Ezek lesznek a legfontosabb szja-változások 2025-től

Sándorné Új Éva Dátum Legutoljára frissítve: 2024.12.01

Olvasási idő: 15 perc


A közelmúltban elfogadott új adócsomagot követően már a parlament előtt van a a 2025. évi költségvetést megalapozó törvény is. Az alábbiakban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításait foglaljuk össze.

Az Szja tv. módosításai alapvetően 2025. január 1-jén lépnek hatályba, ahol nem ez a helyzet, ott azt külön is jelöltük.

A jövedelemszerzés helye

Az Szja tv. 2. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki. 2024. szeptember 1-jétől változtak az illetőségi szabályok, 2025. január 1-jétől pedig pontosításra kerül a kamatjövedelem szerzésének helyére vonatkozó szabály.

Az Szja tv. 3. § 4. pontja i) alpontja a kamat adóztatási helyéről rendelkezik. Az szja tv. 3. § 24. pontja a kamatot úgy definiálja, hogy a kamat az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is).

Ez a definíció és az Szja tv. 65.§-ában foglalt kamatjövedelmek nem minden esetben fedik egymást. A törvénymódosítás a jövedelemszerzés helyére vonatkozó rendelkezést kiegészíti a kamatjövedelemmel, ezáltal a kamatjövedelmek esetében is egyértelművé válik, hogy az adott jövedelem hol kerül megadóztatásra. 

Megjegyzendő, hogy az érintett országok közötti kettős adóztatást kizáró egyezmények szabályait is figyelembe kell venni. 
A módosítás alapján amennyiben Magyarország és az érintett másik ország között nincs egyezmény, akkor:

  • ­ha egy magyar kifizető (pl. hitelintézet, biztosító) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelmet (amely ugyanakkor nem minősül kamatnak) juttat egy olyan külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére, amely magánszemély illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs adóegyezménye, akkor e jövedelem szerzési helye (a javasolt kiegészítés alapján) Magyarország, és így Magyarország megadóztathatja e jövedelmet.
  • ­ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet (azaz külön adózó jövedelmet) szerez egy nem egyezményes államból, akkor e jövedelem az Szja tv. alkalmazásában külföldről származónak minősül és e jövedelemmel szemben beszámítás érvényesíthető.

A bevétel megszerzésének időpontja

A gyakorlatban jogértelmezési kérdéseket vetett fel az adókötelezettség megállapításakor az igénybevett szolgáltatások – mint magánszemély által megszerezhető bevételek – szerzési időpontjának meghatározása. 2024. január 1-től egyszerűsödött ez a szabály a vásárolt szolgáltatásokra vonatkozón, ugyanakkor a bevétel szerzési időpontjának meghatározása továbbra is értelmezési kérdés maradt a saját szolgáltatások esetében.

Az új szabály alapján 

  • saját szolgáltatás esetén a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), 
  • ­vásárolt szolgáltatások esetén pedig az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.

Az adóalapba nem tartozó tétel

Az Szja tv. 7. § (1) – (1f) bekezdései rendelkeznek arról, hogy melye azok a bevételek, amelyeket a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni. Az adóalapba nem tartozó bevételek kiegészítésre kerültek a 7 (1) bekezdés zs) ponttal, amely szellemi apportról rendelkezik. Ennek értelmében a jövedelemszámításnál nem kell figyelembe venni szellemi termék gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékét a vagyoni hozzájárulást teljesítő, a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemélynél.

Abban az esetben, ha a szellemi apporttal megszerzett üzletrész értékesítésre kerül, akkor az üzletrész(értékpapír) szerzési értékének a szellemi termék megalkotása érdekében az eredeti jogosult magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadást lehet figyelembe venni.

A sérelemdíj

A módosítás szerint a magánszemélynek sérelemdíj jogcímen kifizetett összeg a jövőben kizárólag akkor kezelhető adómentes kifizetésként, ha annak összegét bíróság állapította meg, peres eljárás keretében. 

Nem minősülhet adómentesnek a sérelemdíj jogcímen teljesített kifizetés, ha arról a felek peren kívül, bírósági jóváhagyás nélkül állapodnak meg.

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye

A 25. életévét be nem töltött magánszemély az összevont adóalapját a 25 év alatti fiatalok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény maximális összege jogosultsági hónaponként a KSH által az adóévet megelőző év július 1. napjára közzétett bruttó átlagkereset. A kedvezményt az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti.

Az első házasok kedvezménye

Az első házasok kedvezményét abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a házasulók közül legalább az egyik félnek ez az első házassága. Életkori határ nincs. A kedvezményre jogosultak körében módosítás történt. A kedvezményt az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti.

A családi kedvezmény növelése: 2025.július 01. és 2026. január 01.

A családi kedvezmény mértékében változások lesznek, azonban a módosítások két időpontban fognak hatályba lépni. Emelkedni a fog a családi kedvezmény és a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartottak után igénybe vehető kedvezmény.

Családi kedvezmény - 2025-2026 (Ft/hó/fő)      
Eltartottak száma 2025.01.01. 2025.07.01. 2025.07.01.
Egy eltartott 66 670 100 000 133 340
Két eltartott 133 330 200 000 266 660
Három és minden további eltartott 220 000 330 000 440 000
Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott 66 670 100 000 133 340

 

 

 

 

 


Béren kívüli juttatások – Szja tv. 71. §

Béren kívüli juttatásnak fog minősülni a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet szerinti célokra, valamint 2025. évben lakásfelújításra felhasználható összeg, amennyiben nem haladja meg a 450 000 forint éves rekreációs keretösszeget. Lakásfelújításra 2025. év január l-jén nyilvántartott támogatás és a számlára 2025. évben a felhasználásig utalt támogatás összegének 50 százaléka fordítható. 
A béren kívüli juttatások köre kiegészül még az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeggel. Ennek mértéke évi 120 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Egyéb esetben időarányosan számítandó.

Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által 35. életévét be nem töltött munkavállalójának a lakhatási támogatás címén kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adott, évi 1 millió 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Egyéb esetben ez az összeg időarányosan számítandó.

Az egyes meghatározott juttatások – Szja tv. 70. §

A béren kívüli juttatások változása alapján módosításra került az Szja tv. 70. §-a is, amely az egyes meghatározott juttatásokat tartalmazza. Egyes meghatározott juttatásnak minősül: 
a) a SZÉP-kártya juttatásnak a rekreációs keretösszeget meghaladó része;
b) az Aktív Magyarok keretösszeget meghaladó része;
e) lakhatási juttatásnak a lakáscélú keretösszeget meghaladó része;
d) szakszervezti üdülőben nyújtott juttatásnak a minimálbért meghaladó része;
e) a szövetkezeti közösségi alapból történő juttatásnak minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó része.

Az átalányadózást érintő változások

Az egyéni vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ kódok) 2024. március 1-jétől változtak. A módosításokat és a 2025. január 1-jétől hatályba lépő újabb változásokat már csak azért is figyelembe kell venni, mert azok az átalányadózó egyéni vállalkozók, akik A 80 százalékos költséghányad figyelembevételével állapítják meg a jövedelmüket, 2025., január 1-jétől a jelenlegi TESZOR kódok helyett az ÖVTJ kódok alapján tudják majd beazonosítani az érintett tevékenységet. 

A módosítás az ÖVTJ kódok bevezetésével egyértelműsíti, hogy az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozóra továbbra is a 90 százalékos költséghányad alkalmazása az irányadó, de a vendéglátói tevékenység kivételével (ÖVTJ’24 561001-5630007), mivel ez utóbbi tevékenységre a 80 százalékos költséghányad lesz alkalmazható. Nézzünk néhány példát:

  • a taxis személyszállítás (ÖVTJ’24 4932), 
  • fényképészet (ÖVTJ’24 7420,
  • ­a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (ÖVTJ’24 56),
  • ­járművezető-oktatás (ÖVTJ’24 855301) stb.

További változás, hogy a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm.rendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység kikerült a 90 százalékot költséghányadot figyelembe vehetők köréből.

Az Övtj kódok 2025. január 1-étől.

Kihirdetésre került a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 14/2024. (XI. 28.) MK rendelete az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet és a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet módosításáról. Ez a rendelet 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A statisztikai számjel első 1–8. számjegye a törzsszám a szervezetek egyedi azonosítója, amely megegyezik az adószám első nyolc számjegyével. 9–12. számjegy a főtevékenység szakágazati kódja, amelyet mindig az aktuális – TEÁOR’25. -, hatályban lévő TEÁOR szerint kell meghatározni. 

A fizetővendéglátás

A rövid távú (90 napon belüli) lakáskiadással foglalkozó magánszemélyek tételes átalányadózást is választhatnak. Ennek feltételei azonban módosításra kerültek. 

A magánszálláshely-szolgáltatásra használt saját tulajdonú, vagy haszonélvezetben lévő ingatlanok száma nem haladhatja meg a hármat.

A tételes adó mértékét befolyásolja, hogy az érintett településen a vendégéjszakák száma meghaladja vagy nem haladja meg a 2 millió vendégéjszakát. A NAV a honlapján minden év január 31-ig közzéteszi azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót.
Amennyiben a tárgyévet megelőző második évben az adott településen a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, akkor a tételes adó mértéke lakószobánként 150 000 forint/év. Egyéb esetben 38 400 forint/év.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

A bejelentésnek tartalmaznia kell: a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységeket a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve.
Azokat az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett főtevékenységeket azonosító tevékenységi köröket, amelyek a TEÁOR’08 és az új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatóak a hatályos ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja. Azon egyéni vállalkozónak, aki az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR’25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.
2025. augusztus 31. napjával az állami adó- és vámhatóság valamennyi TEÁOR’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenységet – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárhatja, függetlenül attól, hogy az egyéni vállalkozó jelentett-e be TEÁOR’25 kód szerinti egyéb tevékenységet.”

Három részből álló összefoglalónk következő részében az adóigazgatási eljárás 2025-ös változásait foglaljuk össze.