Főoldal Nyíl Videotár Nyíl Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítással összefüggő 2025 évi kötelezettségei - Kérdés-Válasz

Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítással összefüggő 2025 évi kötelezettségei - Kérdés-Válasz

Széles Imre Dátum Felvétel időpontja: 2025.05.26

Lejátszási idő: 00:11:37


Az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségei gyakran adnak okot bizonytalanságra, különösen saját jogú nyugdíj, szünetelés vagy átalányadózás esetén. A szakmai kérdésekre dr. Széles Imre TB-szakértő előadása alapján adunk tömör válaszokat.

Hogyan érdemes tárolni a papíralapú társadalombiztosítási kiskönyvet?

A jelenlegi szabályozás nem rendelkezik egyértelműen a tb-kiskönyv tárolásáról, mivel annak hivatalos szerepe mára megszűnt. Széles Imre az előadáson ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy korábbi jogviszonyok igazolására még lehet relevanciája, ezért gyakorlati szempontból indokolt, ha a dokumentum a munkavállalónál marad.

Milyen előnyökkel jár, ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltése után még vár a nyugdíjba vonulással?

A nyugdíjba vonulás elhalasztása több szempontból is hatással lehet az ellátás összegére. Széles Imre az előadáson két fontos tényezőt emelt ki: egyrészt minden plusz 30 nap fél százalékkal növeli a nyugdíjszorzót, másrészt a valorizációs szorzók évről évre jelentős emelkedést mutattak. A nyugdíj megállapítás időzítése ezért hosszú távon is befolyásolhatja a havi ellátás összegét, amit érdemes személyre szabottan mérlegelni.

Végezhet-e munkát díjazás nélkül egy nyugdíjas közeli hozzátartozó a vállalkozásban?

Széles Imre megerősítette, hogy amennyiben a munkát végző személy közeli, egyenes ági hozzátartozó, akkor nyugdíjasként díjazás nélkül is segíthet a vállalkozásban. Ilyen esetben sem bejelentési, sem járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Az előadó kitért arra is, hogy akár ingyenes megbízási jogviszony is létesíthető, és annak pontos jogi kereteiről külön szó esett a szakmai napon.

Mi a teendő, ha egy munkavállaló ugyanarra az időszakra alkalmi foglalkoztatottként és főállású munkaviszonyban is bejelentésre került?

Az előadő hangsúlyozta, hogy az ilyen esetek adminisztratív szempontból nehezen kezelhetők, mert két, egymással össze nem egyeztethető biztosítási jogviszony jelenik meg ugyanazon időszakra. A rendszer ellentmondásossága miatt az alkalmi jogviszony nem törölhető egyszerűen a bevallásból, és a NAV sem tud minden esetben megoldást kínálni. A bevallás utólagos módosítása elkerülhetetlen, a rendezés technikai részleteit viszont külön kell értelmezni.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül-e az, aki korkedvezményes nyugdíjban részesül?

Széles Imre elmondta, hogy a korkedvezményes nyugdíj – hasonlóan a korhatár előtti ellátásokhoz – nem alapozza meg a kiegészítő tevékenység jogállását. Mivel az érintett személy még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, tb szempontból nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, így továbbra is teljes járulékfizetési kötelezettség áll fenn.

Kell-e szocho-t fizetni, ha a vállalkozói kivét meghaladja a vállalkozói osztalékalapot?

Az előadáson Széles Imre egy konkrét példán keresztül mutatta be, hogy amennyiben a vállalkozói kivét eléri vagy meghaladja az adott évben érvényes felső szocho-alapot (2025-ben a tárgyévi minimálbér 24-szeresét), akkor nem keletkezik további szocho fizetési kötelezettség a vállalkozói osztalékalap után. A szituációban szereplő kivét tehát „lenullázza” az osztalékalap után fizetendő szocho-t. Az értelmezés hátteréről és jogszabályi alapjairól részletesebb magyarázat is elhangzott az előadás során.

Vállalhat-e mezőgazdasági munkát egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó más tevékenységi körben?

Széles Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a válasz attól függ, milyen formában végzi a mezőgazdasági tevékenységet az érintett személy. Ha őstermelőként működik, az nem alapoz meg újabb biztosítási jogviszonyt, így a tb-kötelezettsége nem változik. Ha viszont vállalkozói formában, például bérmunkát végez, akkor már más szabályozás vonatkozhat rá.

Mikortól szünetel a biztosítás, ha az egyéni vállalkozó március 8-án jelenti be a szüneteltetést?

Az előadáson elhangzott, hogy a biztosítás szünetelésének kezdete a bejelentés időpontjától és az adózási jogállástól is függ. Katás egyéni vállalkozó esetén a teljes márciusi hónapra meg kell fizetni a tételes adót, a biztosítás pedig április 1-jétől szünetel. Nem katás egyéni vállalkozónál viszont március 8-tól érvényes a szünetelés, ugyanakkor a teljes hónapra fennáll a minimum járulékfizetési kötelezettség. A különbségeket és a mögöttes szabályozást az előadó egy konkrét példán keresztül magyarázta el.