A terület alapon járó támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzések

Mindenekelőtt azt javasoljuk, hogy – bár nem ez a legkellemesebb része az életünknek –, fogadjuk el magát a tényt, hogy az általunk igényelt támogatások fejében az ellenőrzés is szükséges. Így sokkal könnyebben tudunk arra koncentrálni, hogy mit kérhetnek, mit kérnek tőlünk az Államkincstár ellenőrei.

Amikor belekerülünk abba a bizonyos kalapba, értesítést kapunk. Ez szinte mindig telefonos és elektronikus (Ügyfélkapu) értesítés, a legtöbb esetben az érintett támogatásformától függően email-ben az ellenőrzést végzők közvetlenül is küldenek egy listát, hogy mit szeretnének látni. 

Az értesítés alól kivétel, ha adminisztrációs kötelezettséggel nem járó, alaptámogatást/kötelezettséget kell alátámasztaniuk az ellenőröknek, és nem szükséges a Gazdálkodó közreműködése. A legtöbb ilyen esetben csak akkor értesülünk arról, hogy jártak a földünkön, amikor már a jegyzőkönyv másolati példányát kézhez vesszük, vagy éppen összefutunk az Államkincstár munkatársaival. Fontos megjegyezni, hogy ez utóbbi esetben sincs lehetőségünk „beleszólni” a munkába, nem tehetünk hozzá semmit a látottakhoz, nem kérhetjük, hogy itt kicsit kisebbet-nagyobbat kerüljön a GPS-szel stb. 

Az Egységes kérelemben igényelhető támogatások alapja a növénytermesztés esetében a bejelentett jogszerű földhasználat, így az ellenőrzés alapját is ez a szempont adja. A helyszíni ellenőrzések célja, hogy az egyes támogatásokkal érintett igényelt területnagyság, a valós táblaméret és az igazolt földhasználat milyen viszonyban vannak egymással. A különböző jogcímek esetében eltérő módon kezelik az eltéréseket. 

A földmérés az alapja az ellenőrzésnek

Attól függően, hogy mi a tényleges cél (AKG-ellenőrzés, termeléshez kötött támogatás, kölcsönös megfeleltetés, zöldítés, vagy „csak” területalapú igénylés), a tábla körbe(!) mérését követi a termesztett növény és a terület kultúrállapotának rögzítése jegyzőkönyvben, fényképekkel alátámasztva. 

A helyszíni ellenőrzésnek nem feltétele a Gazdálkodó, igénylő jelenléte. 

A jegyzőkönyv tartalmáról annak feldolgozása után elektronikus úton vagy postán értesülünk. Ez után van lehetőség arra, hogy észrevételt tegyünk az abban foglaltakra. A jegyzőkönyvre tett észrevételnél fontos mérlegelnünk két dolgot: a helyszíni ellenőrnek az a feladata, hogy a területen látható állapotot rögzítse, nem szankcionál, nem dönt, nem következtet. Tehát nem számít a jegyzőkönyvre tett érdemi észrevételnek, ha például megállapításként szerepel, hogy nem volt megfelelő az állomány látható tőszáma, és magyarázatként hozzáfűzzük, hogy azért, mert az aszályos időjárás nem kedvezett a növénynek. Az ellenőrnek azt kell rögzítenie, amit lát, amit mér. Akkor kell észrevételt tennünk a jegyzőkönyvre, ha abban olyan megállapítás szerepel, ami nem felel meg a valóságnak. Hasonló példa, gyakran előforduló eset, amikor az ellenőr nem megfelelő kultúrállapotban találja a területet, például gyomos. Az, hogy másnap megszüntetjük az állapotot és eleget teszünk a kötelezettségünknek, nem jogosít arra, hogy ezt a jegyzőkönyvben észrevételként jelezzük.

Észrevétel nélkül, vagy abban az esetben, ha a jegyzőkönyv kézhezvételét követően azonnal lemondunk az észrevételezési jogról, jogerőssé válik a dokumentum, átadásra kerül ügyintézésre. 
Azon támogatások esetében, ahol az igénylés feltétele bizonyos adminisztráció teljesítése is, két jegyzőkönyv készül. Szintén az ellenőrök feladata, hogy a gazdálkodási naplót, és annak kapcsán további jogosultságot igazoló bizonylatot is megvizsgálják az ellenőrzött támogatási igény feltételeivel összhangban. Az ellenőrzés ezen szakasza már a Gazdálkodó közreműködésével zajlik. Az átvizsgált nyilvántartásokat bélyegzővel és aláírással hitelesítik a Kincstár munkatársai, és további ellenőrzéskor, esetleges felügyeleti ellenőrzéskor (amikor a hivatal munkatársainak eljárását vizsgálják) már csak az fogadható el, további módosításra, kiegészítésre nincs lehetőség, mert az az esetek többségében automatikus szabályszegésként kerül elbírálásra. A gazdaság adminisztrációjának ellenőrzése esetén rendkívül hasznos, ha az annak vezetéséért felelős személy is jelen van, az esetleges speciális kérdések-kérések gyorsabb teljesítéséhez. Ezzel elkerülhető, hogy hiánypótlással hosszabbodjon az eljárás.

Mi van, ha büntetnek?

Az ellenőrzés a jogerős ellenőrzési jegyzőkönyvvel zárul, és az érintett jogcím ügyintézését végző osztályra kerül vissza, ahol értékelik az abban találtakat. Szankció kiszabása esetén határozat készül, és ezen a ponton érdemes jogorvoslati lehetőséggel élni, ha nem értünk egyet a döntéssel. Ezen a ponton már olyan megállapításokat is tehetünk, amelyek az ellenőrzési jegyzőkönyvben szereplő tényeket magyarázzák.

Egy esetleges szankció kiszabásáról nem csak határozatot kapunk, ami a szabályszegés tényét részletesen bemutatja, de a büntetés befizetésére szóló felszólítás is érkezik. 

Az, hogy a jogorvoslati eljárás milyen hatással van a befizetésre (halasztó hatályú, vagy sem), mindig a határozatban szerepel. 

Az ellenőrzés folyamata az érintett támogatás kifizetésére halasztóan hat, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ügyfélkapus értesítéseket legalább annyira fontos ellenőrizni, mint a postaládát, ha nem fontosabb. Egy-egy észrevételi/jogorvoslati jogról való lemondás hetekkel gyorsíthatja a lezárást, és ezzel a kifizetést, büntetés kiszabása esetén pedig a késedelem jogvesztő, akkor is, ha a büntetés elkerülésére megfelelő észrevételünk, hozzáfűznivalónk lett volna.