Hogyan mehet táppénzre a kisadózó?
Olvasási idő: 6 perc
Közismert, hogy a kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a KATA törvény vonatkozó szabályai szerint kell teljesíteni. Itt nyernek szabályozást azok az estek is, amikor nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót. Nézzük a részleteket!
Jogszabályi háttér
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 5/B. § a) pont ab) alpontja értelmében biztosított -többek között- az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében a Tbj. 6. §-a szerinti biztosított. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés i) pontja szerint biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy.
A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerint kell teljesíteni [Tbj. 38. § (2) bekezdés]. A Katv. rendelkezése szerint a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, így a Tbj. és az Flt. által meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet [Katv. 10. § (1) bekezdés]. A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet, illetve választhatja a magasabb összegű tételes adó megfizetését is, ami 75 ezer forint havonta [Katv. 8. § (1) és (4a) bekezdés].
Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
a) táppénzben, baleseti táppénzben, csedben, örökbefogadói díjban, gyedben, gyesben, gyetben vagy gyodban, ápolási díjban részesül,
b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c) fogvatartott,
d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen
f) az ügyvédi iroda tagjaként folytatott ügyvédi tevékenységét az ügyvédi tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint szüneteltette
kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez [Katv. 8. § (9) bekezdés].
Az f) pont rendelkezése 2021. január 1. napjától hatályos. A kisadózó vállalkozás havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni a NAV-hoz, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem kell tételes adót fizetnie.
A kisadózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói tevékenység szünetelése miatti mentesüléskor nem kell bejelentést tennie, ilyenkor a kötelezettsége módosítását a rendelkezésre álló adatok alapján a NAV végzi el.
Nem kell megfizetni a kisadózó után a 25 ezer, az 50 ezer, valamint a 75 ezer forint tételes adót azon hónapra vonatkozóan sem, amelyben az a)-c) és e) pontok szerinti mentesítésre okot adó körülmény megszűnik, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a kisadózó után az adót nem kell megfizetni.
Példa: A kisadózó egyéni vállalkozó táppénzben részesül 2022. március 15-étől 2022. május 24-éig. A tételes adót március hónapra meg kell fizetnie, április hónapra nem kell fizetnie, mivel egész hónapban táppénzen volt, és május hónapra sem kell fizetnie, mivel márciusban 16 nap, májusban 23 nap a táppénzes időszak, és ez együttesen eléri a 30 napot.
Ha ez a kisadózó 2022. március 15-étől 2022.április 20-áig lenne táppénzen, akkor március hónapban nem mentesülne, április hónapra azonban nem kellene megfizetnie a tételes adót.
A Tbj. 38. § (2) bekezdése alapján a kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni. A Katv. 10. § (1) bekezdése szerint a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.
Az állami adóhatóság a bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról. A Tbj. 59. § (1) bekezdése alapján az 55. § szerinti nyilvántartások (központi nyugdíjbiztosítási szerv; egészségbiztosítási szerv; állami adóhatóság; rehabilitációs hatóság; Kincstár központi szerve) tartalmazzák a foglalkoztatók és a biztosítottak törvényben előírt kötelezettségei teljesítésével szolgáltatott mindazon adatot, amelyből biztosítottanként megállapítható a társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem, a biztosított után megfizetett, a tőle levont társadalombiztosítási járulék összege, a biztosítási jogviszony időtartama, valamint a biztosítottat megillető ellátások megállapításához szükséges adat. A Tbj. 59. § (2) bekezdése szerint az 55. § szerinti nyilvántartások az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásoknak minősülnek. A Tbj. 59. § (4) bekezdése szerint a társadalombiztosítási ellátások megállapítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése érdekében az állami adóhatóság az Art.-ban foglaltak szerint adatot szolgáltat a központi nyugdíjbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és az egészségbiztosítási szerv részére.
A központi nyugdíjbiztosítási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére az állami adó- és vámhatóság által teljesített adatátadás részletes szabályairól szóló 438/2020. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. §-a értelmében az állami adóhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a központi nyugdíjbiztosítási szervként eljáró Kincstár és a Kincstár mint egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró egészségbiztosítási szerv, valamint az egészségbiztosítási szervként eljáró NEAK részére kisadózó vállalkozásonként a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának és a biztosítás szünetelésének időtartamára, valamint az ellátások alapjára vonatkozó adatot a Katv. szerinti bejelentések adattartalma alapján.
