Bejelentkezés

Mit válasszanak a katások 2022-től? Ruszin Zsolt válaszol

Ruszin Zsolt, a Menedzser Praxis állandó szakértője válaszolta meg szakmai napunk résztvevőinek kérdéseit.

 

Arról, hogy kik járhatnak jól az átalányadó adta lehetőségekkel, Ruszin Zsolt, a Menedzser Praxis Cégkapu szakértője, az MKOE alelnöke, könyvvizsgáló, bejegyzett adószakértő, igazságügyi adó- és járulékszakértő, szakoktató beszélt a Menedzser Praxis budapesti rendezvényén.

Az átalányadózás 2022-től kifejezetten szakmai szempontok alapján módosul, amely a főszabály szerint 24 millió forintig lesz választható, afelett már visszatér a normál adózás – ismertette Ruszin Zsolt, folytatva azzal, hogy az új adózási formával változnak a tevékenységektől függő elszámolható költséghányadok is: 40%-ra, 80%-ra, és 90%-ra. A bevétel a meghatározott költséghányaddal csökkenthető, ez lesz a jövedelem, azaz az adó alapja, ami után az adót meg kell fizetni. Mindössze 15% SZJA, 18,5% tb-járulék, és 13% szochóról van szó. Mindez attól függően merül fel, hogy valaki eléri-e a minimálbér szerinti jövedelmet vagy a garantált bérminimumot. Az előadó megerősítette: az adómentesség nem képez járulékalapot.

A jogalkotó meghagyta az általános 40%-os költséghányadot.

Ez érinti az informatikusokat, oktatókat, tervezőket.  „Itt nem kell ismerni a szabályt, nincsenek benne kivételek” – hívta fel a figyelmet a szakértő. 80%-os költséghányaddal számolhat viszont az építőiparban dolgozók, a szerelési munkát végzők, az épületgépészet viszont nem – erősítette meg, majd egy példát is hozott: 20 millió forintos éves bevétenél a főállású és a mellékállású vállalkozónál is nagyon keveset, mindössze 2,8 millió forintot kell adózni. Teheti ezt egy nem feltétlenül anyagigényes szakmában dolgozó nyílászáró-beépítő, vagy kőműves egyaránt. Szerinte emiatt az építőipari alvállalkozóknál lesz népszerű az átalányadózás.

Az MKOE alelnöke beszélt a kiskereskedelmi ágazatról is, azon belül egy másodállásban végzett webáruház üzemeltetőjének adózását szemléltette, akinek éves bevétele 12 millió forint. „Ő tehát járulékmentes, mivel máshol azokat már megfizette, miközben az adója az extrém magas költséghányad és az adómentes sáv miatt szintén nulla lesz. Egyébként ugyanez a nullázás fennáll a 40 és a 80%-os költséghányadnál is, ha 1,2 millió forintot nem éri el a költséghányad utáni jövedelem, kivéve akkor, hogyha a minimálbér alapján, vagy a garantált bérminimum alapján meg kell fizetni ezt az adót”. A kereskedelmi tevékenységek közé a csomagküldő kiskereskedelem is beletartozik, ahol szintén lehet alkalmazni a 90%-ot, ha kizárólag ebből a tevékenységből szerez bevételt az átalányadóval élő egyéni vállalkozó. Ha viszont építőipari munkából is lesz bevétele, akkor a 80% érvényesül – jegyezte meg a szakember, utalva arra, hogy ha az egyéni vállalkozó többféle költséghányad alá tartozó tevékenységet végez, akkor a bevétel egészére csak az alacsonyabb költséghányad alkalmazható. 

„A 80%-os költséghányad egy széles körben érvényesíthető kulcs, amely kevésbé költségigényes tevékenységeknél extrémen alacsony adózást hozhat. Bár több mint harminc éve fennáll az átalányadózás, az sosem volt ilyen magas bevételre alkalmazható”

– jelentette ki Ruszin Zsolt, megosztva, hogy ez vonatkozik a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és feldolgozóipari, továbbá bányászati tevékenységre, a termék-előállításra, a halászati szolgáltatásra, a halgazdálkodásra, a fodrászatra, továbbá a fényképészetre. Az átalányadózni szándékozóknak az online átalányadó-kalkulátor használatát javasolta.

Ruszin Zsolt előadásának végén a közönségből érkező adózási kérdéseket is megválaszolta.  A vendéglátás költséghányadáról szólva elmondta: „az a 80%-os kategóriába esik és nem a 90%-ba, hiszen elég valószerűtlen is, hogy itt a bevétel a havi kétmillió forint alatt marad, viszont a távközlési telekommunikációs hálózat építése nem számít építőipari tevékenységnek, ezért nem tartozik a 80% a költséghányad alá”. Azt az érdekes helyzetet is felvázolta, amikor az 1,2 millió forint éves bevétellel rendelkező KATA-s vállalkozó bérbeadással is elkezd foglalkozni, ami a bevételképzés után eredményezhet járulékot. Ha az illető az átalányadózást választja, az adómentes sávba esik, tehát a bérbeadást is adómentesen végezheti jövőre. Végül a szakember egyértelműsítette: az átalányadózásra átállók az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás, az ONYA felületén tehetnek általános bejelentést. A KATA-alanyoknak arra kell figyelniük, hogy a katázásból január 1-jén úgy tudnak kilépni, hogy egyből az átalányadózást választják, de ez végrehajtható a 101E nyomtatvánnyal is az Általános Nyomtatványkitöltőben, ahol ki kell lépni a katázásból és be kell lépni az átalányadózásba. 

Dr. Futó Gábor (2022-01-27)