Őstermelők és egyéni vállalkozók átalányadózása 2026-ban

Az átalányadózás 2026-ban továbbra is jelentős adóterhet csökkentő lehetőség az egyéni vállalkozók és őstermelők számára, különösen alacsony költségszintű tevékenységek esetén. A 2026-os év adózási szabályai módosultak, elsősorban az igazolás nélkül elszámolható költséghányadok és a bevételi határok tekintetében, ezért elengedhetetlen ezek pontos ismerete a jogkövetés érdekében.

Átalányadózás választhatóságának feltételei

Átalányadózást 2026-ban akkor választhat egyéni vállalkozó vagy őstermelő, ha a vállalkozói tevékenységből származó teljes éves bevétele nem haladja meg az adott adóévben érvényes bevételi értékhatárt. A szabály alkalmazása a minimálbéren alapul, és év közbeni kezdés vagy szünet esetén arányosítani kell a bevételi keretet. 

Bevételi értékhatárok 2026-ban 

A 2026. évben érvényes, havi bruttó 322 800 Ft összegű minimálbér alapján az átalányadózás alkalmazására jogosító bevételi értékhatár egyéni vállalkozók esetében az éves minimálbér tízszerese, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók esetében pedig az éves minimálbér ötvenszerese.

2026-os átalányadó változások számítási mintákkal című  54 oldalas kiadványunk a fentiek mellett a további témakörökkel is foglalkozik:

Általános keretek	Változások 2026-ban	Minimálbér-emelés és költséghányad-változás hatásai
	Az átalányadó lényege	Az átalányadózás alapelvei, működési logikája
	Jogszabályi háttér	Szja tv. és kapcsolódó szabályok
Jogosultság és az átalányadó választása	Jogosulti kör	Ki választhatja az átalányadózást
	Átalányadó választásának feltételei	Belépési és bejelentési szabályok
	Átalányadó választása	Év eleji és év közbeni váltás
	Kilépés, megszűnés	Jogosultság elvesztése
	Újraválasztás	Újraválasztás időbeli korlátai
Bevétel és jövedelem	Bevétel fogalma	Mi minősül bevételnek
	Nem minősül bevételnek	Kizárt és speciális bevételek
	Jövedelem megállapítása	Átalányjövedelem számítása
	Szünetelés alatti bevétel	Szünetelés idején befolyt összegek
Költséghányadok	45%-os költséghányad	Általános költséghányad szabályai
	80%-os költséghányad	Speciális tevékenységekhez kapcsolódó szabályok
	90%-os költséghányad	Kiskereskedelem és őstermelők költséghányada
	Költségelszámolás rendszere	Költséghányadok alkalmazásának elvei
Adóalap és mentesség	Az átalányadó alapja	Adóalap számítása
	Adómentes jövedelem	Minimálbér feléig mentes rész
	Adómentesség bevételi határa	Költséghányadonkénti bevételi szintek
Adók és járulékok	Személyi jövedelemadó	Előlegfizetés, éves elszámolás
	Tb járulék	Göngyölítéses módszer
	Szociális hozzájárulási adó	Szocho-alap és változások
	Különös adóalap-szabályok	Minimálbér, bérminimum szerepe
Kedvezmények	Adókedvezmények	Érvényesíthető kedvezmények
	Kedvezményes élethelyzetek	Fiatalok, anyák, családosok kedvezményei
Jogállás-változás	Főállás–mellékállás váltás	Jogállás hatása az adózásra
Nyilvántartás	Bevételi nyilvántartás	Bevételi nyilvántartás vezetésének szabályai
Kapcsolódó adónemek	Átalányadó és áfa	Áfaalanyiság, mentesség
	Átalányadó és HIPA	Iparűzési adó alapja
Szünetelés	Szünetelés új szabályai	2024-től hatályos előírások
Összefüggések	Minimálbér és alanyi mentesség	Hatás a HIPA-ra
	Átalányadó vagy VSZJA	Döntési szempontok

Költséghányadok helyes alkalmazása 2026-ban

2026. január 1-től az átalányadózó egyéni vállalkozók igazolás nélkül elszámolható költséghányadának általános mértéke emelkedett: a korábbi 40 %-ról 45 %-ra növekedett, és ez a változás már a 2026-os adóévben alkalmazandó. 2027. január 1-től a további emelés következik, amikor a tervezettek szerint 50 %-ra nő az általános költséghányad. 

Nyilvántartási kötelezettségek ellenőrzési szempontból

Az átalányadózó személyeknek bevételi nyilvántartást kell vezetniük, amelyben minden bevételi tétel szigorúan szerepel. A NAV vizsgálatai különösen az időpontok, összegek és bizonylatok egyezőségére, valamint az árbevételek helyes kategorizálására fókuszálnak. Hibás, hiányos vagy utólagos korrigálás nélküli nyilvántartások ellenőrzési kockázatot jelentenek. 

Őstermelők és egyéni vállalkozók átalányadózása 2026-ban

2026. február 9-i szakmai napunk középpontjában az őstermelők és az egyéni vállalkozók átalányadózási szabályai állnak, a 2026-ban hatályos előírások alapján. Az előadás célja, hogy átfogó és gyakorlati képet adjon az átalányadózás alkalmazásának feltételeiről, a leggyakoribb hibákról és az ellenőrzési kockázatokat jelentő pontokról. Előadónk Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor, aki az előadás során a jogszabályi háttér mellett a NAV gyakorlatából származó tapasztalatokat is bemutatja.

A szakmai napon az alábbi témákat járjuk körül:

• az átalányadózás választásának feltételei 2026-ban őstermelők és egyéni vállalkozók esetében,
• a bevételi értékhatárok meghatározása és a túllépés jogkövetkezményei,
• a költséghányadok helyes alkalmazása és tipikus számítási hibák,
• az őstermelőkre és az egyéni vállalkozókra vonatkozó speciális szabályok közötti eltérések,
• a bevételi nyilvántartásokkal szembeni gyakorlati elvárások,
• valamint a NAV ellenőrzéseken visszatérően vizsgált kockázati pontok.

Őstermelőkre vonatkozó speciális szabályok

Az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelők esetében az adókötelezettség megállapításakor kiemelt jelentősége van annak, hogy mely bevételek minősülnek őstermelői bevételnek az Szja tv. szerint. A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó támogatások – így például az egységes területalapú támogatás – főszabály szerint bevételnek számítanak, ezért az átalányadó alapját növelik. Az átalányadózás alkalmazása ugyanakkor nem érinti az őstermelői jogállást és az igazolványhoz kapcsolódó agrárjogi kedvezményeket, azonban ezek fennállása nem mentesít az adózási és a nyilvántartási kötelezettségek teljesítése alól.

Tipikus hibák, amelyek ellenőrzési kockázatot jelentenek

Az átalányadózó vállalkozóknál a NAV ellenőrzései során visszatérő problémát jelent a nem megfelelő költséghányad alkalmazása, amely gyakran a tevékenység hibás besorolásából vagy a szabályok pontatlan ismeretéből ered. Szintén gyakori hiba a bevételi értékhatárok téves számítása, illetve az év közben realizált többletbevétel nem megfelelő kezelése, ami az átalányadózásra való jogosultság elvesztését is eredményezheti. Kockázati tényezőt jelent továbbá a bevételi nyilvántartások hiányos vezetése is.

Mikor éri meg átalányadózásra váltani?

Az átalányadózás alkalmazásáról szóló döntés során kiemelt jelentősége van annak, hogy a vállalkozás bevételi szerkezete mennyire kiszámítható. Azokban az esetekben, amikor a bevétel év közben jelentősen ingadozik vagy egyszeri, nagy összegű bevétel realizálódik, az átalányadózás alkalmazása fokozott ellenőrzési és visszaminősítési kockázatot hordozhat.

Gyakorlati tanácsok a hibák elkerüléséhez

A visszamenőleges kockázat csökkentése érdekében:

• évente legalább egyszer érdemes könyvelővel egyeztetni,
• folyamatosan naprakészen vezetni a bevételi és kiadási nyilvántartást,
• figyelni a minimálbér alapú bevételi értékhatár változásaira,
• és tudatosan választani költséghányadot a tevékenység jellegének megfelelően.

Ezek az adminisztratív lépések érdemben csökkentik az ellenőrzések során felmerülő kockázatokat.