Átalányadózó egyéni vállalkozó halála

Milyen kérdések merülhetnek fel még ebben a helyzetben?

A december hónapra kinek kell megállapítani és bevallani a tb járulékot (bevétele december hónapban nem volt) és milyen mértékben, melyik nyomtatványon? Ezt is a NAV számolja ki?

Az adóbevallást egy bizonyos nyomtatvány megküldése után az adóhatóság soron kívül elvégzi. Milyen dokumentum szükséges ehhez és ezt milyen módon kell a NAV részére elküldeni?

Az önkormányzat és kamara felé kinek kell jelenteni, hogy elhunyt az egyéni vállalkozó és milyen dokumentumon? Az iparűzési bevallást is elvégzi az önkormányzat vagy azt az örökösöknek kell megtenni?

Az egyéni vállalkozást egyetlen örökös sem szeretné folytatni. Ezeken kívül, hogy törvényesen lezárásra kerüljön az átalányadós egyéni vállalkozás van még valamilyen teendője az örökösöknek?

Első lépésként értesíteni kell az illetékes adóhatóságot az egyéni vállalkozó elhalálozásával kapcsolatban. Az értesítés időpontjában nyilvánvalóan még nem történt meg a hagyatéki tárgyalás. Irányadóak viszont az Art. 147. § (1)-(3) bekezdései, melyhez igazodóan amennyiben az adózó halála miatt szűnik meg az adókötelezettség, akkor az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg. A NAV az adót év közben is megállapíthatja az adózó örököse vagy házastársa kérelme alapján, amennyiben az adó megállapításához szükséges igazolásokat a kérelmező rendelkezésre bocsátja.

Ezt követően a NAV a hagyatéki eljárást követő közjegyzői okirat alapján az örököst külön határozatban kötelezi az elhunyt adózót terhelő tartozás megfizetésére. Rendelkezés történhet az adózót megillető adó-visszaigénylés, költségvetési támogatás, adó-visszatérítés örökösök részére örökrészük arányában történő kiutalásról is. A NAV valamennyi adónemet illetően megállapításra kötelezett, ebből következően, ha az elhunyt egyéni vállalkozónak valamely adónemben adófizetési kötelezettsége keletkezett, akkor azt a NAV-nak kell megállapítania és határozat kibocsátásával a felmerülő adótartozásokat adónemenként kell megfizetnie az örökösöknek.

Kata adóalanyiság nyilatkozat

1. Ha a kisadózó nem nyilatkozik felém, mint kifizető felé, hogy ő kisadózó, és emiatt a 3 milliós határt átlépve nem vallom be és nem fizetem be a 40%-s adót a 3 milliós összeg felett, akkor kit büntet majd a NAV? Hogyan tudom „rávenni+ a kisadózókat, hogy nyilatkozzanak? Ha most 2022 évtől kezdve valakinek változik az eddigi státusza, és én erről nem kapok értesítést, mit tehetek én, mint kifizető? 2. Ha egy ügyvéd nekem elvégez egy szolgáltatást, akkor neki is nyilatkoznia kell amennyiben ő kisadózó? Ilyen egyszeri szolgáltatás esetén is „szerződéses jogviszonyról” beszélünk? 3. Ha fénymásoló papírt veszek a boltban és ezért fizetek (vagyis kifizető vagyok), akkor a boltosnak fel kell hívnia arra a figyelmemet, hogy ő kisadózó? Ekkor is „szerződéses jogviszonyról” beszélünk?

Kiindulási pont az, hogy a kata szerinti vállalkozásnak nem lehetősége, hanem kötelezettsége a számlán annak a megjelölése, hogy „Kisadózó”. Ezen felül természetesen a szerződéses jogviszony létrejöttekor is kötelező lenne annak előzetes pontosítása, hogy a vállalkozás kata szerinti jogviszonyban működik. Ha esetünkben a szerződés szerint esetlegesen ennek nem történt volna meg a rögzítése, a számlázáskor már egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy a számla kibocsátója kata szerinti jogviszony alapján jár el, tehát kisadózó. Mindent egybevetve ez annyit jelent, hogy amennyiben a számlán nem szerepel a „Kisadózó” megjelölés, akkor nem kata szerinti jogviszonyról beszélünk. A leírtak vonatkoznak a boltban megvásárolt termékek eseteire is.