Tartalomszolgáltató platformon szerzett jövedelem
Olvasási idő: 6 perc
Adószámos magánszemély tartalomszolgáltató platformon (OnlyFans) szerzett bevételeket magának az utóbbi időben. Adószámos magánszemélyként volt ugyan adószáma, de számlázni nem számlázott, csak a bankszámlájára utaltatta ki a pénzt. Ha a jövőben szeretne ilyen bevételt szerezni, akkor érdemes kiváltania az egyéni vállalkozást?
A tartalomszolgáltató platformon történő bevételszerzéshez adószámot kell kiváltani és ebből következően adószámos magánszemélyként kell a bevételszerző tevékenységet folytatni számla adásával és a bevétel leadózásával. Az OnlyFans bevétel is tartalomszolgáltató platformon szerzett jövedelemnek minősül, feltehetően valamilyen applikáció közvetítésével magánszemélyek felé.
Amennyiben létezik adószám, annak alapján a következőképpen kell eljárni:
Leendő adószám kiváltása során figyelni kell arra, hogy az áfát érintően nyilatkozni kell. Lehetséges az áfakörnek a tagja lenni, tehát a számlát áfával növelten kell kiállítani. A másik lehetőség, hogy az áfát illetően alanyi adómentes adózóként folytatni a tevékenyéget (esetünkben ez javasolható) mert akkor az áfát nem kell a számlában felszámolni és nincs áfabevallási és befizetési kötelezettség sem. Tehát az adószám kiváltásával az áfa státuszt is meg kell állapítani, azaz lehet a vállalkozó tárgyi adómentes adózó, de lehet áfás is.
Esetünkben a platformon történő szolgáltató (a magánszemély) szerződéses jogviszonyban áll magával a platformmal. Ebben az esetben a platform áll összeköttetésben a szolgáltatás igénybe vevője és a szolgáltató között. Megjegyzendő, hogy a tevékenység folytatható egyéni vállalkozóként is, de ez már a magánszemély döntése.
Adójogi oldalon az önálló tevékenységből származó jövedelem lesz az irányadó adószámos magánszemélyként.
Tartalomszolgáltatás platformon adószámos magánszemélyként
Megítélésünk szerint az adószámos magánszemélyként történő vállalkozási forma lehet a legkedvezőbb.
Az adószámos magánszemélyként történő tevékenység esetében a következőkre kell figyelemmel lennie:
Első lépésként a jövedelem meghatározását kell megállapítani, tehát nem a bevételt, hanem annak a költségekkel levont részét, a költségelszámoláshoz igazodóan. A költségelszámolást illetően a magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a szerződéstől függetlenül (amennyiben a szerződés nem rögzítené a költségelszámolást) nyilatkozatot tegyen. Ha ez elmaradna, akkor a kifizetőnek a szerződés teljes összegét kell figyelembe vennie, és ennek alapján kell a járulékfizetési kötelezettséget megállapítania.
A járulékalap megállapítása során meg kell határozni, hogy a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri-e a minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokat illetően annak harmincad részét. 2026-ban a minimálbér 322 800Ft, a minimálbér 30%-a pedig 96 840 Ft havi szinten.
Ha eléri, illetve meghaladja a kifizetendő összeg a minimálbér 30%-át, akkor a magánszemély biztosítottá válik és a kifizetőnek bejelentési kötelezettsége keletkezik, a 2608E-es nyomtatványon kitöltésével és beküldésével. Fontos, hogy amennyiben a magánszemély nem válna biztosítottá (a kifizetés nem éri el a minimálbér 30%-át) akkor értelemszerűen a kifizetőnek nem keletkezik bejelentési kötelezettsége. Biztosítottá válás esetén járulékfizetési kötelezettség keletkezik.
Az adószámos magánszemély jövedelmét egyébként kétféle módon állapíthatja meg:
- tételes költségelszámolással (kizárólag a tevékenységével kapcsolatban felmerült, számlával igazolt költségek vehetők figyelembe, például az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatos költségek, tárgyi eszközök biztonságos, zavartalan üzemeltetésének, karbantartásának, javításának költségei, a szálláshely-szolgáltatásra hasznosított tárgyi eszköz értékcsökkenése); illetve
- 10 százalékos költséghányad alkalmazásával (az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka számolható el költségként). Ebben az esetben nincs bizonylat vagy számla, a 10% költséglevonás ebben a formában így elszámolható.
A 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás szerinti költség elszámolását a magánszemélynek az adóévben valamennyi önálló tevékenység bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan kell alkalmaznia.
A kifizető szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizet a tényleges kifizetés után.
A kifizetői oldalról bevallási és befizetési kötelezettség keletkezik. Tehát, ha létezik kifizető, (így esetünkben is) akkor a kifizetőnek kell megállapítania a magánszemély jövedelmét, a levont járulékok tekintetében pedig bevallási és befizetési kötelezettsége keletkezik. Fontos még, hogy a kifizetőnek az adószámos magánszemély felé igazolás kiállítási kötelezettsége keletkezik az elszámolásról, beleértve a levonásokat is.
Amennyiben viszont az adószámos magánszemély nem vállalkozói szerződés alapján értékesít vagy szolgáltat (tehát pl. magánszemély vevőkör részére), akkor az adózást illetően önadózóvá válik.
Ez annyit jelent, hogy a bevétele alapján a negyedévet követő hónap 12-ig adóelőleg befizetési kötelezettsége keletkezik, amely 15% Szja-t és 13% Szocho fizetési kötelezettséget jelent a negyedéves bevétele után. Bevallási kötelezettség negyedévente nincs, az éves bevallásban kell majd a negyedéves befizetéseket bevallania és adóügyileg is rendeznie.
Adójogi oldalon a kérdés szerinti bevétel meghaladja, vagy nem haladja meg a minimálbér 30%-át, ezt a kérdésben foglaltak alapján nem lehet tudni, tehát erre vonatkozóan az előzőekben leírtak alapján kell eljárni.
Az adószámos magánszemélykénti jogviszonyra számtalan leírást talál még a neten, érdemes ezeket a leírásokat is tanulmányozni. Ha esetleg ez a jogviszony kinőné magát, akkor minden további nélkül lehet egyéni vállalkozó is, az adószámos magánszemélykénti jogviszony megtartása mellett.
Az adóalap pedig nem a bevétel lesz, hanem annak 10%-kal csökkentett összege.
A deviza átszámítása az MNB aznapi vagy az előző hónap 15-i árfolyamon tudja átszámolni ez az adózó döntése. Ha pedig külföldre számlázna, akkor a közösségi adószámot is ki kell váltania.
