Alanyi adómentes vállalkozások közösségi ügyleteinek adózása

Egy alanyi adómentes vállalkozás egy uniós (Közösségi) adóalanytól fogad be számlát, melyen csak az ellenérték van feltüntetve, áfát ugyanakkor a számlában nem hárítanak át. Kérdéses, hogy ebben az esetben a vállalkozásnak felmerül-e áfafizetési kötelezettsége és ha igen, akkor mennyi a fizetendő áfa összege.

Az alanyi adómentes vállalkozás egy közösségi adóalanytól fogad be számlát, ugyanakkor az áfafizetési kötelezettség az alanyi adómentes adózó esetében eltérően alakul a két ügylettípus vonatkozásában.

1. Közösségi termékbeszerzés

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 2. § b) pontja értelmében adófizetési kötelezettséget keletkeztet terméknek az Európai Közösségen belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése. A Közösségen belüli termékbeszerzés fogalmát az Áfa tv. 21. § (1) bekezdése határozza meg. Az Áfa tv. 19. § a) pontjára, valamint 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjaira figyelemmel az ilyen ügylet után adót kell fizetni, ha

• az értékesítés ellenérték fejében történik, és
• a beszerző adóalany vagy nem adóalany jogi személy, és 
• az értékesítő olyan más tagállambeli (ott adószámmal rendelkező) adóalany, aki a saját tagállamában nem alanyi adómentes, és 
• az értékesítés nem Közösségen belüli távértékesítés (Áfa tv. 12/B. § (1) bekezdés), és 
• a termék nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául (Áfa tv. 32. §), és 
• a termék nem használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség, amelynek az értékesítője viszonteladó vagy nyilvános árverés szervezője, és amelyet az értékesítés tagállamában a rájuk vonatkozó különös szabályok szerint adóztattak, és 
• a termék nem olyan, amelynek belföldi értékesítése mentes lenne az adó alól az Áfa tv. 103., 104. és 107. §-ai szerint (például bizonyos vízi vagy légi közlekedési eszköz üzemeltetését szolgáló termék). 

Az alanyi adómentes adóalanyok az úgynevezett különleges adózói körbe tartoznak az Áfa tv. 20. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjára tekintettel.
Az Áfa tv. 20. § (2) bekezdése alapján nem kell adót fizetnie a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után a különleges adózói körnek (az új közlekedési eszköz és a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, belföldön jövedéki adókötelezettség alá eső termék beszerzésének kivételével), ha a Közösség más tagállamaiból beszerzett termékek áfa nélküli összesített értéke a tárgyévet megelőző évben a 10 000 eurónak megfelelő (forintra átszámítva: 2 500 000 forintos) pénzösszeget nem haladta, illetve a tárgyévben nem haladja meg. Ekkor a Közösségen belüli termékbeszerzéshez az adóalanynak nem kell közösségi adószámot kérnie, illetve, ha már más okból van közösségi adószáma, akkor azt az értékhatár alatti közösségi termékbeszerzések során nem kell megadnia a partnerének.

A különleges adózói körbe tartozó adózónak – így az alanyi adómentes adóalanynak is – akkor van adófizetési kötelezettsége a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után, ha 

• a Közösségen belülről történő termékbeszerzéseinek adó nélkül számított értéke (az értékhatár számítása során nem kell azonban figyelembe venni az új közlekedési eszköz beszerzéseket, és azokat a Jöt. hatálya alá tartozó beszerzéseket, amelyeknél a termék belföldön esik jövedéki adókötelezettség alá) a tárgyévet megelőző évben vagy a tárgyévben meghaladja a 10 000 eurós (2 500 000 forintos) értékhatárt; 
• az Áfa tv. 20. § (5) bekezdése szerint az értékhatár alatti beszerzései tekintetében adófizetési kötelezettséget választ; 
• az Áfa tv. 20. § (7) bekezdése alapján a közösségi adószámának megadására tekintettel terheli adókötelezettség. 

Fentiekből következően az alanyi adómentes áfaalanynak a Közösségen belülről történő termékbeszerzései után a 10 000 eurós értékhatár alatt főszabály szerint nem keletkezik áfafizetési (bevallási, összesítő nyilatkozattételi) kötelezettsége.

Ha a Közösségen belülről beszerzett termék új közlekedési eszköz vagy belföldön jövedékiadó köteles termék, a különleges adózói kör is adót fizet, az értékhatár alatt is.

A 10 000 eurós értékhatár átlépését folyamatosan figyelni kell, a felett ugyanis adófizetési kötelezettség terheli a különleges adózói körbe tartozó adóalanyokat is. Az adófizetési kötelezettség arra a termékbeszerzésre vonatkozik először, amelynek ellenértékével a beszerző az értékhatárt túllépi.

Az értékhatár meghaladását a NAV-nak be kell jelenteni, még annak a terméknek a beszerzése előtt, amelynek ellenértékével az értékhatárt túllépi. Lényeges, hogy ezt a bejelentést az adózó időben megtegye, a NAV ugyanis a bejelentés alapján állapítja meg a közösségi adószámot. A közösségi adószám pedig – a fenti értékhatár átlépését követően – szükséges ahhoz, hogy a más tagállambeli értékesítő adómentesen értékesíthesse a terméket a különleges adózói körbe tartozó adóalanynak, így a beszerzést ne terhelje adó mindkét tagállamban.

Ezzel ellentétben, ha a különleges adózói körbe tartozó adózónak más okból már van közösségi adószáma, például szolgáltatásnyújtás vagy igénybevétel miatt, azt az értékhatár alatti közösségi termékbeszerzéskor nem kell megadnia a partnerének. Ha annak ellenére megadja, hogy az értékhatárt nem lépte túl, és nem is választott adófizetési kötelezettséget az értékhatár alatt, e tényt az első ilyen Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének napját követő hónap 20-áig be kell jelenteni a NAV-nak. Ilyenkor ugyanis úgy kell tekinteni, mint aki adókötelezettséget választott erre az ügyletre, valamint az ezt követő összes olyan Közösségen belüli termékbeszerzésére, amelyet neki az előbbi ügylet teljesítésének évét követő második év végéig teljesítenek.

A különleges adózói körbe tartozó adózók, ha a Közösség más tagállamából szereznek be terméket, az értékhatár elérése előtt is választhatják az adófizetési kötelezettséget. E választásuktól a választás évét követő két naptári évig nem térhetnek el.

A fenti a három esetben – az értékhatár átlépése, a közösségi adószám partner részére történő megadása, illetve az adófizetési kötelezettség választása – az alanyi adómentes adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében (Áfa tv. 193. § (1) bekezdés e) pont). Ezekben az esetekben az alanyi adómentes adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezik, a felszámított forgalmi adó levonására azonban – figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 195. § (2) bekezdésének felsorolása nem tartalmazza ezt az esetet – nem jogosult.

Amennyiben az alanyi adómentes adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezik, akkor az áfabevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal (a tárgyhót követő hó 20-áig) tesz eleget. Az adófizetési kötelezettség Közösségen belüli termékbeszerzés esetén a beszerzést igazoló számla kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magába foglaló hónapot követő hónap 15-én keletkezik. A termékbeszerzés teljesítési időpontjának megállapításakor a belföldi ügyletek teljesítésének szabályai alkalmazandók.

A Közösségen belüli termékbeszerzés adózási mechanizmusának lényege, hogy a beszerzőnek a beszerzett termékre vonatkozó belföldi áfakulcs (0 százalék, 5 százalék, 18 százalék, 27 százalék) alapján kell az áfabevallásban a fizetendő adót elszámolni. Mivel Közösségen belüli beszerzésnél nincs vámkezelés, a helyes adómérték meghatározásához esetlegesen szükséges vámtarifába sorolást is az adózónak kell elvégezni. 

A ’65-ös bevallás főlapjának (E) blokkjában jelölni kell, hogy „Mentes státusz mellett adókötelezettsége keletkezett”. Az adó alapját és a fizetendő adót a ’65-ös bevallás 12-14. vagy 112. sorában kell szerepeltetni az adómértéknek megfelelően. A közösségi termékbeszerzést fel kell tüntetni továbbá az ’A60-as összesítő nyilatkozat 02. számú lapján.

2. Közösségből történő szolgáltatás igénybevétele

Amennyiben az alanyi adómentes vállalkozás a közösségi adóalanytól szolgáltatást vett igénybe, az alábbiak az irányadók az áfafizetési kötelezettséggel kapcsolatban.

Az Áfa tv. 193. § (3) bekezdésében, valamint 140. §-ában foglaltakra figyelemmel, ha az alanyi adómentes adóalany úgy vesz igénybe szolgáltatást külföldi adóalanytól, hogy annak teljesítési helye – az Áfa tv. megfelelő alkalmazásával – belföldre esik, akkor nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Ez azt jelenti, hogy a másik országban (és belföldön nem) letelepedett szolgáltatásnyújtó adóalany helyett – mint igénybe vevő – a szolgáltatás után saját nevében áfa felszámítására és fizetésére lesz kötelezett.

A szolgáltatásnyújtások teljesítési helyét az Áfa tv. 37-49. §-ai alapján kell meghatározni. Az Áfa tv. 37. §-a fogalmazza meg a szolgáltatásnyújtások teljesítési helye vonatkozásában a főszabályt, amelyhez képest a 38-49. §-ok kivételeket állapítanak meg.

Az Áfa tv. 37. § (1) bekezdésében foglaltak szerint adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
 
Amennyiben tehát az alanyi adómentes vállalkozás részére nyújtott szolgáltatás Magyarországon teljesül, a vállalkozásnak közösségi szolgáltatás igénybevételére tekintettel áfafizetési kötelezettsége keletkezik, főszabály szerint az adó mértéke az adóalap 27 százaléka. A közösségi szolgáltatás nyújtójának ebben az esetben a számlán a „fordított adózás” kifejezést szerepeltetnie kell (a számla kiállítása nyelvének megfelelő nyelven).

Fontos arra is figyelemmel lenni, hogy a közösségi szolgáltatás igénybevételére tekintettel előzetesen közösségi adószámot kell igényelnie az adóalanynak a NAV által rendszeresített bejelentő, változásbejelentőlapon. A szolgáltatás nyújtója így a felek közösségi adószámának feltüntetésével, áfa felszámítása nélkül állítja ki a számlát az általa nyújtott szolgáltatásról, az áfafizetési kötelezettséget pedig az igénybe vevő magyar adóalanynak kell teljesítenie.

Azokra a hónapokra vonatkozóan, amelyekben közösségi szolgáltatást vesz igénybe, áfabevallás benyújtására lesz kötelezett, az ügyletek utáni adót a szolgáltatás teljesítésének napja szerinti hónapban kell megállapítania, és a követő hónap 20-áig kell megfizetnie és bevallania.

A ’65-ös bevallás főlapjának (E) blokkjában jelölni kell, hogy „Mentes státusz mellett adókötelezettsége keletkezett”. Az adó alapját és a fizetendő adót a ’65-ös bevallás 18. sorában kell szerepeltetni. A közösségi szolgáltatás igénybevétele esetén az ’A60-as összesítő nyilatkozat benyújtása is szükséges, melynek 04-es lapján kell az ügyletet feltüntetni.