Számítási példák átalányadózóknak

A 2026-os átalányadózási szabályok elsősorban a minimálbér emeléséhez kapcsolódó értékhatárok, az adómentes jövedelem összege, valamint a levonható költséghányad változása révén módosulnak. Különszámunk részletesen bemutatja a jogszabályi kereteket, az átalányadó választásának és a jogosultság feltételeit, a bevétel és a jövedelem meghatározásának szabályait, valamint az alkalmazható költséghányadokat. Szakértőink kiemelten foglalkoznak az adóalap megállapítása, az adómentes jövedelem érvényesítése, továbbá a személyi jövedelemadó, a tb járulék és a szociális hozzájárulási adó számítási sajátosságai témakörökkel. A kiadvány gyakorlati példákon keresztül mutatja be a kedvezményeket, a jogállás-változások hatásait, a nyilvántartási kötelezettségeket, valamint az átalányadó és más adónemek – különösen az áfa és a HIPA – közötti összefüggéseket is.

Az alábbi táblázat a 2026-os átalányadó változások számítási mintákkal különszám főbb témaköreit összesíti, így például az átalányadó választásának és jogosultságának feltételeit, a bevétel és a jövedelem meghatározásának szabályait, az alkalmazható költséghányadokat, valamint az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket. A témáról letölthető különszámunkban 54 oldalon olvashat további részleteket.

Általános keretek	Változások 2026-ban	Minimálbér-emelés és költséghányad-változás hatásai
	Az átalányadó lényege	Az átalányadózás alapelvei, működési logikája
	Jogszabályi háttér	Szja tv. és kapcsolódó szabályok
Jogosultság és az átalányadó választása	Jogosulti kör	Ki választhatja az átalányadózást
	Átalányadó választásának feltételei	Belépési és bejelentési szabályok
	Átalányadó választása	Év eleji és év közbeni váltás
	Kilépés, megszűnés	Jogosultság elvesztése
	Újraválasztás	Újraválasztás időbeli korlátai
Bevétel és jövedelem	Bevétel fogalma	Mi minősül bevételnek
	Nem minősül bevételnek	Kizárt és speciális bevételek
	Jövedelem megállapítása	Átalányjövedelem számítása
	Szünetelés alatti bevétel	Szünetelés idején befolyt összegek
Költséghányadok	45%-os költséghányad	Általános költséghányad szabályai
	80%-os költséghányad	Speciális tevékenységekhez kapcsolódó szabályok
	90%-os költséghányad	Kiskereskedelem és őstermelők költséghányada
	Költségelszámolás rendszere	Költséghányadok alkalmazásának elvei
Adóalap és mentesség	Az átalányadó alapja	Adóalap számítása
	Adómentes jövedelem	Minimálbér feléig mentes rész
	Adómentesség bevételi határa	Költséghányadonkénti bevételi szintek
Adók és járulékok	Személyi jövedelemadó	Előlegfizetés, éves elszámolás
	Tb járulék	Göngyölítéses módszer
	Szociális hozzájárulási adó	Szocho-alap és változások
	Különös adóalap-szabályok	Minimálbér, bérminimum szerepe
Kedvezmények	Adókedvezmények	Érvényesíthető kedvezmények
	Kedvezményes élethelyzetek	Fiatalok, anyák, családosok kedvezményei
Jogállás-változás	Főállás–mellékállás váltás	Jogállás hatása az adózásra
Nyilvántartás	Bevételi nyilvántartás	Bevételi nyilvántartás vezetésének szabályai
Kapcsolódó adónemek	Átalányadó és áfa	Áfaalanyiság, mentesség
	Átalányadó és HIPA	Iparűzési adó alapja
Szünetelés	Szünetelés új szabályai	2024-től hatályos előírások
Összefüggések	Minimálbér és alanyi mentesség	Hatás a HIPA-ra
	Átalányadó vagy VSZJA	Döntési szemponto

 

Változások 2026-ban

A minimálbér emelésével összefüggésben emelkedett az átalányadó bevételi kerete, valamint nőtt az adómentes jövedelem – és az ahhoz kapcsolódó adómentes bevétel – összege is. Az elszámolható költséghányad általános mértéke 40%-ról 45%-ra emelkedett. Emellett 2026-tól megszűnt a szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásakor alkalmazott 112,5%-os szorzó.

Az átalányadózás alapjai

Az átalányadózás során a költségelszámolás a tevékenységtől függő, igazolás nélkül elszámolható költséghányad alkalmazásával. Az átalányadó bármilyen tevékenységhez választható, elsősorban azok számára lehet megfelelő, akiknek kevés a költségük, nem választhatják az új katát, vagy magasabb költséghányad alkalmazására jogosultak, feltéve, hogy a bevételük nem haladja meg a jogszabályban meghatározott értékhatárt. Az átalányadózás szabályait az Szja törvény határozza meg, és az alkalmazás során további jogszabályok – az áfa-, a helyi adókról szóló, a tb és a szocho-ra vonatkozó rendelkezések – is irányadók. Az átalányadót az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő választhatja a tevékenysége egészére, és az egyéni vállalkozói, valamint a mezőgazdasági őstermelői tevékenységre külön-külön, egyidejűleg is alkalmazható.

Az átalányadó addig alkalmazható, amíg az adóévben 

• az egyéni vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, (2026-ban ez 322.800x12x10=38.736.000 forint) 
• kiskereskedelmi tevékenységet végző vagy emellett legfeljebb, az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján, postai közreműködői és egyéb tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét (2026-ban ez 322.800x12x50=193.680.000 forint)

Átalányadó a gyakorlatban

Az induló egyéni vállalkozó a Webes Ügysegéden jelölheti az átalányadózást, az új katából kilépő vállalkozó pedig a T101E nyomtatványon választhatja az átalányadót a kilépést követő hónaptól. A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó az éves szja-bevallásban dönthet az átalányadózásról a következő évre, ami január 1-jétől alkalmazandó, ha a feltételek fennállnak. A NAV ezt a 2658-as bevallás adatai alapján azonosítja. Az átalányadózás alapvetően egész évre választható, év közbeni kilépésre csak akkor van lehetőség, ha az egyéni vállalkozó az új kata feltételeinek megfelel. A bevétel meghatározásakor kizárólag a ténylegesen megszerzett ellenérték minősül bevételnek, a ki nem fizetett számla nem. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt véglegesen mulasztási bírság kerül megállapításra, és ilyen esetben az átalányadó a megszüntetés évében és az azt követő 12 hónapban nem választható újra.

Különszámunkban az Átalányadó választása a gyakorlatban témában az alábbiakról is olvashat még: 

• Mi nem minősül bevételnek
• Jövedelem az átalányadóban

Költségelszámolás az átalányadóban

2026. január 1-től módosult az átalányadózásban alkalmazható költséghányadok rendszere. Az eddigi 40%-os költséghányad 45%-ra emelkedett, amely 2027-től várhatóan tovább nő 50%-ra. A költséghányad megállapításánál az irányadó, hogy az egyéni vállalkozó bevétele ténylegesen mely tevékenységből származik, amit a kiállított bizonylatok alapján kell meghatározni. 2026-ban az igazolás nélkül elszámolható költséghányadok az alábbiak szerint alakulnak:

• 45%: az általános költséghányad, amelyet akkor kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó nem jogosult a magasabb, 80%-os vagy 90%-os mértékre.
• 80%: az Szja törvényben meghatározott, ÖVTJ’24 kódok alapján azonosított tevékenységekhez kapcsolódik, többek között egyes mezőgazdasági, ipari, építőipari, javítási, szállítási, szolgáltatási és vendéglátó tevékenységekhez.
• 90%: az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből – a vendéglátás kivételével –, illetve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételek esetén alkalmazható.

Amennyiben az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányadra már nem jogosult, a változás időpontjában az adóév első napjára visszamenőlegesen az alacsonyabb költséghányadot kell alkalmaznia.

Különszámunkban a Költségelszámolás az átalányadóban témában a továbbiakról kaphat részleteket:

• Az átalányadó alapja
• Adómentes jövedelem
• Meddig adómentes a bevétel?
• Hogyan kell kezelni a szünetelés idején megszerzett bevételt?

Az átalányadónál fizetendő adó és járulék 

A Jövedelem után (ami a Bevétel mínusz Költséghányad) kell 

• 15% személyi jövedelemadót 
• 18,5% társadalombiztosítási járulékot 
• 13% szociális hozzájárulási adót fizetni. 

Nyereségadót és osztalékadót nem kell fizetni. A jövedelemből kell levonni az adómentes részt. 

Személyi jövedelemadó

Az átalányadózásban az szja előleget negyedévente kell megállapítani és megfizetni a negyedévet követő hónap 12-éig, amennyiben a fizetendő összeg eléri a 10.000 forintot. Az adóelőleg kiszámításakor a negyedév során befolyt bevételt göngyölítetten kell figyelembe venni, alkalmazva a jogosultság szerinti költséghányadot, levonva a mentesített jövedelmet és az érvényesíthető kedvezményeket, majd a fennmaradó összeg után 15% szja-t kell megállapítani, amelyből levonható a tárgyévben már megfizetett szja-előleg. Az éves bevallást az adóévet követő év május 20-áig kell benyújtani, amelyhez a NAV bevallási tervezetet készít, ugyanakkor az egyéni vállalkozónak azt ki kell egészítenie a vállalkozói tevékenységből származó jövedelemre és adókötelezettségekre vonatkozó adatokkal. Nem terheli bevallási kötelezettség azt az egyéni vállalkozót, aki a tevékenységét az adóév egészében szüneteltette, míg a tevékenységet megszüntető vállalkozónak az éves bevallásban kell elszámolnia az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét.

Társadalombiztosítási járulék

Az átalányadózó egyéni vállalkozó tb járulékfizetési kötelezettségének megállapításakor első lépésként a biztosítási jogviszony szerinti státuszt kell meghatározni (főfoglalkozású, heti 36 órás munkaviszony vagy nappali tagozatos tanulmányok mellett végzett tevékenység, illetve nyugdíjas jogállás). 2026-ban is a göngyölítéses módszert kell alkalmazni: a járulékalap az szja-köteles jövedelem göngyölített összege, amelynek megállapításakor le kell vonni a korábbi negyedévekben figyelembe vett járulékalapot, és a tárgynegyedév érintett hónapjainak számával kell számolni. A biztosított egyéni vállalkozó járulékalapja havonta legalább a minimálbér, szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum, és a tb járulék mértéke 18,5%. A jogszabály meghatározza azokat az ellátásokhoz és élethelyzetekhez kapcsolódó időszakokat – például táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási ellátások, katonai szolgálat vagy fogvatartás idejét –, amelyek fennállása alatt a járulékfizetési alsó határ alkalmazása alól az egyéni vállalkozó mentesül.

Szociális hozzájárulási adó

Az átalányadózó egyéni vállalkozót terhelő szocho alapját a tb járulékhoz hasonló módon kell meghatározni, göngyölítéses módszerrel, az átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem figyelembevételével. Az adóalapot a tárgynegyedévben fennálló biztosítási jogviszony hónapjai alapján kell kiszámítani, és az nem lehet kevesebb az adóalap megállapítására vonatkozó különös szabályok szerint meghatározott összegnél. 2026-tól a szocho alapjának meghatározásakor már nem kell alkalmazni a korábban előírt 112,5%-os szorzót.

Különszámunkban Az adóalap megállapításának különös szabályairól is olvashat. Kiadványunk emellett 37 konkrét gyakorlati példát is tartalmaz a számítások bemutatásra, például:

1.    számítási példa: Szocho számítása főállású egyéni vállalkozó esetén, 45%-os költséghányaddal 2026-ban

Kiindulási adatok:

• Jogállás: főállású egyéni vállalkozó
• Alkalmazott költséghányad: 45%
• Minimálbér (2026): 322 800 Ft
• Bevétel az I. negyedévben: 6 000 000 Ft
• Jövedelem: 3 300 000 Ft
• Adómentes jövedelem összege: 1 936 800 Ft
• Előző időszak göngyölített szocho-alapja: 0 Ft

Számítás menete:
A jövedelemből levonásra kerül az adómentes jövedelem:
 3 300 000 – 1 936 800 = 1 363 200 Ft
Az így kapott összeget el kell osztani a tárgynegyedév aktív hónapjainak számával (3 hónap):
 1 363 200 / 3 = 454 400 Ft
Az elméleti adóalapot össze kell hasonlítani a minimálbérrel:
 454 400 Ft > 322 800 Ft
 → a 454 400 Ft lesz a szocho havi adóalapja.
A fizetendő szocho összege havonta:
 454 400 × 13% = 59 072 Ft

Negyedéves fizetési kötelezettségek:

• Szja: 204 480 Ft
• Tb járulék: 252 192 Ft
• Szocho: 177 216 Ft

A bevallást negyedévente kell benyújtani, a befizetés is negyedéves bontásban történik. A közterhek havi teljesítése is választható, külön nyilatkozat megtétele nélkül.

Fontos megjegyzés:

• a 112,5%-os szorzó 2026-tól nem alkalmazandó,
• a szocho alapja főállásban a minimálbér vagy az elméleti adóalap közül a magasabb összeg.

2.    számítási példa: Szja számítása főállású egyéni vállalkozó esetén, garantált bérminimum alkalmazásával, és 45%-os költséghányaddal 2026-ban

Kiindulási adatok:

• Jogállás: főállású egyéni vállalkozó
• Alkalmazott költséghányad: 45%
• Adómentes jövedelem összege: 1 936 800 Ft
• Szja mértéke: 15%

I. negyedév

 

• Nettó bevétel: 4 500 000 Ft
• Jövedelem: 4 500 000 – 2 025 000 = 2 475 000 Ft
• Adómentes jövedelem levonása: 2 475 000 – 1 936 800 = 538 200 Ft
• Személyi jövedelemadó alapja: 538 200 Ft
• Fizetendő szja: 538 200 × 15% = 80 730 Ft

II. negyedév

 

• Nettó bevétel (göngyölítetten): 9 000 000 Ft
• Göngyölített jövedelem: 9 000 000 – 4 050 000 = 4 950 000 Ft
• Adómentes jövedelem levonása: 4 950 000 – 1 936 800 = 3 013 200 Ft
• Szja alapja: 3 013 200 Ft
• Göngyölített szja: 3 013 200 × 15% = 451 980 Ft
• II. negyedévben fizetendő szja: 451 980 – 80 730 = 371 250 Ft

III. negyedév

 

• Nettó bevétel (göngyölítetten): 13 500 000 Ft
• Göngyölített jövedelem: 13 500 000 – 6 075 000 = 7 425 000 Ft
• Adómentes jövedelem levonása: 7 425 000 – 1 936 800 = 5 488 200 Ft
• Szja alapja: 5 488 200 Ft
• Göngyölített szja: 5 488 200 × 15% = 823 230 Ft
• III. negyedévben fizetendő szja: 823 230 – 451 980 = 371 250 Ft

IV. negyedév

 

• Nettó bevétel (göngyölítetten): 19 500 000 Ft
• Göngyölített jövedelem: 19 500 000 – 8 775 000 = 10 725 000 Ft
• Adómentes jövedelem levonása: 10 725 000 – 1 936 800 = 8 788 200 Ft
• Szja alapja: 8 788 200 Ft
• Göngyölített szja: 8 788 200 × 15% = 1 318 230 Ft
• IV. negyedévben fizetendő szja: 1 318 230 – 823 230 = 495 000 Ft

Adókedvezmények

Az átalányadózás során az összevont adóalap többféle adókedvezménnyel csökkenthető, amelyeket jogszabályban meghatározott sorrendben lehet érvényesíteni:

• 30 év alatti anyák kedvezménye,
• két, három, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
• CSED, GYED és az örökbefogadói díj kedvezménye,
• 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
• személyi kedvezmény,
• első házasok kedvezménye,
• családi kedvezmény.

Amennyiben a gyermeket nevelő anya egész évben több, egymást követően érvényesíthető kedvezményre jogosult, a kedvezmény az év első napján fennálló – az anya döntése szerinti – jogcímen vehető igénybe, külön adóelőleg-nyilatkozat megtétele nélkül.

Három-, négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye az átalányadóban (HÁGYAK / NÉTAK)

Három, négy vagy több gyermeket nevelő anyák az átalányadózás mellett (is) teljes egészében mentesülnek az szja fizetése alól. 

Példa: Évi 12.000.000 Ft bevételt és 45%-os költséghányadot feltételezve a jövedelem 6.600.000 Ft, amelyből az adómentes rész levonását követően 4.663.200 Ft után kizárólag közterheket kell fizetni. Ebben az esetben az szja 0 Ft, a fizetendő tb járulék 862.692 Ft, a szocho 606.216 Ft, valamint HIPA 50.000 Ft, így az év végén ténylegesen 10.481.092 Ft marad a vállalkozónál.
Amennyiben a vállalkozó családi adókedvezményre is jogosult, és azt egyedül érvényesíti:

• 4 gyermek esetén havi 264.000 Ft,
• 3 gyermek esetén havi 198.000 Ft

összegű kedvezmény vehető igénybe, amely a fenti bevétel és költséghányad mellett teljes mértékben a tb járulékból is érvényesíthető. Ennek eredményeként az éves nettó összeg 11.343.784 Ft-ra emelkedhet, emellett pedig további, fel nem használt adókedvezmény is keletkezhet, amely a házastárs vagy élettárs által is érvényesíthető.

Családi kedvezmény

Példa: évi 12.000.000 Ft bevétel és 45%-os költséghányad mellett a jövedelem 6.600.000 Ft, amelyből az adómentes rész (1.936.800 Ft) levonását követően a módosított adóalap 4.663.200 Ft. A fizetendő közterhek és az év végén megmaradó összeg a gyermekek számától függően az alábbiak szerint alakul.

• 1 gyermek esetén az szja 459.480 Ft, a tb járulék 862.692 Ft, a szocho 606 216 Ft, a HIPA 50.000 Ft, így az év végén 10.021.612 Ft marad a vállalkozónál.
• 2 gyermek esetén az szja teljes egészében lenullázódik, a tb járulék 602.172 Ft, a szocho 606.216 Ft, a HIPA 50.000 Ft, így az év végén 10.741.612 Ft marad.
• 3 vagy 4 gyermek esetén az szja és a tb járulék is teljes egészében érvényesíthető a családi kedvezménnyel szemben, kizárólag a szocho (606.216 Ft) és a HIPA (50.000 Ft) terheli a vállalkozót, így az év végén 11.343.784 Ft marad.

A gyermekek számának növekedésével a ténylegesen megmaradó nettó jövedelem érezhetően emelkedik. Fontos azonban, hogy 3 vagy több gyermek esetén nőknél a HÁGYAK/NÉTAK kedvezmény megelőzi a családi adókedvezményt, így a fenti levezetés ebben a körben elsősorban férfiak esetében releváns; három- vagy többgyermekes anyák esetében a kedvezőbb eredményt a NÉTAK-os példaszámítás mutatja.

Különszámunkban Adókedvezmény témában az alábbiakról is szó van, a kedvezmények értelmezését további konkrét számítási példák segítik:

• 25 év alatti fiatalok kedvezménye
• 30 év alatti anyák kedvezménye
• Személyi kedvezmény
• Első házasok kedvezménye

Főállásból mellékállásúvá váló átalányadósok szabályai

Az év közbeni váltás, amikor a főállású átalányadózó egyéni vállalkozó mellékállásúvá válik, speciális számítási és közteherfizetési kérdéseket vet fel. A járulékfizetés módját ebben az esetben a biztosítási jogviszony változása, valamint a göngyölítéses szabályok együttes alkalmazása határozza meg, ezért a tényleges fizetési kötelezettségek csak konkrét példákon keresztül értelmezhetők pontosan. Az alábbi mintán bemutatjuk, hogyan alakul a járulékfizetés főállásról mellékállásra történő áttérés esetén, eltérő bevételi és költséghányad-feltételek mellett: 

	1. hó	2. hó	3. hó	4. hó	5. hó	6. hó
Bevétel		750 000	750 000	750 000	750 000	750 000
Jövedelem	412 500	412 500	412 500	412 500	412 500	412 500
Adóköteles jövedelem	0	0	0	0	125 700	412 500
SZJA	0	0	0	0	18 855	61 875
Szocho	48 516	48 516	48 516	48 516	48 516	48 516
TB járulék	69 042	69 042	69 042	69 042	69 042	69 042
Összesen	117 558	117 558	117 558	117 558	136 413	179 433

 

	7. hó	8. hó	9. hó	10. hó	11. hó	12. hó
Bevétel	750 000	750 000	750 000	750 000	750 000	750 000
Jövedelem	412 500	412 500	412 500	412 500	412 500	412 500
Adóköteles jövedelem	412 500	412 500	412 500	412 500	412 500	412 500
SZJA	61 875	61 875	61 875	61 875	61 875	61 875
Szocho	48 516	48 516	0	1 196	1 196	1 196
TB járulék	69 042	69 042	0	1 702	1 702	1 702
Összesen	179 433	179 433	61 875	64 773	64 773	64 773

A táblázatokból jól látható, hogy az adóköteles jövedelem az ötödik hónaptól keletkezik, ezért ettől az időponttól személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség is megjelenik. A göngyölítéses szabály miatt azonban a korábban főállásúként megfizetett minimális járulékalap még a váltást követően is hatással van a tb járulék és a szocho összegére, így ezek csak a későbbi hónapokban csökkennek. Ennek eredményeként év végére a közteherfizetés a teljes éves adóköteles jövedelemhez igazodik.

Összeállításunkban a Nyilvántartás témában is kaphat hasznos gyakorlati információkat.

Átalányadó és az áfa

Az átalányadózó egyéni vállalkozó áfaalany is lehet, és bizonyos esetekben kötelező áfát fizetni. Az alanyi adómentesség 2026-ban évi 20 millió forintig választható. Ha a vállalkozás év közben indul, ezt az értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni, a szünetelés azonban – az indulást követően – nem csökkenti az áfakeretet. Amennyiben az átalányadózó áfaalanyként jár el, a teljesítéstől számított 45. napig a ki nem fizetett számlák után is áfát kell fizetni.

Szünetelés

Új szabály 2024-től a szünetelésnél, Ha egy egyéni vállalkozó az adott adóévben 181 napot el nem érő egybefüggő időtartamban szünetelteti a vállalkozását, akkor úgy kell tekinteni, mintha folyamatosan tevékenykedett volna. Ez azt jelenti, hogy a szünetelés miatt nem szükséges bevallást beadni

Különszámunkban további részleteket talál:

• Átalányadó és az iparűzési adó
• Az iparűzési adó alapja
• Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása
• Minimálbér emelése és az alanyi mentes határ felemelése és az iparűzési adó
• Átalányadó vagy vállalkozói személyi jövedelemadó?

témakörökben.