ADÓ 2022: átalányadó
Olvasási idő: 7 perc
A 2022-től átalakuló átalányadózásban emelkednek a bevételi értékhatárok, kevesebb költséghányaddal kell számolni, és egy adómentes jövedelemsáv is megjelenik. A fazonigazítás az átalányadót versenyképessé teszi más adózási formákkal, akár a katával szemben is.
Minden egyéni vállalkozónak érdemes végigszámolnia, hogy ez az adózási mód esetleg milyen adómegtakarítást jelent a számára. A változásokat követik a járulékszabályok is. Az új átalányadó alternatívát kínálhat az ingatlant bérbeadók jövedelmének a meghatározására is.
Az átalányadózó jövedelem
Az általános bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese, ami 2022-ben 24 millió forint bevételt jelent, kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 120 millió forint.
A bevételhez fűződő feltétel, hogy az átalányadózás megkezdését megelőző évben, és az adóévben a bevétel nem haladhatja meg az értékhatárt. A bevételi értékhatár átlépésekor az átalányadózó kiesik az átalányadóból négy évre.
Hiába emelkedik az értékhatár, átmeneti rendelkezés hiányában az átalányadóba nem lehet visszatérni. Ennek következtében, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó 2021-ben átlépte a 15 milliós értékhatárt, 2022-ben nem választhat átalányadót.
Az eddigi költséghányad kulcsok megszűnnek, valamint megszűnik a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozók külön költséghányada is. Az egyszerűsítés következtében a végzett tevékenységhez kötődően három költséghányad kulcs határozza meg a jövedelmet.
Az általános költséghányad 40 százalék, ami azt jelenti, hogy a bevétel 60 százaléka után kell adózni.
A kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó költséghányada 80 százalék, azaz a bevétel 20 százaléka után fizetnek adót.
A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó költséghányada 90 százalék, azaz a jövedelem a bevétel 10 százaléka.
Vegyes tevékenység esetén mindig a kisebb költséghányad alkalmazandó. Ha év közben változik meg a tevékenység, akkor visszamenőleg az év első napjára az alacsonyabb költséghányadot kell alkalmazni.
Érdemes profiltisztítást végezni, hogy az apróbb tevékenységek ne rontsák el a magasabb költséghányad alkalmazásának lehetőségét.
80 százalék költséghányados tevékenységek:
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42),
- mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10),
- halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72),
- feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével,
- építőipari szolgáltatás (TESZOR 43),
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29),
- a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1),
- számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1),
- fényképészet (TESZOR 74.20),
- textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11),
- a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
A korábbi szabályozáshoz képest üdítő újdonság, hogy adómentes adóalap került bevezetésre. Ez az adómentes határ az éves minimálbér fele, amely a különböző költséghányadok miatt eltérő adómentes bevételt jelent.
| Költséghányad | Mentesített bevétel /Ft | Maximum bevétel |
| 40 % | 2 000 000 | 24 000 000 |
| 80 % | 6 000 000 | 24 000 000 |
| 90 % | 12 000 000 | 120 000 000 |
Érdemben befolyásolja az adónem előnyét/hátrányát a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.
A személyi jövedelemadó-mentes értékhatárig a mellékállású és nappali tagozatos hallgató egyéni vállalkozónak nem kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie.
Az adó- és járulékmentes sávot meghaladó jövedelemrész után a személyi jövedelemadó mellett 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetni kell.
A nyugdíjas egyéni vállalkozónak értékhatártól függetlenül nem kell sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót fizetnie.
A főállású egyéni vállalkozónak is jár az adómentesség értékhatáráig a járulék és szociális hozzájárulási adó mentesség, de továbbra is él az a szabály, hogy a legalább a minimum járulékfizetési szabályok alapján kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie: minimálbér/garantált bérminimum után járulékot, szociális hozzájárulási adót a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka után.
A járulék és szociális hozzájárulási adó mentességgel érdemben akkor tud élni a vállalkozó, ha az adóköteles átalányadó alapja meghaladja a kötelezően fizetendő járulékalapot.
Az átalányadózásból származó jövedelem alapja a személyi jövedelemadó adóalap kedvezményeinek.
Ebből adódóan az átalányadózó egyéni vállalkozó élhet a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, a 25 év alattiak kedvezményével, a személyi kedvezménnyel, az első házasok kedvezményével és a családi kedvezménnyel is.
Ráadásul a családi kedvezmény a fizetendő járuléknál is érvényesíthető.
Jelentősen átalakulnak a kata szabályai
Az átalányadózás 2022-es átalakítása már előre vetítette a kata szerint adózók lehetőségeinek átalakulását. A folyamat újabb mérföldkőhöz érkezett, mivel az Országgyűlés elfogadta a kata szabályok szigorítását tartalmazó törvényjavaslatot, amelyet – jelenlegi állás szerint – szeptembertől már alkalmazni kell. Egyelőre nyitott annak kérdése, hogy lesz-e valamilyen új adózási forma azok számára, akiknek sem az átalányadózás, sem az új kata nem megfelelő.
Kinek lehet jó az átalányadó?
- annak az egyéni vállalkozónak, akinek alacsonyak a költségei, és az átalányadó költséghányada magasabb költséglevonást tesz lehetővé;
- aki a keletkező jövedelmet adóalap kedvezményekkel le tudja csökkenteni;
- akik mellékállásban, hallgatói jogviszony, vagy nyugdíj mellett vállalkoznak;
- azoknak az alacsony bevételű vállalkozásoknak, akik az adómentes sávba esnek;
- akiknek a kata választása nem éri meg a 12 millió forintnál magasabb bevétel miatt;
- ingatlan bérbeadással foglalkozóknak, ha az egyéni vállalkozásban nem, vagy csak a mentes jövedelemhatárt meghaladóan kell járulékot, szociális hozzájárulási adót fizetni.
