Bejelentkezés

Gyesen lévő kismama átalányadózó egyéni vállalkozása

Számos kérdést felvethet, ha egy kismama gyes mellett – vagyis munkaviszonyában nem dolgozva – elindít egy átalányadózó egyéni vállalkozást. Főfoglalkozásnak minősül-e ebben az esetben az egyéni vállalkozás? Vonatkozik-e erre az esetre a kedvezményes járulékfizetés?

A kérdést tovább árnyalhatja, hogy a gyes mellett dolgozó kismamáknak csak a tényleges vállalkozói kivét után kell adózni, vagyis havi járulékok nincsenek. De mivel a kismama az átalányadózást választotta (mellékállás), neki a havi átalány összege után meg kell fizetni minden járulékot. Emellett: amennyiben a gyes után gyet ellátást igényel akkor ő főfoglalkozású egyéni vállalkozónak fog-e minősülni? És ha igen, akkor vonatkozik-e rá a kedvezményes járulékfizetés (tehát, hogy nem kell megfizetni a minimálbér, illetve a garantált bérminimum után, csak a tényleges vállalkozói kivét után)?

Lehetséges válaszok a felvetődő kérdésekre

A gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett egyéni vállalkozóként dolgozó szülő a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési alsó határ (ún. minimális alap) szerint köteles társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót fizetni arra az időtartamra is, amíg gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt a vállalkozó a tevékenységét személyesen folytatja. Azaz a 15% személyi jövedelemadó előlegen túl a vállalkozó és a vállalkozás köteles a járulékot és a szociális hozzájárulási adót az alábbiak szerint megfizetni: 

  • 18,5% társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbérből, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimumból,
  • és a vállalkozásnak a 15,5% szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum 112,5 százaléka után.

Kapcsolódó
keresotevekenyseg-vallalkozas-gyes-gyed

Szülők keresőtevékenysége vállalkozóként gyes és gyed alatt

A kisgyermekes szülők egy része a gyermek születését követően több évig otthon marad a gyermeknevelés feladataival, másik részük egy idő elteltével visszamegy dolgozni. Azokra a kisgyermekes szülőkre, akik gyermekgondozási díjat (gyed), illetve gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) igényelnek, és ezen ellátások folyósítása alatt keresőtevékenységet folytatnak vállalkozóként sajátos szabályok vonatkoznak.

A fenti járulék-, szociális hozzájárulási alap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő vállalkozó például táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt az egyéni vállalkozó az alábbiak szerint fizeti a tb közterheket:

  • 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet a vállalkozásában szerzett jövedelméből/kivétből. Vagyis a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alapokból járulékot. Ha a vállalkozó „jövedelmet” vesz fel, akkor fizetnie kell a személyi jövedelemadó előlegen túl a járulékot, azonban, ha nincs havi jövedelme (kivétje), akkor nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség.

Hasonlóan alakul a vállalkozás által fizetendő közteher is. Az egyéni vállalkozó jövedelme (kivétje) után fizeti meg a 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt.

Dr. Radics Zsuzsanna (2021-03-02)