Ajándéksorsolás adózása
Olvasási idő: 2 perc
Magyarországon kizárólagos forgalmazó kozmetikai cég rendezvényein saját termékeit mutatja be. A rendezvény résztvevői között termékbemutató csomagokat sorsolnak ki. Hogyan alakul az ingyen sorsolás útján átadott termékek adózása és számlázása?
A kérdésben ugyan tárgynyereményről van szó, amely lényegében ajándéksorsolásnak minősül.
Ezért első lépésben annak tisztázása szükséges, hogy a nevezett nagyobb értékű tárgyak sorsolása a szerencsejáték-törvény hatálya alá tartoznak vagy nem.
A szerencsejáték-törvény értelmében szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos
- pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása (tétfizetés) fejében,
- meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá,
- a nyerés vagy a vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől (szerencsétől) függ.
A hármas feltételnek együttesen kell fennállnia. Amennyiben akárcsak egy feltétel nem teljesül, akkor a játék nem minősül szerencsejátéknak.
Esetünkben a nevezett sorsolás nem tartozik a szerencsejáték törvény hatálya alá, mert a hármas feltétele előzetesen együttesen nem teljesül (nem létezik tétfizetés).
Az Szja törvény 70. § (3) bekezdés d) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül „az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá”.
Tehát, a nyereményjáték, vagyis a juttatás üzletpolitikai (reklám) célú, és a nyeremény formailag megfelel az Szja tv. 69. §-ában meghatározott feltételeknek, akkor a játék nyereménye egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Ez az adózási forma üzletpolitikai juttatások esetén főleg akkor valósul meg, ha a juttatás nem kapcsolódik vásárláshoz. Esetünkben sincs vásárlási kényszer a sorsolást illetően.
Egyes meghatározott juttatás csak a törvényben nevesített juttatások lehetnek, melyen belül egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá Szja törvény 70. § (6) bekezdés d) pontja értelmében.
Az Szja törvény 70. § (2) bekezdése értelmében, amennyiben egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles a juttatás, akkor a kifizetett összeg 1,18 szorosa lesz az adó alapja, ami a juttatásokkal összefüggésben a kifizetőt terheli. Az Szja az emelt szintű adóalap 15%-a, a szociális hozzájárulás-fizetési kötelezettség (Szocho) pedig szintén az emelt szintű adóalap után 13%.
