Egyéni vállalkozóként biztosított őstermelő

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2022.06.01

Olvasási idő: 5 perc


Ez a tartalom 1346 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A kérdésben szereplő mezőgazdasági őstermelő ezen jogviszonyában nem biztosított, csak egyéni vállalkozóként. Ebben a minőségében Szja szerint adózó egyéni vállalkozó és alanyi mentes. Választhatja-e szja-bevallásában őstermelői bevételére az átalányadózást (ha a bevételi korlátnak megfelelően jogosult ezt választani), és ezzel egyidejűleg egyéni vállalkozói tevékenységére a tételes költségelszámolást jövedelem meghatározási módszerként?

Az őstermelői átalányadózást illetően előzetesen annak a vizsgálata szükséges, hogy az őstermelő valóban átalányadózó vagy nem. 

A 2021-es adóévtől kezdve ugyanis az összes őstermelő átalányadózó lett automatikusan bejelentkezés nélkül. Az átalányadózást felülírhatja az őstermelő döntése azzal, hogy 2021-es adóbevallásába már megjelölte, hogy másféleképpen kíván adózni (már 2021-re is) pl. szja szerint. Ha ez elmaradt volna, akkor az őstermelő átalányadózónak minősül, ezzel kapcsolatosan nincs további teendője. Az adóbevallását pedig 2021-re az átalányadózás szabályai szerint kell megállapítania.
Egyéni vállalkozóként pedig lehet továbbra is tételes költség elszámolású a jövedelem meghatározási módszereként. Azonosság csak az áfát illetően létezik, tehát mindkét esetben azaz őstermelőként és egyéni vállalkozóként is csak egyféle státusz szerint járhat és az áfát illetően.

Kapcsolódó cikkek


Őstermelők és egyéni vállalkozók átalányadózása 2026-ban

2026-ban az átalányadózás továbbra is fontos lehetőség marad az őstermelők és egyéni vállalkozók számára, ám a szabályok változása – különösen a költséghányadok emelkedése és a megnövekedett minimálbéren alapuló bevételi határok – miatt tudatos tervezést igényel. 2026. február 9-i díjmentes szakmai napunkon előadónk, Sándorné Új Éva az átalányadózás választásának feltételeit, a bevételi értékhatárok alkalmazását, a költséghányadok helyes kezelését, valamint a NAV ellenőrzések során visszatérően vizsgált kockázati pontokat tekinti át.