Átalányadózás 2026 – Őstermelők és egyéni vállalkozók
Felvétel időpontja: 2026.02.28
Lejátszási idő: 01:35:50
2026-ban az átalányadózás szabályai továbbra is széles körben alkalmazhatók az őstermelők és az egyéni vállalkozók számára, ugyanakkor a bevételi határok, a tevékenységi korlátok és az adminisztratív kötelezettségek pontos ismerete elengedhetetlen. A 2026. február 9-i szakmai napon Sándorné Új Éva a jogosultsági feltételek rendszerét, a bevétel fogalmának gyakorlati értelmezését, valamint az áttérés részleteit elemezte.
Ki választhatja az átalányadózást?
Átalányadózást választhat az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a családi gazdálkodó. A választás során elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a tevékenység megfelel-e az átalányadózásra jogosító feltételeknek, és a várható éves bevétel nem lépi-e túl a minimálbérhez kötött értékhatárt. Előadónk hangsúlyozta, hogy már a bevételi terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni az időarányos korlátra, valamint arra, hogy bevételnek a ténylegesen befolyt összegek minősülnek.
Őstermelői minőség – a „saját gazdaság” jelentősége
Az Szja tv. 3. § 18. pontja az őstermelő fogalmát a 2020. évi CXXIII. törvényre utalva határozza meg, ami a családi gazdaságokról szóló szabályozást is bevonja az értelmezésbe. Sándorné Új Éva elmondta, hogy a „saját gazdaság” fogalma kulcselem: A termelési eszközöknek és a földterületnek a természetes személy használatában kell állniuk, továbbá a termelés eredményével való rendelkezés joga is őt kell, hogy megillesse. A használat bérelt föld és bérelt eszköz esetén is megvalósulhat, amennyiben a rendelkezési jogosultság fennáll.
A kiegészítő tevékenység 25%-os korlátja
Az őstermelői bevétel legfeljebb 25%-a származhat kiegészítő tevékenységből. Amennyiben ez az arány meghaladja a 25%-ot, az érintett bevétel már nem minősül őstermelői bevételnek. A gyakorlatban ez a szabály különösen feldolgozási, értékesítési vagy szolgáltatási tevékenységek esetén igényel körültekintést.
Tevékenységek elkülönítése
Sándorné Új Éva kiemelte, hogy ugyanazon tevékenység nem minősíthető egyszerre őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenységnek. A tevékenység téves minősítése hatással lehet a bevételi korlát számítására és az adókötelezettség megállapítására is.
A bevételi korlát 2026-ban
A bevételi határ a minimálbérhez igazodik, és az őstermelők, az egyéni vállalkozók, valamint a kiskereskedők esetében eltérő mértékben kerül meghatározásra. Sándorné Új Éva ismertette a 2026-ra irányadó konkrét értékhatárokat és azok számítási módját. A bevételi korlát időarányosan alkalmazandó, amely induló tevékenység esetén külön jelentőséggel bír. A bevételi határ túllépése az átalányadózás megszűnését eredményezheti, amely az egész adóévre hatással lehet.
Mit tekintünk bevételnek?
Előadónk részletesen kitért arra, hogy az átalányadózás során kizárólag a ténylegesen befolyt és jóváírt összeg minősül bevételnek. A számlakiállítás időpontja önmagában nem meghatározó. A bevételi korlát alkalmazása során ezért a tényleges jóváírás időpontját kell figyelembe venni.
Áttérés átalányadózásra
Az átalányadózásra való áttérés bejelentési kötelezettséggel jár, és az éves szja-bevallásban kell nyilatkozni róla. Sándorné Új Éva ismertette az áttéréshez kapcsolódó határidőket és a bevallási kötelezettség teljesítésének módját. Az áttérés előtt kiállított, de ténylegesen az átalányadózás időszakában beérkezett bevétel már átalányadózó bevételnek minősül. Ez különösen akkor fontos, ha a teljesítés az előző adóévben történt, a bevétel jóváírása viszont már az átalányadózás időszakára esik.
Korábbi veszteségek és kedvezmények
Az átalányadózás előtti időszakból fennmaradt veszteséget évente 20%-os mértékben kell elszámoltnak tekinteni. A korábban igénybe vett kedvezmények – például kisvállalkozói kedvezmény vagy fejlesztési tartalék – további kötelezettségeket eredményezhetnek, amelyeket az átalányadózás időszakában is figyelembe kell venni.