Az adózási módok közötti váltás gyakorlati tudnivalói

Tudatos döntés vagy kényszerű váltás?

Az adónem váltás oka lehet stratégiai döntés, például ha a vállalkozás növekedése vagy költségstruktúrája miatt egy másik adózási forma kedvezőbb. Az önkéntes váltás lehetőséget ad az adótervezésre: például egy nagyobb beruházást tervező cégnek kedvező lehet a társasági adó (TAO) rendszere, míg a kisebb munkaerő-igényű vállalkozásoknak a KIVA nyújthat előnyt.
Azonban előfordulhat, hogy a váltásra jogszabály kötelezi az adózót. A leggyakoribb kényszerítő okok közé tartozik a bevételi korlát túllépése, a foglalkoztatottak létszámának növekedése, illetve a tevékenységi kör megváltozása.  

Jogszabályi háttér és bejelentési kötelezettségek

Az adónem váltás szabályait elsősorban az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről, az Szja tv., az Áfa tv., valamint a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény tartalmazza. A váltás jellemzően bejelentéshez kötött, amelyet elektronikus úton, az ONYA vagy ÁNYK rendszeren keresztül kell megtenni a megfelelő nyomtatványon (pl. T201T, T101E). Fontos, hogy a bejelentés csak akkor érvényes, ha határidőben történik: például a KIVA választása esetén a tárgyévet megelőző év december 1-ig, míg az alanyi adómentesség esetén a tárgyévet megelőző év december 31-ig kell nyilatkozni. Fontos, hogy új vállalkozás esetén a választást a bejelentkezéskor kell megtenni.

KIVA-ra való áttérés 

A KIVA az egyik leggyakrabban választott alternatíva a TAO helyett. A pénzforgalmi szemléletű adózás előnye, hogy a beruházások és a bérköltségek növekedése csökkenti az adóalapot. A KIVA-alanyiság csak január 1-jétől választható, ha a vállalkozás megfelel a törvényi feltételeknek (legfeljebb 50 fős létszám, legfeljebb 3 milliárd forintos árbevétel és mérlegfőösszeg, valamint adótartozás-mentesség). Az áttérés időpontjában záró adóalap-megállapítást és bevallást kell tenni, továbbá a könyvelésben is biztosítani kell az átmenet folytonosságát a két adónem között.

Soron kívüli adókötelezettségek és zárlati teendők

Az adónem váltás mindig soron kívüli adókötelezettségekkel jár. Ilyen lehet a záró áfa-bevallás, a leltárkészítés, az értékcsökkenés újraindítása, valamint a vállalkozás és a NAV nyilvántartásai közötti adófolyószámla-egyeztetés elvégzése. A készletek és tárgyi eszközök értéke befolyásolhatja a következő időszak adóalapját. Az adminisztráció pontos elvégzése azért is fontos, mert az átmeneti hibák a következő évi adóellenőrzéseknél problémát okozhatnak.

Az adózási módok közötti váltás gyakorlati tudnivalói

2025. november 19-én szakmai napot tartunk, ahol az adónemek és adózási módok közötti váltás legfontosabb szabályait, gyakorlati kérdéseit és tipikus hibáit tekintjük át. Előadónk Sándorné Új Éva, okleveles adószakértő és pénzügyi revizor választ ad az alábbi kérdésekre:

• Milyen esetekben indokolt önként adónemet váltani, és mikor kötelez erre a jogszabály?
• Miként történik a kisvállalati adózásra való áttérés, és milyen teendők kapcsolódnak hozzá?
• Hogyan érdemes mérlegelni a tételes költségelszámolás és az átalányadózás közötti választást?
• Milyen feltételek mellett választható az áfa helyett az alanyi mentesség, és milyen kockázatokat rejt ez a döntés?
• Milyen soron kívüli adókötelezettségek és adminisztratív feladatok merülnek fel adónem váltásakor?
• Milyen bejelentési kötelezettségeknek kell eleget tenni?
• Hogyan hat a bevételi korlát túllépése a választott adónemre és az adózási módra?

Jövedelemelszámolás és átalányadózás – mikor melyik a kedvezőbb?

Az egyéni vállalkozók számára az átalányadózás egyszerűbb adminisztrációt és előre tervezhető adóterhet jelent, ugyanakkor nem minden esetben kedvezőbb a tételes költségelszámolásnál. Az átalányadó alapja a bevétel jogszabályban meghatározott összeg, ezért magas költséghányad mellett a jövedelemelszámolás lehet előnyösebb. Az átalányadózás akkor választható, ha az éves bevétel nem haladja meg a törvényben meghatározott bevételi korlátot. Ellenkező esetben a választás joga megszűnik, és a vállalkozónak a következő adóévben a jövedelemelszámolás szabályai szerint kell adóznia.

Áfa helyett alanyi mentesség – lehetőségek és kockázatok

Az alanyi adómentesség azoknak a vállalkozásoknak jelenthet könnyebbséget, amelyek éves szinten a törvényben meghatározott bevételi értékhatár alatt maradnak. Az értékhatár túllépése esetén az adómentesség automatikusan megszűnik, és a vállalkozás áfa-kötelessé válik. Fontos, hogy az alanyi adómentesség nem jogosít adólevonásra.
Nem élhet az alanyi mentességgel az, aki közösségi termékértékesítést vagy beszerzést végez, importál, illetve olyan tevékenységet folytat, amelyre a fordított adózás szabályai vonatkoznak. A döntést minden esetben be kell jelenteni az adóhatósághoz: újonnan induló vállalkozás esetén a bejelentkezéskor, már működő vállalkozás esetén pedig legkésőbb a tárgyévet megelőző év végéig.

Adminisztráció a váltást követően

Az áttérést követően minden adózónak ellenőriznie kell, hogy könyvelése, bizonylati rendje és adatszolgáltatása megfelel-e az új adózási formának. Különösen fontos az áfa-bevallások, valamint a munkavállalókra vonatkozó bér-, járulék- és adatszolgáltatási adatok egyeztetése. A változást követő időszakban célszerű könyvelővel vagy az Adóhatósággal konzultálni.