Átalányadózó tárgyi eszköz értékesítése

Kovács-Kneitner Lea Dátum Legutoljára frissítve: 2025.12.14

Olvasási idő: 2 perc


Ez a tartalom 182 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Egy 80%-os költséghányaddal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó tárgyi eszközt, a vállalkozási tevékenységének érdekében használt tehergépkocsit értékesít. A tárgyi eszköz értékesítés bevétele 80%-os költséghányaddal figyelembe vehető, vagy a tárgyi eszköz értékesítés miatt átkerül a 40%-os költséghányadba az egyéni vállalkozó egész éves bevétele?

További felmerülő kérdések:
1. A tárgyi eszköz értékesítés bevételét a mentes, illetve az átalányadózás bevételi értékhatár meghatározásánál figyelembe kell venni? 
2. A 9522-es ÖVTJ kódú, háztartási cikk javítása tevékenység végzése során keletkezett bevételnél a 80%-os költséghányad alkalmazható?

Tárgyi eszköz (tehergépkocsi) értékesítésének bevétele és a 80% költséghányad
Átalányadózásnál a bevételbe a vállalkozás érdekében használt, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke is beletartozhat, így az átalányban megállapított jövedelmet az általános szabály szerint kell megállapítani.

Ettől önmagában nem „esik át” az egész éves bevétel 40%-os költséghányadba; 

a költséghányadot alapvetően az határozza meg, hogy milyen tevékenységből származik a bevétel, és ha év közben olyan módon változik a tevékenység, hogy alacsonyabb költséghányad jár, akkor arra külön szabály vonatkozik.

Az értékesítés az átalányadózás bevételi értékhatárába beleszámít, mivel ez vállalkozói bevételnek minősül, az átalányadózás bevételi értékhatáránál is figyelembe veendő.

Az alanyi adómentesség választására jogosító 2025. évi felső értékhatár 18 000 000 Ft, és ebbe nem számít be a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése.
Ugyanakkor az Áfa tv. alapján az alanyi adómentesség időszakában az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében a 188. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetekben (ide tartozik a tárgyi eszköz értékesítése), tehát ennek áfás kezelése külön figyelmet igényel.

A NAV 2025-ös tájékoztatója szerint a „háztartási cikk javítása (ÖVTJ’24 952)” esetén 80% költséghányad alkalmazható, így a 9522 ebbe a körbe tartozik.

Kapcsolódó kérdés-válaszok


Egyéni vállalkozó

Korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó átalányadó szempontjából főállású egyéni vállalkozónak minősül? A minimálbér után meg kell fizetnie havonta a járulékokat?

Átalányadózó iparűzési adója

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint az átalányadózó vállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania és – mert az adóalap tételes összegű – az adóalapját nem kell megosztania a települések között. Helyes a levezetés?

Átalányadózás év közben

Építőipari egyéni vállalkozó személyi hitel felvétele miatt a 45%-os költséghányadot szeretne inkább választani az adózásánál. Erre van lehetősége év közben?

Kapcsolódó cikkek


Az átalányadózás 2026-os változásai

A januártól életbe lépő minimálbér-emelés 2026-tól módosította az átalányadó bevételi keretét és az átalányaddó választási szabályait. További fontos változás az elszámolható költséghányad növekedése

Egyéni ügyvéd, mint ügyvédi iroda jogutódja

A jól ismert nyári kata változások nyomán nem meglepő az a helyzet, ha valaki 2022. augusztus 31-jével megszünteti az alanyi Áfa mentesen számlázó egyszemélyes, csak az ő tagságával alapított ügyvédi irodáját és szeptember 1-jétől – az ügyvédi törvény szóhasználata szerint: formaváltással –, mint egyéni vállalkozó végzi az ügyvédi tevékenységét. A fenti esetben folytatólagos-e a gazdasági tevékenység és az áfakeret?

Az átalányadózás 2025. évi szabályai a gyakorlatban

Az átalányadózás szabályai 2025-ben is egyértelmű keretek között működnek, de a helyes alkalmazáshoz naprakész tudás szükséges. A bevételi határok túllépése esetén a vállalkozónak a következő évtől a tételes költségelszámolásra kell áttérnie, a főállású és mellékállású vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége pedig eltérően alakul, ami befolyásolja az adóterheket.