egyéni vállalkozó élhet a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, a 25 év alattiak kedvezményével, a személyi kedvezménnyel, az első házasok kedvezményével és a családi kedvezménnyel is. 
Ráadásul a családi kedvezmény a fizetendő járuléknál is érvényesíthető.

Kinek lehet jó az átalányadó?

•    annak az egyéni vállalkozónak, akinek alacsonyak a költségei, és az átalányadó költséghányada magasabb költséglevonást tesz lehetővé;
•    aki a keletkező jövedelmet adóalap kedvezményekkel le tudja csökkenteni;
•    akik mellékállásban, hallgatói jogviszony, vagy nyugdíj mellett vállalkoznak;
•    azoknak az alacsony bevételű vállalkozásoknak, akik az adómentes sávba esnek;
•    akiknek a kata választása nem éri meg a 12 millió forintnál magasabb bevétel miatt;
•    ingatlan bérbeadással foglalkozóknak, ha az egyéni vállalkozásban nem, vagy csak a mentes jövedelemhatárt meghaladóan kell járulékot, szociális hozzájárulási adót fizetni.

A 2022-től átalakuló átalányadózásban emelkednek a bevételi értékhatárok, kevesebb költséghányaddal kell számolni, és egy adómentes jövedelemsáv is megjelenik. A fazonigazítás az átalányadót versenyképessé teszi más adózási formákkal, akár a katával szemben is.