Változtak a tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózásának szabályai
Olvasási idő:
Ez a tartalom 3012 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.
Változtak az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre, valamint az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték adózására vonatkozó szabályok - hívta fel a figyelmet honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A személyi jövedelmadóról (szja) szóló törvény ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózására vonatkozó új rendelkezései augusztus 1-jétől hatályosak, de a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazni lehet.A módosítás elsődleges célja az volt, hogy a NAV szerepeltetni tudja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet az szja-bevallás új módjaként 2017. január 1-jétől - elsőként a 2016-os adóévre - bevezetendő adóbevallási tervezetben.
Ennek megfelelően módosultak a befektetési szolgáltató által a magánszemély részére kiadandó igazolásra, valamint a befektetési szolgáltatót terhelő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírások.
A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatónak az adóévet követő február 15-ig ügyletenként részletezett igazolást kell kiállítania a magánszemély részére. Ennek tartalmaznia kell az adóévben elszámolt ügylet eredményének (nyereség, veszteség) összegét, a nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíciók esetében az ügylet bevételét, továbbá az ügyleti ráfordítást. Az igazolásnak tartalmaznia kell az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét is.
A befektetési szolgáltatónak - ugyancsak az adóévet követő év február 15-éig - a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság számára a magánszemély adóévi ügyleteinek bevételeiről, az összesített eredményről (nyereség, veszteség) és az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegéről.
A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megállapítania. Ez történhet a befektetési szolgáltató által kiadott igazolás alapján, vagy - ha a bevétel kifizetőnek nem minősülő befektetési szolgáltatótól származott, illetve a magánszemély az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása alapján állapítja meg - a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok vagy saját nyilvántartása alapján, az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is figyelembe véve.
A jövedelmet és az adót az adóévről benyújtandó bevallásban kell bevallani, az adót pedig a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Az adóhatóság a bevallási tervezetben a nyereség összegét csökkenti, a veszteség összegét pedig növeli az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek együttes összegével.
Augusztus 1-jétől további változás, hogy a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek, ha azt a társaság által ki nem fizetett, és a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként szerezte meg.
A módosítás indoka az volt, hogy a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvény rendelkezései lehetővé teszik a társaság törzstőkéjének emelését a társaság ki nem fizetett nyeresége terhére. Az Szja törvény rendelkezései alapján a pénzbeli hozzájárulásnak a ki nem fizetett nyereség terhére történt szolgáltatása főszabály szerint egyéb jövedelemnek minősülne, de az új jogszabályi rendelkezés alapján a tőkeemelés e formája nem tekinthető a magánszemély bevételének.
A belföldi székhelyű társas vállalkozásoknak a tőkeemelés e formájára vonatkozóan az adóévet követő január 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóságnak.
