Dilemmák a 3 millió forintos kata-értékhatár körül

Ha az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, akkor a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet.

Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után az Art. szerinti kifizető 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni, tekintettel arra, hogy a bevételt olyan katás vállalkozásnak juttatja, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

Amennyiben a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel 71,42 százaléka után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót fizet. 
Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni, tekintettel arra, hogy a bevételt kapcsolt vállalkozásának minősülő külföldi kifizetőtől kapta.

Kata adóalanyiság megszűnése

Először is felvetődik az a kérdés, hogy a számlázott összeg a 3 millió forintos bevételi értékhatárba a számlázáskor vagy a bevétel beérkezésekor számít bele.

Ez releváns kérdés, ha a Kata tv. 2. § 12. pontjában foglalt azon szabály alkalmazandó, amely szerint bevétel az az összeg is, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg.
A Kata tv. 2. § 13. pont e) alpontja alapján ebben az esetben a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja, azaz a katás időszak utolsó napja.
E szabályok alapján katás bevételként kell figyelembe venni azt a számlázott összeget is (ide nem értve az abban foglalt áfát), amelyet katásként számláztak, de pénzügyileg a katás státus megszűnését követően realizáltak.

Ez a helyzet olyan vállalkozások esetében releváns a 40 %-os adó fizetésének kötelezettsége tekintetében, akik (amelyek) 2020. december 31-ét követően a Kata tv. szigorításai miatt kijelentkeznek a kata alól, vagy ezen időpontot követően a katás státusuk más ok miatt megszűnik.

Észszerűnek tekinthető az a jogértelmezés, ha a számlázott összeg áfát nem tartalmazó részét a Kata tv. 2. § 12. pontja, 2. § 13. pont e) alpontja alapján 2020. december 31-ét követően katás bevételként kell elszámolni, akkor azt bele kell számítani a 3 millió forintos összeghatárba, függetlenül attól, hogy annak pénzügyi realizálására csak a kata adóalanyiság megszűnését követően kerül sor.
Tudomásunk szerint a NAV álláspontja szerint minden katásként kiszámlázott bevétel beleszámít a 3 millió forintos összeghatárba. Ugyanis a katásként kiszámlázott összeg áfát nem tartalmazó részét az előzőekben részletezett szabályok alapján mindenképpen katás bevételként kell figyelembe venni.

A NAV álláspontja arra az esetre is vonatkoztatható, ha az Art. szerinti kifizető kapcsolt vállalkozásának teljesít kifizetést olyan számla alapján, amelynek áfát nem tartalmazó részét a számla kibocsátója a Kata tv. 2. § 12. pontja, 2. § 13. pont e) alpontja alapján 2020. december 31-ét követően katás bevételként kellett elszámolnia.

A NAV jogértelmezés alkalmazása az Art. szerinti kifizető részéről mindenképpen kiemelt figyelmet igényel.
Ugyanis a pénzügyi rendezés időpontjában a vállalkozás már nem kata adóalany, de a kifizetés áfát nem tartalmazó összegét bele kell számítani a 3 milliós forintos értékhatárba. Ezzel szemben ugyanazon vállalkozás által nem katásként kiállított számlával kapcsolatban teljesített kifizetést nem kell figyelembe venni a 3 millió forintos értékhatárnál.

Álláspontunk szerint az Art. szerinti kifizetőnek ilyen esetben ugyanazt a vállalkozás célszerű mindkét minőségében nyilvántartásba venni a szállítók között. Egyrészt katás vállalkozásként, másrészt nem katás vállalkozásként. Ezáltal biztosítható, hogy az Art. szerinti kifizető egyértelműen megállapíthassa, hogy mely kifizetéseket kell figyelembe venni a 3 millió forintos értékhatárba, feltéve, hogy a NAV jogértelmezését tekinti irányadónak.

Áttérés katára

A katára való áttérésnél előállhat az a helyzet, hogy a vállalkozás a bevételt katás adóalanyként realizálja pénzügyileg, de a bevételt a személyi jövedelemadó hatálya alatt kell elszámolni.

Ezt a szabályt rögzíti a Kata tv. 25. § (1) bekezdése, amely alapján az egyéni vállalkozó esetében a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdő napját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az említett adóalanyiság kezdő napját.
Tehát, ha a teljesítés a kata adóalanyiság kezdő időpontját megelőző napra esett, akkor annak ellenértéke nem tekinthető katás bevételnek, függetlenül attól, hogy a pénzügyi realizálás a kata adóalanyiság időszakában valósul meg.

A teljesítés időpontját az Áfa tv. vonatkozó rendelkezései alapján kell meghatározni.

Az Áfa tv. II. fejezete fogalmazza meg a teljesítés időpontjára vonatkozó szabályokat. Az Áfa tv. II. fejezet 1. alfejezete a termékértékesítésnek, 2. alfejezete a szolgáltatásnyújtásnak minősülő ügyletekre vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában.

A NAV előzőleg vázolt logikája alapján ebben az esetben a személyi jövedelemadó törvény szerint elszámolandó, de a katás időszakban pénzügyileg realizált bevétel nem számít bele a 3 millió forintos értékhatárba. Továbbá a kapcsolt vállalkozásnak minősülő katás vállalkozásnak kifizetett összeg sem képezi 40 %-os adó alapját, ha azt az előző szabály alapján a személyi jövedelemadó törvény szerinti bevételként kell számításba venni.

Ugyanez a helyzet adódhat akkor is, ha a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda tér át a katára, s ezzel kikerül a társasági adó, valamint a számviteli törvény hatálya alól.
A Kata tv. 25. § (11) bekezdése alapján a társasági adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében a 2. § 12. pontjában foglaltaktól eltérően nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet a Tao. tv. alapján a társasági adó alapjának kell tekinteni. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek a társasági adó alapját képezik.
Tehát, ha az összemérésé számviteli alapelve alapján a számlázott összeg áfa nélküli részét a kettős könyvvitel keretében bevételként el kell számolni, akkor nem tekinthető katás bevételnek, függetlenül attól, hogy a pénzügyi realizálás a kata adóalanyiság időszakában valósul meg.

A NAV előzőleg vázolt logikája alapján a kettős könyvvitel szabályai alapján elszámolandó – ezáltal az adózás előtti eredménybe beszámító, s emiatt a társasági adó alapját képező -, de a katás időszakban pénzügyileg realizált bevétel nem számít bele a 3 millió forintos értékhatárba.

Álláspontunk szerint az Art. szerinti kifizetőnek nem kell 40 % adót fizetni, ha kifizetést teljesít katás kapcsolt vállalkozása részére olyan számla alapján, amelynek áfát nem tartalmazó összegét a Kata tv. 25. § (1) bekezdése, vagy 25. § (11) bekezdése alapján. nem kellett katás bevételként elszámolni. 

Kata Előleg kezelése

A Kata tv. 2. § 12. pontja alapján bevételként kell elszámolni a megrendelő által fizetett előleget.
Ennek következtében az előleget is figyelembe kell venni a 3 millió forintos értékhatárba, ha azt a vállalkozás katás időszakban kapta meg.
Amennyiben a vállalkozás az előleget a kata adóalanyiság kezdő napját megelőzően, vagy annak megszűnését követően realizálta, akkor nem tekinthető katás bevételnek, ezért 40 %-os adó alapját sem képezheti. 

(Cikkünket teljes terjedelmében az Adó- és Járulékmegtakarítási Tanácsadó áprilisi számában olvashatják)