A kis és középvállalkozások társasági adókedvezményei - 2025

A társasági adóalanyiság nem minden vállalkozás számára azonos feltételekkel működik, ezért elengedhetetlen a szabályok pontos ismerete. Sándorné Új Éva okleveles adószakértő előadásában hangsúlyozta, hogy a Tao. tv. alapján minden olyan szervezet, amely jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vállalkozási tevékenységet folytat, társasági adókötelezettség alá esik. Az adóalanyok köre azonban eltérő lehet, így például a nonprofit szervezetek vagy bizonyos befektetési vállalkozások speciális szabályok szerint adóznak. A 2025-ös változások miatt különösen fontos, hogy a vállalkozások tisztában legyenek az adókötelezettségük alapjaival, és időben felkészüljenek az esetleges új előírásokra.

Jogszabályi háttér és KKV besorolás

A társasági adó szabályozását a magyar jogszabályok, valamint az uniós előírások is befolyásolják, például a de minimis és csoportmentességi rendeletek esetén. Az előadó rámutatott, hogy a KKV-besorolás szempontjából három fő kategóriát kell megkülönböztetni: mikrovállalkozás, kisvállalkozás és középvállalkozás. A besorolás alapja a vállalkozás létszáma, éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege, amelyeket az utolsó lezárt üzleti év adatai alapján kell meghatározni. A 2024-től módosított KKV tv. szerint a két egymást követő beszámolási időszak eredménye dönti el, hogy egy cég elveszíti vagy megszerzi a KKV státuszt. Számos adókedvezmény – például a beruházási vagy fejlesztési kedvezmény – kizárólag KKV-k számára érhető el.

A társasági adó alapja és elszámolása

A Tao alapjának meghatározásakor az adózás előtti eredményt kell kiindulási pontként kezelni, amit növelő és csökkentő tételekkel kell korrigálni. Sándorné Új Éva előadásában kiemelte, hogy a jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazása kötelező, ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap nem éri el a korrigált bevétel 2%-át. Például, ha egy vállalkozás 300 millió forintos adózás előtti eredményt ér el, de a jövedelem-minimum számítása szerint 260 millió forint lenne az adóalap, akkor az utóbbit kell figyelembe venni. Az IFRS-t alkalmazó vállalkozásoknak figyelniük kell arra, hogy eltérő szabályok vonatkoznak az adóalap kiszámítására, különösen a bevételek és költségek elszámolásánál.

A KKV-k számára elérhető adókedvezmények

Előadónk részletesen ismertette, hogy a KKV-k többféle adókedvezményt vehetnek igénybe. A legfontosabb kedvezmények a következők:

• Foglalkoztatási adóalap-kedvezmény – A mikrovállalkozások számára lehetőség van a létszámbővítés alapján csökkenteni az adóalapot. Ha egy vállalkozás új munkavállalót vesz fel, a bérköltség bizonyos része levonható.
• Beruházási adóalap-kedvezmény – A KKV-k számára lehetőséget biztosít arra, hogy a fejlesztési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó értékcsökkenési leírást akár azonnal érvényesítsék.
• Kamatkedvezmény – A hitelből finanszírozott fejlesztések esetén az adott hitelkamat egy része adóalap-csökkentő tételként vehető figyelembe.

Az adókedvezmények pontos érvényesítéséhez minden esetben figyelembe kell venni a jogszabályi feltételeket és a vállalkozás pénzügyi helyzetét.

Csoportos társasági adóalanyiság (CSOPTA)

A CSOPTA lényege, hogy egy vállalatcsoport az adott adónem tekintetében egyetlen adóalanyként működik, miközben tagjai továbbra is önálló jogi személyek maradnak. A legfontosabb szabályok:

• Csoportos adóalanyiság létrehozása – Legalább két, kapcsolt vállalkozásnak minősülő társaság hozhat létre csoportos adóalanyiságot, amelyet az adóhatóság felé be kell jelenteni.
• Adóalap-integráció – A tagvállalatok egyedi adóalapjaiból összevont csoportos adóalap képződik. Ez azt jelenti, hogy a nyereséges és veszteséges cégek eredményei kiegyenlíthetik egymást.
• Adókötelezettség és bevallás – A csoporttagok adókötelezettségeit a csoportképviselő teljesíti a csoportazonosító szám alatt, és ő nyújtja be a csoportos társasági adóbevallást a NAV felé.
• Csoportos adóalanyiság korlátozása – Egy vállalat egyszerre csak egy CSOPTA tagja lehet, és ha egy vállalatcsoport több csoportos társasági adóalanyiságot hozna létre, azokat külön kell kezelni.

A csoportos adózás különösen azoknak a vállalkozásoknak előnyös, amelyeknél jelentős eltérések vannak az egyes tagvállalatok eredményességében, mivel így mérsékelhetik az összesített adóterhelést.

Tao fizetése és devizás elszámolás

A Tao forintban vagy devizában is megfizethető, de a devizás teljesítés csak az Art. 66/A § szerinti bejelentés esetén lehetséges. Sándorné Új Éva hangsúlyozta, hogy a bejelentést az adóév első napját megelőző hónap első napjáig kell megtenni, és az egész adóévre vonatkozik. A NAV az euróban vagy USA dollárban teljesített befizetéseket az MNB hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes árfolyamán számítja át forintra. Ha az adott napon nincs jegyzett árfolyam, a legutolsó közzétett árfolyamot kell alkalmazni. Fontos tudni, hogy ha az adózó a következő évre vissza kíván térni a forintban történő fizetésre, azt szintén határidőben kell jeleznie a NAV felé. Az előadáson elhangzott kérdéseket Sándorné Új Éva az aktuális jogszabályok alapján megválaszolta, pontosítva a résztvevők számára releváns adózási részleteket.

Az előadás a társasági adózás legfontosabb szabályait és kedvezményeit mutatta be a KKV-k számára. Sándorné Új Éva részletezte a jogszabályi hátteret, a KKV-besorolás jelentőségét, az adóalap megállapítását, a csoportos társasági adózás előnyeit és a legfontosabb adókedvezményeket. Kitért a devizás adófizetés lehetőségeire és az ezekhez kapcsolódó határidőkre is.